A megállapodás legfontosabb eredményei közül kiemelte az uniós társfinanszírozási arány növelését az ide vonatkozó esetekben, az új EU-tagállamoknak juttatott összesen 90 millió eurós többletjuttatás, melyből Magyarországnak 13 millió euró jut, a termeléshez kötött bizonyos támogatások megőrzését, valamint az intervenciós javaslatok szerinti változtatásokat.

A megállapodás egyik legfontosabb pontja szerint a kizárólag uniós finanszírozású támogatások egy része átkerül a részben nemzeti társfinanszírozásból megvalósított források közé (igaz, az új tagországok esetében csak 2012-től). A kompromisszum szerint 2012-re a jelenlegi ötről tíz százalékra nő az átcsoportosuló rész aránya.

Magyarország elutasította az Európai Bizottságnak a sávos elvonásra tett javaslatát, és részben ennek köszönhető, hogy a végső megállapodás szerint csak a 300 ezer eurónál nagyobb támogatások esetében lesz elvonás, ráadásul csupán 4 százalék az említett határ fölötti támogatásrészre. Egy magyar vállalkozás például, amely 100 millió forintos támogatásra jogosult, alig egymillió forintot veszít a végső döntés szerint, szemben az eredeti javaslat szerinti több mint 15 millióval.

A társfinanszírozás kötelezettségének esetében az átlagostól alacsonyabb jövedelmű régiók (ide tartozik Magyarország nagy része) az eredetileg tervezettnél jóval nagyobb, 90 százalékos uniós részarányra számíthatnak.

Az eredeti elképzelés szerint a 250 eurónál kevesebbre jogosultaktól, illetve az egy hektár alatt termelőktől megvontak volna minden uniós támogatást. A végeredmény szerint viszont 100 euróban és egy hektárban vonták meg a határt, de Magyarország, Portugália és Szlovénia lehetőséget kapott arra, hogy az ültetvények esetében 0,3 hektár legyen az alsó határ. Ez körülbelül tízezer kistermelőt érint Magyarországon – szögezte le a miniszter.

Jóllehet az Európai Bizottság hajthatatlan a termelés és a támogatások elválasztásában, nemzeti hatáskörben több ágazatban a termeléshez kötött támogatásokat meg lehet tartani, mégpedig az összes közvetlen kifizetés 10 százalékának erejéig. Három és fél százalékra emelték azon területek arányát, amelyekhez nemzeti döntés alapján támogatás kapcsolható. Magyarország például a rizs- és a dohányágazatban, valamint az állattenyésztésben szeretne élni ezzel a lehetőséggel.

Új támogatási címek is létrejöttek a megállapodással, köztük a termékbiztosítások és az állategészségügyi alapok támogatása. Ezeknél is módosult az eredeti javaslat: előbbit például állati termékekre is kiterjesztették, utóbbinál pedig azt sikerült elérni, hogy "ne váltson ki" egyes piaci eszközöket, például a járványkártalanítási támogatást.

Néhány ágazatban (fehérjenövény, rizs, dió, vetőmag, szárított takarmány) sikerült meghosszabbítani a támogatás-elválasztási határidőt 2012-ig.

Az intervenció esetén szintén született néhány kedvezőbb változtatás. Például a gabonaintervenciónál sikerült elérni, hogy évi 3 millió tonnáig a jelenlegi rendszer alapján (kötelező felvásárlással és Magyarországnak kedvezőbb áron) történjen, és csak azt követően kerüljön sor pályáztatásra.

A durumbúza és a rizs intervenciós is rendszere is megmarad, bár 0 tonnás kerettel, a kukorica esetében pedig az Európai Bizottság nyilatkozatot tett, hogy folyamatosan figyeli a piaci helyzetet, és szükség esetén javasolja a felvásárolható mennyiség növelését.

Megemlítette Gráf József azt is, hogy a bogyós gyümölcsök átmeneti támogatását sikerült a rendszerben tartani. Ez is évente 400 ezer eurót jelent a magyar termelőknek.

Forrás: MTI