Magyarország napjainkban az Európai Unióban a legambiciózusabb reformfolyamatot indította el, amely illeszkedik az unió hosszú távú erőfeszítéseihez – hangsúlyozta Günter Verheugen, az Európai Bizottság alelnöke, az ipari és vállalkozáspolitikáért felelős biztos. Verheugen Magyarország 2004-es uniós csatlakozása óta most először látogatott hazánkba, ám – mint elmondta – 1999 és 2004 között rendszeresen járt Magyarországon, találkozott a vezetőkkel, hiszen az ország akkoriban az európai uniós csatlakozás élvonalában haladt.

Kiemelte: Magyarország most is egy újabb átalakulási folyamat kellős közepén van, jelenleg a tudásalapú társadalmat és a környezetbarát gazdaságot építi ki, amely pontosan az a két folyamat, amellyel most az Európai Unió is szembenéz. A magyar kormány példaértékűen törekszik arra, hogy a megadott irányvonalakon belül maradva elérje az EU-val közösen meghatározott célokat – mondta.

Günter Verheugen látogatása alatt megbeszéléseket folytatott Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszterrel, Veres János pénzügyminiszterrel, Eörsi Mátyással, az európai ügyek bizottságának elnökével (SDSZ), Szabó Lajossal, a költségvetési bizottság alelnökével (MSZP), Puch Lászlóval, a gazdasági bizottság elnökével (MSZP), valamint Baráth Etelével, a gazdasági bizottság tagjával (volt uniós ügyekért felelős szocialista tárca nélküli miniszterrel).

Eörsi Mátyás szerint a parlamenti képviselőkkel folytatott megbeszélésen Günter Verheugen azt hangsúlyozta, hogy a reformoknak nincs sok közük a bal- vagy a jobboldalhoz, ezekre az állampolgárokat fel kell készíteni. Mint közölte: az Európai Bizottság alelnöke sajnálkozásának adott hangot, hogy a tárgyaláson nem vettek részt a Fidesz képviselői.

Günter Verheugen Demján Sándorral, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének ügyvezető elnökével is találkozott, ellátogatott a szervezet budapesti rendezvényére. Itt a bürokrácia leépítésének szükségességéről beszélt, azt hangsúlyozva: az állami bürokrácia ma az Európai Unió GDP-jének 3,5 százalékát emészti fel, Magyarországon öt-hat százalékát, amit 2012-ig 25 százalékkal csökkenteni kell. Szerinte valamennyi új törvényi szabályozás auditálása után mindenki számára világossá kell tenni, hogy az mibe kerül egy képzeletbeli árcédulán. Kijelentette: "A fölösleges szabályozás visszaszorítása lesz az új védjegyem".

(Verheugen korábbi védjegye a bővítési biztosi szereppel teremtődött meg.) Az EB alelnöke szerint Európának szüksége van az ipari bázisra, hiszen csak ehhez kapcsolódhatnak a szolgáltatások, s ez az európai ipar lehet a kis- és középvállalati szektor partnere, amely az EU jövőjét jelentheti. Nem félni kell a globális versenytől, hanem magas minőségű termékekkel, az innováció folyamatos alkalmazásával és az energiahatékonyság javításával kell válaszolni a globális kihívásra, ez lehet a "Made in Európa" új szlogenje – állította.

Veres Jánossal folytatott megbeszélését követően Günter Verheugen emlékeztetett rá, hogy már a jövő héten újra találkozik a magyar politikusokkal az Európai Csúcson, ahol egyebek között a következő három év gazdaságélénkítő és foglalkoztatásnövelő teendőiről egyeztetnek. A biztos kiemelte: a makrogazdasági kiigazítás, stabilitás nélkül Magyarország nem tudná végigvinni reformjait, a magyar gazdaság jövője "nem lenne túl fényes" a stabil makrogazdasági egyensúly nélkül.

Magyarország számára világos ajánlásokat fogalmazott meg az Európai Bizottság, amelyek mindegyike a reformok folytatásának irányába hat – mondta. Ám leszögezte azt is, hogy az ajánlásokkal kapcsolatban a legfontosabb feladata a pénzügyminiszternek van: az állami pénzügyek szanálása mellett arról is gondoskodnia kell, hogy az intézkedések ne fojtsák meg a növekedést.

Forrás: Népszabadság