Agrárgazdaság
Genetikailag módosított növények
Termesztett növényeink és az abból készült feldolgozott termékek minsége, biztonsága a fogyasztó számára feltétele a forgalomba hozatalnak. A növényvédelem ehhez a minségi és mennyiségi biztonsághoz járul hozzá tudásra épül széles kör eszközrendszerrel, például nemesítéssel, agrotechnikai, mechanikai, biológiai stb. módszerekkel és indokolt esetben növényvéd szerek alkalmazásával. Valamennyi eszköz, beavatkozás hatással van a kultúrnövényre és a környezetre, a növényvéd szerek alkalmazása pedig a környezet mellett a felhasználóra is kockázatot jelent, de az elírások betartásával ez a kockázat kezelhet.
A fenti „eszközrendszerbe” kerültek be a gm (géntechnológiával módosított)-növények, így 1996-ban először az Egyesült Államokban az úgynevezett bt (kukoricamoly-rezisztens)-kukorica, majd követték más növények (gyapot, szója, repce, stb.) és más típusú (gyomirtószer-toleráns) genetikai módosítások. Az Európai Unióban jelenleg egy genetikai módosítású (kukoricamoly-rezisztens) bt-kukorica van engedélyezve köztermesztésben. Több engedélyezési eljárás is folyamatban van, melyek közül számunkra említésre méltó az amerikai kukoricabogárral szemben rezisztens, ugyancsak ún. bt-kukorica, illetve ezzel kombinált kukoricamoly-rezisztens és gyomirtószer-toleráns módosítások.
Miért lehet az amerikai kukoricabogár ellen rezisztens bt-kukorica fontos Magyarországnak? Az amerikai kukoricabogár az USA-ból Európába az 1980-as évek végén bekerült kártevő, amelynek a lárvája, ha a kukoricát önmaga után termesztjük, annak gyökerét károsítja és okoz jelents termés- és jövedelemveszteséget, illetve jár jelentős növényvédőszer-felhasználással.
Van-e helye, lehet-e jelentsége a növényvédelemben ezen új eszközöknek, vagyis például a kukoricabogár ellen rezisztens bt-kukorica termesztésének? A válasz mindenképpen az, hogy igen, ha e kukoricahibridek az Európai Unió megfelel engedélyezési eljárása után a köztermesztésbe kerülnek. Az engedélyezés a tudományos ismereteinknek megfelelően értékeli ezen új megoldásokat, a környezetre gyakorolt hatásukat, az elvégzett vizsgálatok sokaságán alapuló kockázatokat, így biztosítva a környezet és a fogyasztó védelmét.
Vázlatosan leírva a folyamatot: egy a mindennapi környezetünkben él baktériumfaj egy génjét (vagy annak megfelel gént) „ültetnek” be a kukoricába, amely gén egy (vagy két) fehérje természetű anyag termelését indítja el a kukoricában. Ezen fehérje a kukoricabogár lárvája bélcsatornájának falához kötődik, megváltoztatva a bélfal funkcióját, a lárva pusztulását okozva. Eddigi tudásunk szerint ezen fehérjéknek más bogárfajokra vagy más élőlényekre (a kötődési pont hiánya miatt) nincs hatása, az állatok vagy az ember emésztőrendszerében percek alatt lebomlanak, a talajban és a tágabb értelemben vett környezetben, táplálékláncban nem halmozódnak fel.
Forrás: Napi Online
Agrárgazdaság
MVH: megkezdődött a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetése
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Egyetlen pályázat érkezett a balatoni halászat tógazdaságaira
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Lecsapott a szüretelőkre az APEH
Forrás: VG
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Drágulhat a gabonaimport
-
Hírek2 év telt el a létrehozás óta
Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken
-
Agrárgazdaság17 év telt el a létrehozás óta
Péntekig kell adóbevallást küldeni
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Gráf: Az erős forint nem segíti a magyar agráriumot
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
A vidékfejlesztési politika csak versenyképes agrárszektorral párosulva lehet eredményes!
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Kiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok
-
Hírek9 év telt el a létrehozás óta
Talajélet javítására specializált készítményt kellett kivonni a forgalomból