Kapcsolatfelvétel

Hírek

Javában zajlik az aratás, a termés minősége vegyes

Országszerte javában zajlik az aratás, az őszi búza termésátlaga 3,3 és 4,5 tonna között szóródik hektáronként, és a learatott gabona minősége is vegyes, sok helyütt nem tett jót a szárazság.

Létrehozva:

|

A Tolna Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának legfrissebb adatai szerint 6.238 hektáron 28.553 tonna búzát arattak le, ami hektáronként 4,58 tonnás átlagnak felel meg. Ez alacsonyabb a 2011-es termésátlagnál; tavaly 4,78 tonna búzát takarítottak be hektáronként.
    A Földművelésügyi Igazgatóság információi szerint tavalyi, tonnánként 50-55 ezer forintos áron van kereslet az őszi búzára.
    Tamási Balázs, a Tolna Megyei Agrárkamara vezető tanácsadója arról számolt be az MTI-nek, hogy a takarmánybúzáért 52, a malmi búzáért 54 ezer forintot kínálnak tonnánként. Sok helyen azonban csak takarmánynak alkalmas a búza, a nagy meleg miatti kényszerérés nem tett jót a minőségnek – jegyezte meg. A kamara tanácsadója szerint jelentős szabad búzakészletek lesznek, mert a termelők arra számítanak, hogy a tonnánkénti ár megközelíti vagy meg is haladja majd a 60 ezer forintot.
    Maros Norbert, a Tolna Megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetségének titkára az MTI érdeklődésére szintén a tavalyiakhoz hasonló árajánlatokról számolt be, hozzátéve, hogy értékesítés még nem történt, és az árakban is nagy térségi különbségek vannak.
    Bács-Kiskunban a közel 30 ezer hektáron termesztett őszi árpa aratása a napokban lényegében befejeződött – közölte az MTI-vel a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságának vezető falugazdásza.
    Szabó János elmondta: az árpa termésátlaga hektáronként 4 tonna körüli, ám a hozamokban területenként rendkívül nagy – 2,5-6 tonna közötti – szórás mutatkozik. A termés összességében gyenge-közepes, ám az időjárást figyelembe véve felülmúlja a várakozásokat.
    Az összességében mintegy 72 ezer hektáron vetett őszi búza aratása egy hete tart Bácsban, ahol a napsütéses, száraz időnek köszönhetően a munka mintegy negyedével már végeztek a gazdák. A kenyérgabona az árpával szemben az előzetesen várt hozamok alatt "teljesít" – fogalmazott a szakember. A hozamok eddig 3-3,5 tonna között mozognak – tette hozzá, jelezve, hogy a héten a tritikálé betakarítása is elindult. Az első adatok arra utalnak, hogy ennél a növénynél ugyancsak gyenge, hektáronként 2-2,5 tonnás termés várható.
    A Jász-Nagykun-Szolnok megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságának vezetője, Kiss Róbert elmondta: felgyorsította a kalászosok érését az elmúlt hét rendkívül száraz és meleg időjárása. A megye gazdaságai az őszi árpa aratását már június harmadik harmadában megkezdték, a termést adó közel 18.000 hektárból eddig mintegy 13 ezerrel végeztek. A termésátlag jelenleg megközelíti a 3,5 tonnát hektáronként.
    Egy hete az őszi búza betakarítása is tart: az összesen 137.443 hektáron termesztett kenyérgabonából eddig mintegy 15.000 hektár aratásával végeztek a gazdálkodók; a 3,3 tonna/hektáros átlagtermés közepesnek mondható.
    Az őszi búza az előzetes várakozásoknál gyengébben teljesít, míg az őszi árpa eddig elért termésátlagai jobbak a vártnál – jelezte az igazgató, hozzátéve, ennek oka, hogy az őszi búzánál korai éréscsoportba tartozó, illetve a gyengébb víz- és tápanyag- gazdálkodású, kisebb hozamokat ígérő területek betakarítását kezdték el a termelők.
    A kalászos gabonafélék Szolnok megyei termőterülete az országos termőterület 11 százalékát teszi ki. A gabonafélék közül ez a vidék rendelkezik az országban a legnagyobb őszi búza (az országos termőterület 12,7 százaléka), illetve a második legnagyobb őszi árpa (az országos termőterület 10 százaléka) termőterülettel.
    A helyi termelők mintegy 800 korszerű kombájnnal végezik az aratást. Optimális időjárási körülmények mellett e géppark napi teljesítménye elérheti a 14.000 hektárt.
    Készleten lévő gabona nincs a megyében, az új betakarítású gabonák raktározása a rendelkezésre álló tárolókapacitás bevonásával biztonságosan megoldható, a nyári betakarítási időszakban raktározási gondok nem várhatóak – közölte Kiss Róbert.
    Békés megyében a 101.000 hektár betakarítható őszibúza-terület felénél tart az aratás, a termés 40-50 százaléka már a raktárakban van, az átlagos hozam az eddig betakarított területek adatai szerint megyei szinten 3,7-3,8 tonna körül alakul – tájékoztatta az MTI-t Varjú Mónika, a Békés Megyei Kormányhivatal földművelésügyi igazgatója. Hozzátette: a termés 95 százaléka kiváló minőségű.
    Varjú Mónika a többi kalászos növényről elmondta: az őszi árpa betakarítása lassan befejeződik, a megyében 12.600 hektár területen átlagosan 3,8-3,9 tonna volt a hozam. A tavaszi árpa betakarítása az őszi búza után indul, 2012-ben a gazdálkodók 9.800 hektárról takarítják be a növényt.
    Az aszályos időjárás a búza termésmennyiségét és minőségét már nem befolyásolja Békés megyében, a kalászokban a szemek biológiai érése az aratás idejére befejeződött, jó a búzák hektoliter súlya, telítődtek a szemek a sok májusi csapadéknak köszönhetően.

Forrás: MTI

Tovább olvasom
Hozzászólás küldése

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hírek

Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken

Április 22., a Föld napja ismét ráirányítja a figyelmet a természeti környezet, az erdõk fenntartható használatának problémájára. A Pilisi Parkerdõ tavaly vezette be az Erdõbarát Rendezvény minõsítési rendszert, hogy ezzel segítse az erdei sport- és túraprogramok szervezõit és résztvevõit a közös cél, a természeti értékek, az erdõ ökológiai egyensúlyának megóvásában. Eddig már közel száz sportszervezõ csatlakozott a minõsítési rendszerhez. A Parkerdõ célja idén tovább bõvíteni a nagy sikerrel indult kezdeményezést.

Létrehozva:

|

Szerző:

2022-ben közel harmincezer fõ vett részt 217 regisztrált rendezvényen, melyek jellemzõen erdei sportesemények, teljesítménytúrák, terepfutó- és erdeikerékpár-versenyek voltak. Az erdei versenyek szervezõi által befizetett erdõfenntartási hozzájárulás több mint nyolcmillió forintot tett ki. Összehasonlításul: a Pilisi Parkerdõ évente megközelítõleg 400 millió forintot fordít saját forrásból az erdei turisztikai infrastruktúra fenntartására.

Az erdõtörvény kimondja, hogy bár az állami erdõterületek zöme szabadon látogatható, üzleti célú hasznosításukhoz az erdõkezelõ hozzájárulására van szükség. A Budai-hegység, a Pilis és a Visegrádi-hegység, valamint a Gödöllõi-dombság a fõváros közelsége miatt az ország leglátogatottabb erdei közé tartoznak. Ez igaz a fizetõs, nevezési díjas erdei sportrendezvényekre is: évente több száz ilyen verseny és teljesítménytúra zajlik az említett területen. A minõsítési rendszer bevezetésére azért is szükség volt, mert a Budapest környéki erdõk jóformán elérték befogadóképességük határát, és a látogatottság idõnként veszélyezteti az erdõk természetes értékeinek megóvását.

Fotó: Pilisi Parkerdõ

A Pilisi Parkerdõ célja, hogy a sikeres tavalyi év után – amikor közel száz verseny- és rendezvényszervezõ csatlakozott a kezdeményezéshez – tovább bõvüljön az Erdõbarát Rendezvény minõsítést elnyert programok és versenyek köre, és 2023-ban minél több szervezõ, illetve úgynevezett „instant túra” (rajtidõponthoz nem kötött, de nevezési díjas túralehetõség) kapcsolódjon a Erdõbarát Rendezvények minõsítési rendszerhez. Ezek az események megtalálhatók a Pilisi Parkerdõ honlapján is.

A bõvülést segíti, hogy az erdei rendezvények szervezõi is egyre nagyobb számban ismerik fel, hogy az általuk rendezett verseny, túra, egyéb fizetõs rendezvény helyszíne, az erdõ nem egyszerû adottság, amely „csak úgy ott van”, hanem komoly szakértelemmel és jelentõs ráfordítással létrehozott, fenntartott komplex életközösség. Ennek megóvása az erdõgazdálkodó, a természetvédelmi szervezetek és az erdei rendezvények szervezõinek közös felelõssége. Így az Erdõbarát Rendezvény rendszerben részt vevõ szervezõk elkötelezettek abban, hogy az általuk szervezett események az erdei életközösséget a lehetõ legkevésbé zavarják, nem terhelik az erdõt hulladékkal, a pályákat kizárólag újra felhasználható szalagokkal jelölik és az összes szükséges engedélyt beszerzik.

agrotrend.hu / Pilisi Parkerdõ Zrt.

Tovább olvasom

Hírek

Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka

Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka, a gazdálkodók április 7. és május 15. között adhatják be szankciómentesen a szükséges dokumentumokat a Magyar Államkincstárhoz (MÁK) – mondta Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár a kétnapos VIII. Duna-Tisza közi Agrár Expón, Kiskőrösön.

Létrehozva:

|

Szerző:

A politikus hangsúlyozta: az egységes kérelmek a továbbiakban is beadhatók, június 9-éig azonban már csak szankcióval együtt fogadja be az igényeket a MÁK.  

Czerván György a mezőgazdasági és a kertészeti munkákról elmondta: a területek többségén már javában zajlik a talaj és a magágy előkészítése.

A termelők őszi búzát mintegy 963 ezer hektáron, őszi árpát mintegy 239 ezer hektáron, őszi káposztarepcét pedig több mint 281 ezer hektáron vetettek. Az őszi gabonák állapota többségében megfelelő – mondta.

A tervek szerint a gazdák tavaszi árpát több mint 55 ezer hektáron, kukoricát mintegy 1,1 millió hektáron, míg napraforgót közel 658 ezer hektáron vetnek majd – tette hozzá.

Foto:123RF

Mint mondta: az idei évtől a juh- és kecsketartók új támogatást igényelhetnek. A tenyészkos és -bak tenyésztésbe állításához az agrártárca az idén mezőgazdasági csekély összegű támogatást nyújt.

Az államtitkár hangsúlyozta, a minisztérium 1,7 milliárd forint összegű kerettel jövedelempótló támogatást hozott létre a madárinfluenza miatti károkkal leginkább érintett kacsa- és libaágazatok részére. A Magyar Államkincstár a támogatási kérelmek nyomtatványait április 15-éig küldi ki az érintetteknek.

Czerván György szólt a Nemzetgazdasági Minisztérium Azonnal cselekszünk elnevezésű programjáról is. A madárinfluenza miatt bekövetkezett foglalkoztatási nehézségek enyhítésére – elsősorban a vágó- és feldolgozó vállalkozások számára – a nemzeti költségvetésből mintegy egymilliárd forintos összeg áll rendelkezésre.

A Bács-Kiskun megye egyik legnagyobb rendezvényén, a kiskőrösi agrárexpón 140 termelő mintegy 2 500 terméket állított ki.

agrotrend.hu / MTI

Tovább olvasom

Hírek

Kiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok

A magyar-román élelmiszergazdasági kapcsolatok fejlesztésében számos kiaknázatlan lehetőség rejlik – mondta Feldman Zsolt az Országos Takarékpénztár (OTP Bank) Befektetői konferenciáján, Budapesten.

Létrehozva:

|

Szerző:

A Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta: van igény a jó minőségű magyar élelmiszerre Romániában – ezt mutatják az adatok is – hiszen a magyar agrárgazdaság számára keleti szomszédunk a második legfontosabb export célország volt az elmúlt években, 2016-ban részesedése az agrárkivitelből 11,5% volt.

Feldman Zsolt kifejtette: 2016-ban a magyar-román agrár-külkereskedelemben a magyar kivitel értéke 927 millió euró, a behozatal mintegy 250 millió euró volt, az aktívum 678 millió eurót tett ki tavaly. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: a gabona- és olajos növény kivitele logisztikailag romániai kikötőkből zajlik, ez részben megjelenik a statisztikákban is.

A Romániába irányuló agrártermékek közül a helyettes államtitkár megemlítette: jelentős a búza, a kukorica, a búzaliszt, a takarmányok és a különböző tejipari termékek kivitele, kedveltek még a baromfi- és sertéshúsok valamint a csokoládé tartalmú élelmiszerkészítmények is.

A magyar termékek elismertek, népszerűek, nem csak a magyarok által lakott régiókban. Gyártói és saját márkás termékekként is szép számmal találhatók a nagy élelmiszer-forgalmazó láncok polcain is – fogalmazott a helyettes államtitkár.

Feldman Zsolt kiemelte: Románia gazdasága folyamatosan bővül, megelőzve több régióbeli országét: 4,8%-kal növekedett az ország gazdasága 2016-ban, az élelmiszeripari termékek és nem alkoholos italok áfájának 24%-ról 9%-ra való csökkenése komoly fogyasztásnövekedést eredményezett. Az országban továbbra is élénkülő belső kereslettel és fogyasztással számolhatunk, ezért a magyar vállalkozásoknak is számos potenciális lehetőség rejlik keleti szomszédunk piacán.

Mindkét ország érdeke a magyar-román vállalatok hatékonyabb együttműködése, hiszen önállóan a jelenlegi tőkeellátottsággal nehéz versenyképesnek lenniük a nyugat európai élelmiszeripari cégekhez képest. Hozzátette: meg kell találni a kölcsönösen előnyös üzleti kapcsolatokat, a magyarországi és romániai befektetési lehetőségeket és megteremteni a megfelelő finanszírozási formákat annak érdekében, hogy a térség versenyképessége felzárkózhasson nyugati szomszédjaink régióihoz – jegyezte meg a helyettes államtitkár.

agrotrend.hu / FM

Tovább olvasom

Legtöbbet megtekintett

Copyright © 2023. agrotrend.hu | Minden jog fenntartva!