Az ország egyes területein már 6-7 hete nem esett eső, vagy csak elhanyagolható mennyiségű volt a csapadék. Ezért van olyan terület, ahol tavalyhoz képest 30-50 százalékos terméskiesést várnak a gazdálkodók.
    
A Dunántúlon délről észak felé és nyugattól keleti irányba haladva romlanak a terméskilátások. A Dunától keletre eső területeken, az északi részen, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében viszonylag elfogadható a helyzet, a legnagyobb a baj viszont Jász-Nagykun-Szolnok megyében.
   
Országos gond lehet a kukorica és a napraforgó gyomosodása, mivel a kijuttatott gyomirtó szerek nem tudták kifejteni hatásukat a csapadékhiány miatt.
   
A Magyar Agrárkamara megyei tikárainak beszámolója szerint Dél- és Nyugat-Dunántúlon nincs különösebb baj a szántóföldi növények állapotával, az elmúlt két hétben hullott csapadéknak köszönhetően. Jó és kiváló állapotú a búzavetések fele, az árpa és a repce 65 százaléka.
   
A kukoricavetés csak fele arányban kelt jól, míg a napraforgó közepes minőségű. Veszprém és Győr megye területén gyengébb a helyzet: az őszi árpa és búza jó, közepes a kukorica, repce és napraforgó állapota.
   
Ennél sokkal rosszabb a helyzet az országban kelet felé haladva. Hajdú-Bihar és Csongrád megye már vízhiánnyal küzd: a búza, az árpa gyengén fejlett, a kalászok vékonyak, a szalmaszár rövid. A fejtrágyázás ellenére az aszály miatt hiánytünetek alakulnak ki, egyes táblákon a növényállomány egy része kezd fel- és elszáradni, így igen gyenge termés várható. A repce virágzik, de rendkívül ritka és alacsony az állomány. Jó esetben is csak közepes lesz a termés. A kukorica- és a napraforgó-vetéseknél a vízhiány miatt kelési problémák vannak, illetve lesznek.
   
Jelenleg úgy tűnik, leginkább Jász-Nagykun-Szolnok megyében – és általában a Dél-Alföldön – pusztít leginkább az aszály. Szolnok megyében közepes és gyenge a búza 70, az árpa 60, a repce majd 80 százaléka. Búzából jó esetben 3,2-3,3 tonna, repcéből 1,5-1,6 tonna hektáronkénti átlaghozam várható. Ezért sok helyen valószínűleg kitárcsázzák a repceföldeket, mert nem érdemes learatni a csekély termést. Mindez a tavalyi eredményekhez viszonyítva 30-40 százalékos elmaradást jelent.
   
A Magyar Agrárkamara információi szerint a tavaszi munkák jól alakultak az utóbbi hónapban. Május elejéig országos szinten csaknem befejeződött az őszi kalászosok fejtrágyázása és gyomirtása, csaknem mindenhol kész a vetés előtti magágy-előkészítés. Ennek megfelelően a vetéssel szinte minden növény esetében végeztek a gazdálkodók, legfeljebb néhány százaléknyi terület van vissza.

Forrás: MTI