Az élelmiszerek piaca a válság ellenére is növekszik, hiszen a föld lakossága is folyamatosan gyarapodik, és őket el kell látni ennivalóval. Emellett az élelmiszerek és a mezőgazdasági cikkek rugalmatlan árunak számítanak, azok fogyasztása csak bizonyos határokon belül,  mérsékelhető, és nem lehet elhalasztani, mint például az autóvásárlást. 
   
Az agrártárca vezetője szerint ezt alátámasztja az agrárágazat múlt évi exportteljesítménye is, értéke minden eddigi eredményt túlszárnyalva elérte az 5,7 milliárd eurót. Ebből 1,9 milliárd euró volt a többlet.
   
Gráf József úgy vélte, ez a tendencia az idén is folytatódhat az első három hónap adatai alapján. A miniszter szerint ugyanis a magyar export árualap jelentős hányadára állandó kereslet mutatkozik külföldön. A magyar búzát és más gabonaféléket, továbbá a húst és a hústermékeket, a zöldséget, a gyümölcsöt, újabban pedig a minőségi bort és pálinkát folyamatosan keresik a vevők – tette hozzá.
   
A miniszter ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az ágazat termelési biztonsága csak akkor garantálható, ha a mezőgazdaság finanszírozhatósági biztonsága is fenntartható. Ennek érdekében az agrártárca a Magyar Fejlesztési Bankkal (MFB) közösen kidolgozott egy olyan hitelprogramot, amelynek keretében mintegy 60 milliárd forint áll rendelkezésre a gazdálkodók finanszírozásának támogatására. A hitelprogramok közül külön is megemlítette a miniszter a búza és a termelői értékesítői szervezetek (TÉSZ-ek) számára biztosított forgóeszköz-hitelt, továbbá azt a 30 milliárd forintos garanciakeretet, amely a kisebb gazdálkodókat segíti. 
   
Emellett pozitívumként értékelte, hogy az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) keretében megvalósuló egyes beruházások esetében 20 százalékos előleget kaphatnak a gazdálkodók annak érdekében, hogy a fejlesztések finanszírozása zökkenőmentes legyen.
   
Gráf József beszélt arról is, hogy az ÚMVP keretében a már futó programok mellett a közeljövőben több új fejlesztési lehetőség is megnyílik. Példaként említette az úgynevezett integrált közösségi és szolgáltató terek kialakítására kiírandó pályázatot, illetve az ősszel újrainduló Leader-fejlesztések lehetőségét. 
   
A miniszter jelezte: annak ellenére, hogy többen úgy vélték, a magyar mezőgazdaság idei támogatottsága a válság miatt kevesebb lesz, mint a múlt évben, ez nem így van. Tavaly az ágazat támogatására összesen 233 milliárd forint állt rendelkezésre, szemben az idei 258 milliárd forinttal. A földalapú támogatás sem csökken, mivel az egy hektárra jutó támogatás összege eléri a 43 ezer forintot, míg 2008-ban ez 42.106 forint volt hektáronként.
   
A miniszter szerint csak az úgynevezett gofr-növényekre – a gabonára, az olajos magvakra, a fehérje- és a rostnövényekre – jutó támogatás összege csökken hektáronként mintegy 5.000 forinttal. Az összes többi jogcímre jutó támogatás mértéke emelkedik. Példaként említette a tejet, ahol literenként 8,10 forintról 8,60 forintra emelkedik a támogatási összeg.
   
Gráf József megemlítette: annak érdekében, hogy a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar termékeit a továbbiakban is széles körben el lehessen adni, az agrártárca főként a környező országokban, de a távolabbi országokban is keresi a piacbővítési lehetőségeket. Így Ukrajnával, Horvátországgal, Szerbiával, de Japánnal, Dél-Koreával és Kínával is tárgyaltak, illetve tárgyalni fognak erről a kérdéskörről.
   
A miniszter egyértelmű sikerként értékelte, hogy nemrégiben sikerült aláírniuk a termékpálya szereplőinek, azaz a termelőknek, a feldolgozóknak és a kereskedőknek azt az etikai kódexet, amely a felek önkéntes vállalásával lehetővé teszi a magyar áruk legalább 80 százalékos jelenlétét a nagy élelmiszerláncok polcain ez év közepétől.
   
Gráf József szerint így nem csak a magyar áruk kínálata növelhető, hanem az élelmiszerbiztonság helyzete is javulhat, mivel az élelmiszerbotrányok jó része külföldi árukhoz volt kapcsolható. A miniszter ugyanakkor utalt arra is, hogy a magyar minőségi áruk esetleg drágábbak lehetnek, de szerinte a biztonság és a minőség a többletet megéri.

Forrás: MTI