Idén így a szakértők szerint összesen 350 ezer tonnányi almát lehet ipari célokra hasznosítani, ebből 60 ezer tonnát várhatóan az ezredforduló táján ilyen célra telepített almásokban termelnek meg, további harmincezer tonnányi lehet 2008-ban az étkezési almát termelő ültetvények technológiai selejtje. A fennmaradó mennyiséget az eredendően ugyancsak étkezési célra telepített, de szétaprózódott, kis területű vagy házikerti ültetvényeken, kiegészítő vagy kényszertevékenységként termelők állítják elő. Ezekről kerül ki az összes almatermés 40-45, az ipari alma 70-75 százaléka, utóbbi 2008-ban várhatóan 240-260 ezer tonnát jelent.

A hazai almalésűrítmény-gyártás az almaterméstől függően évente 40 ezer tonna körüli, ami a világtermelés néhány százalékát teszi ki. Az almalésűrítmény belső fogyasztása nem éri el a termelés tíz százalékát, körülbelül 3-4 ezer tonna – mondják a feldolgozók.

Az Északkelet-magyarországi Alma és Egyéb Gyümölcs Szövetség és Szakmaközi Szervezet (ÉKASZ) becslése szerint 15-20 ezer almatermelő van Szabolcsban és a Nyírségben, a Magosz 15 ezer almatermelő családról tud Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A gazdaszövetség szerint a nagyobb területen gazdálkodók átlag 3-5 alkalmi munkást foglalkoztatnak a termelés csúcsidőszakaiban; ha nem jutnak megegyezésre a felek a felvásárlási árakról, akkor az ő keresetük is veszélybe kerül, mivel a régióban alig akad egyéb munkalehetőség. 

Az almaültetvények területe Magyarországon 34 906 hektár volt 2007-ben, 15 százalékkal kisebb a 2001-es területnél – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. Az almaültetvények 82,1 százaléka az Alföldön, azon belül 61,7 százaléka az észak-alföldi régióban található, a megújításban pedig az észak-magyarországi, az észak-alföldi és a közép-magyarországi régiók jártak élen, ahol a 10 évnél fiatalabb ültetvények aránya jelentősen meghaladja az országos átlagot.

Forrás: Napi Gazdaság