A magyar delegációt vezető Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter az ülés után tartott sajtótájékoztatóján hozzátette: a többség ezt nagyjából a jelenlegi pénzügyi keretek között is képzeli el, bár vannak országok, amelyek kisebb támogatásokban, a piaci viszonyok radikálisabb bevezetésében gondolkodnak.

A finanszírozásról hamarosan – a 2013 utáni közös hétéves költségvetés tervezéséhez kapcsolódóan – egyeztetés kezdődik a kormányok között.

A közös agrárpolitika jelenleg az EU leghatékonyabb és legeredményesebb együttműködési formája, amely egyebek között az országok közti összetartást, kohéziót is a legjobban biztosítja – idézte Gráf József a vitában elhangzottakat.

Leszögezték a miniszterek, hogy az ágazat stratégiai súlyához méltó kezelését 2013 után is meg kell tartani. Ráadásul már nemcsak termelői és élelmiszeripari ágazatként kell tekinteni a mezőgazdaságot, hanem olyanként, amelynek a természeti erőforrások megtartásában, a környezetvédelemben és a vidéki foglalkoztatásban is alapvető feladata van. Fontos az EU egységes piacának fenntartása is.

Hangsúlyozták azt is, hogy a jövőben olyan új kihívásokat is kezelni kell, mint a növekvő élelmiszerhiány, a világpiaci árak bizonytalansága (amelyre jó példa az energiaárak és a élelmiszerárak alakulása az elmúlt években), az ezt kísérő termelői jövedelemproblémák és a klímaváltozás hatásai.

Gráf József a vitában aláhúzta, hogy eközben nem szabad elterelni a figyelmet a mezőgazdaság hagyományos problémáiról sem, mint például a termelés mennyiségének és hatékonyságának növelése vagy az agrárvállalkozók felruházása megfelelő jövedelemtermelő képességgel.

Másokkal együtt a magyar miniszter arra is felhívta a figyelmet: formailag ugyan 2013 után kiegyenlítődik a régi és az új tagországok támogatásainak különbsége, de a gyakorlatban továbbra is jelentős eltérések maradnak a csatlakozás időszakában megállapított normaértékek miatt (termésátlag, szántóföldi terület) és ehhez kapcsolódóan az országok támogatásai között is.

A pénteki többi napirendi pont közül a rászorultak segélyének 1987 óta futó programjával kapcsolatban Gráf József azt emelte ki, hogy az alapvetően az intervenciós készletek felhasználására épül. A közelmúltban elhatározott újabb uniós reformokkal ugyanakkor az intervenciós rendszer átalakul, a magas élelmiszerárak pedig növelték a rászorultak számát: utóbbit tavalyelőtt 13, most már 45-50 millió főre teszik az EU-ban. Az Európai Bizottság ezért az javasolta, hogy a programot korszerűsítsék, és növeljék a rá jutó költségvetési forrásokat.

A magyar delegációvezető jelezte, hogy a program finanszírozását továbbra is az uniós agrárköltségvetésből látja indokoltnak, mert kötődik a mezőgazdasági piaci szabályozáshoz.

Nem értett egyet ugyanakkor Gráf József a brüsszeli bizottság azon javaslatával, hogy – bár az új tagállamok a többinél kisebb mértékben, de – vezessék be a tagállami társfinanszírozást is a programra. Ez ugyanis meglátása szerint jobban sújtaná azokat a tagállamokat, amelyekben a program célcsoportjából nagyobb hányad él.

Megállapodtak abban, hogy akár rendkívüli mezőgazdasági miniszteri találkozót is összehívnak ebben a témában, ha a WTO-megegyezés közeledtével ezt szükségesnek látják.

Forrás: MTI