A davosi Világgazdasági Fórumon a magyar kormányfő azt mondta, miszerint az élelmiszerárak megugrása lehetőséget ad az unió agrártámogatási rendszerének felülvizsgálatára, mert magas élelmiszerárak esetén a gazdálkodók kevésbé vannak rászorulva a támogatásokra.

A megjegyzés, amelyet később Tony Blair is helyeselt, újabb vitát indíthat arról az 56 milliárd eurós uniós támogatásról, amelyet minden évben a régió mezőgazdászai között osztanak szét, egyúttal előzetes állásfoglalásnak is tekinthető az EU-költségvetésről szóló vitában, amelynek célja a mezőgazdaság költségvetésben elfoglalt súlyának csökkentése lesz a Gyurcsány kijelentésével egyetértők tábora részére. A felülvizsgálatot szorgalmazók táborát régóta az Egyesült Királyság és a skandináv államok vezetik, éles ellenállást váltva ki a legnagyobb kedvezményezett Franciaországban.

A közös agrárpolitika (CAP) Gyurcsány által vázolt radikális átalakítását a franciák mindenképp elleneznék, és az év második felében minden eszközük meglenne az ellenkampányra, hiszen júliustól ők veszik át az EU soros elnökségét. Ennek ellenére úgy tűnik, a legjelentősebb központi agrártámogatásban részesülő ország is hajlik arra, hogy újragondolja a CAP jelenlegi rendszerét.

A kormányfő kijelentésénen éléből elvesz az – mondják az IHT által megkérdezett elemzők -, hogy mindez Davosban és nem Brüsszelben hangzott el, hiszen koránt sem biztos, hogy mire oda kerül a sor, bárki hajlandó lenne felidézni a Világgazdasági Fórumon elhangzottakat. Azt mindenesetre üdvözlendőnek nevezi az amerikai napilap, hogy a mezőgazdasági kérdésekben Csehország mellett Magyarország is reformernek tűnik az EU 2004-ben csatlakozott tagjai között, ellentétben például Lengyelországgal.

Az MTI beszámolója szerint a miniszterelnök itthon is elvetette a vita magját. A kijelentés arra sarkallta az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságát, hogy hétfő délutánra rendkívüli ülést hívjon össze. Font Sándor (Fidesz), a testület elnöke közölte: a miniszterelnöki kijelentést szerinte meg kell vitatnia az Országgyűlés szakbizottságának, mert tisztázni kell, hogy a miniszterelnök által megfogalmazott új irányelvek adják-e az MSZP új agrárstratégiáját. A testület ez ügyben meg kívánja hallgatni Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert.

Font Sándor a sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy 2004-ben, Magyarország uniós csatlakozási szerződése aláírásakor a magyar gazdálkodók csak a 25 százalékát kapták a régi tagállamok gazdáinak járó támogatásnak, amit 30 százalékos ún. nemzeti kiegészítéssel lehetett megtoldani. Ennek eredményeként jelenleg a magyar gazdálkodók mindössze a felét kapják a régi tagországok gazdáinak járó támogatásnak. Eközben a magyar kormány a nemzeti kiegészítésként adható 103 milliárd forint helyett 2006-ban, 2007-ben csak 78 milliárd forintot juttatott a magyar gazdálkodóknak, így 25 milliárd forinttal csökkentette évenként a nemzeti kiegészítést. A múlt évben emellett – a természeti körülmények miatt – a magyar mezőgazdaság teljesítménye 30 százalékkal csökkent.

Font Sándor a miniszterelnök davosi kijelentését azzal magyarázta, hogy a kormányfő nem ismeri a magyar mezőgazdaság helyzetét. Ez szerinte újabb bizonyíték Gyurcsány Ferenc alkalmatlanságára, hiszen ahelyett, hogy azon dolgozott volna, hogy a magyar mezőgazdaság hátrányos helyzetét mielőbb ledolgozhassa, ilyen kijelentést tett.

Forrás: Napi Gazdaság