A tiltakozás hulláma alighanem átcsap holnapra is, kérdés azonban, hogy lesz-e foganatja. Bár a csúcs napirendjén szerepel az egekbe szökő olajár és a dráguló élelmiszerek problémája (utóbbiból a gazdák egyáltalán nem profitálnak), ám az Európai Bizottság (EB) intése szerint a tagállamok csak célzott és átmeneti intézkedésekkel segíthetnek a legelesettebbeken. Vagyis – az előjelek szerint – strukturális beavatkozás nem várható, központilag elhatározott, akár csak ideiglenes adócsökkentés sem valószínű. Az EB ugyanis azon a véleményen van, hogy ha beavatkoznak a piaci folyamatokba, akkor nem sikerül például energiatakarékosságra ösztönözni az embereket. Az utcákról bekiabálóknak viszont gyökeresen más a véleményük. Az üzemanyag drágulásának következménye alól lassan egyetlen szektor sem vonhatja ki magát, és bár az autóról még át lehet térni a tömegközlekedésre, a táplálkozásnak nemigen van alternatívája…

A csúcs másik témája a lisszaboni referendum lesz. A reformszerződés írországi leszavazása váratlan homokszem az uniós gépezetben. Már a hétfői luxemburgi külügyminiszteri találkozón kiderült, hogy nagy a belső nyomás a szerződést még nem ratifikált további nyolc tagállamon, hogy ne álljanak le a ratifikációs folyamattal. Ez előrevetíti a lehetséges megoldást, amiről most hallgatólagos megállapodást kötnek, de nem verik nagydobra. Idővel, amikor már Dublinban is megnyugszanak a kedélyek, leltárt készíthet az ír kormány, hogy melyek azok a pontok, amelyekben látványosan a mostani "nem" tábor elébe lehet menni. A tagállamok – legkorábban talán majd az októberi csúcstalálkozón – elfogadhatnak egy nyilatkozatot, amelyben deklarálják, hogy Írország nem vesz részt a közös védelempolitikában, adórendszere is szuverén maradhat, mint ahogy maga dönthet az élethez való jog (abortusz) ügyében is. És mivel voltak, akik nehezményezték, hogy 2014-től kisebb létszámmal működik az Európai Bizottság, elképzelhető, hogy ebben is elébe mennek az íreknek, és senkit sem hagynak ki a testületből, még ha nem is mindenkinek lenne szavazati joga. 

A csúcson több külpolitikai kérdés is szerepel. Az egyik a francia köztársasági elnök, Nicolas Sarkozy kezdeményezésének, a mediterrán unió működésének részletei és az erre adott kelet-európai válasznak tekinthető keleti partnerség megerősítése. A lengyel kormányfő, Donald Tusk ötlete szorosabb uniós köteléket kínál Ukrajnának, Moldáviának, Örményországnak, Grúziának és Azerbajdzsánnak a térség békéje és gazdaságának megszilárdítása érdekében. A tagállamok októberben az írek szájíze szerint talán alakíthatnak közös ügyeiken, kérdés persze, hogy ennek milyen hatása lesz az egész közösségre 

Forrás: Napi Gazdaság