A Globális Kereskedelmi Információs Szolgálat (GTIS) adatai szerint az ázsiai ország hiánya a mezőgazdasági termékek kereskedelmében 5,78 milliárd dollár volt 2008 első felében, szemben az egy esztendővel korábbi 2,45 milliárdos többlettel. A vizsgált időszakban importjának értéke 72 százalékkal nőtt, miközben exportjáé csak 12 százalékkal bővült.

A kínai élelmiszer-behozatal értéknövekedése azért is figyelemre méltó, mert az ország 2000–07-ben nettó élelmiszer-exportőr volt, kivéve 2004-et, amikor 0,2 milliárd dolláros hiánnyal zárta az évet. 2006-ban 5 milliárdos többlettel a világ negyedik legnagyobb exportőrének számított. Kína főleg gabonaféléket, szójababot és étolajat importál. Ezek árai gyorsabban nőttek, mint exportcikkeié, így a halászati termékeké, a zöldségeké, a gabonafélék közül a rizsé vagy a gyümölcsöké. A szójabab behozatalának értéke 118,6 százalékkal nőtt az év első hét hónapjában, míg a kínai rizskivitel csak 22,8 százalékkal ért többet.

Mindebből a szakértők arra következtetnek, hogy a szabad kereskedelem előnyeit eddig élvező Kínára mind nagyobb nyomás nehezedik a növekvő élelmiszerárak miatt, s ez bekeményíti őket a kereskedelmi tárgyalásokon. A kudarcba fulladt WTO-tárgyalásokon az ázsiai óriás már Indiához csatlakozva és az USA-val szembeszállva aggodalmának adott hangot az élelmiszer-biztonság miatt, és nyomást fejtett ki azért, hogy megvédjék a fejlődő országok farmereit az import drágulásától. 

Forrás: Világgazdaság