A helyzet súlyosságának érzékeltetésére az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) felhívja a figyelmet, hogy az ismert tengeri halállományok felét máris túlhalászták, egynegyedüket pedig a kihalás fenyegeti, a várható következmények megjóslására azonban kevesek hajlandók. A német környezetvédelmi miniszter, Sigmar Gabriel szerint az óceánok folytatódó kifosztása esetén a halállomány az évszázad közepére összeomlik, világméretekben és kompletten. Az IW német gazdaságkutató intézet felhívta a figyelmet, hogy korlátozások nélkül a halászat mint gazdasági ágazat eltűnik. Ez azt jelentené, hogy a világon 200 millió embernek megélhetést adó szakma létalapja megy veszendőbe, nem is beszélve arról a milliárdnyiról, akinek a legfőbb fehérjetápanyagot jelenti a hal, főleg a fejlődő világban.

A halászok nem tesznek mást, mint a növekvő keresletnek egyre jobb felszereltséggel és egyre nagyobb fogásokkal mennek elébe. Mostanára – 1950-hez viszonyítva – hétszeresére növekedett a halászott mennyiség, s az utóbbi időben elérte az évenkénti 140 millió tonnás szintet – ebből 93 millió tonnát tesz ki a vadon élő, 47 millió tonna körüli pedig a tengeri halfarmokon tenyésztett hal. A vadon élő állomány kifogása az elmúlt években gyakorlatilag stagnált, ez szakértők szerint máris a túlhalászás következtében megcsappant készletek jele.

A világóceánok jelentős térségeiből eltűnik a halállomány, ha pedig valahol egy populáció meg tudna erősödni, akkor nyomban megjelennek az úszó halfeldolgozók, és akár két héten belül kimerítik az adott készletet. További súlyos gond a globális léptékben kifogott mennyiség egyharmadát adó kalózhalászat, mert ezeket a hajókat a nyílt vízen nem lehet szankcionálni.

Eközben az ágazatban jelentősen előrehaladt a koncentráció – ezt tapintatosan „konszolidációnak” mondják. A halászati vállalkozások száma egyre csökken, ugyanakkor mind jelentősebb lesz a nagyobb cégek súlya. Ma már az adott profilban tevékenykedő üzleti egységek egy százalékára jut az összes fogás 50 százaléka, s ez önmagában is rossz jel a kisebb, családi jellegű vállalkozások kilátásai szempontjából. A gazdag államok ebben a szegmensben is pusztító hatású politikát folytatnak, mert a kevésbé fejlett – de kecsegető halállománnyal megáldott – tengerparti államoktól jogokat vásárolnak ottani, ipari léptékű halászat céljára, s ezzel a helyi kis egzisztenciák tömegeit teszik tönkre.

A Spiegel szerzője a problémákra megoldást kínáló „kék forradalom” lehetőségét látja a tengeri halfarmokban, amelyek óriási tételek előállítására képesek a „tudományosan megalapozott” tenyésztési és takarmányozási módszereikkel. Egyéb jelentések azonban ezzel kapcsolatban is óvatosságra intenek. A szűk helyre összezárt állományban gyorsan terjednek gombás és egyéb betegségek, ami ellen csak vegyszerek adagolásával lehet védekezni. További problémát jelent, hogy a halfarmok környezetében és azok alatt jelentős pusztulást vált ki a tengeri élővilágtól idegen eredetű takarmányok bevitele és a halaknak ezeken alapuló anyagcseréje.

Forrás: Világgazdaság