Attól még nem lesz cukorhiány, hogy csak egyetlen cukorgyár maradt Magyarországon, és ez is csupán a hazai szükséglet harmadát képes előállítani – állítja Koczka Zoltán, a Cukoripari Egyesülés igazgatója. A legutóbbi időkig három beszerzési forrásból táplálkozott a hazai cukorpiac. Az évente mintegy 320-330 ezer tonnás magyarországi fogyasztást harmadolta a Magyar Cukor Zrt., a Mátra Cukor Zrt. és az import. A közelmúltbeli gyárbezárások után az egyetlen megmaradt gyárban, a Magyar Cukor Zrt. kaposvári üzemében egy cukorkampány alatt a több gyárból álló cég korábbi piaci részesedésének megfelelő mennyiséget, 105 ezer tonna cukrot képesek előállítani. Az utolsó szerencsi gyárát is bezáró Mátra Cukor csak a hazai termelésről mondott le, a piaci részesedését azonban nem kívánja átadni, ezért a hatvani és szolnoki telephelyén egy-egy cukorsilót és csomagolót kíván működtetni. A cukrot attól az Eurosugar nevű nemzetközi kereskedőcégtől importálja, amelyiknek a francia Cristal Union és a brit ED&F MAN társaság mellett harmadik tulajdonosa a Mátra Cukor anyavállalata, a német Nordzucker. Ahogy eddig, úgy a még hiányzó mennyiséget a kereskedelmi cégek hozzák majd be.

Koczka Zoltán szerint ettől a cukor nem drágul, ugyanis az uniós cukorreform egyik lényeges célja, hogy a biztonsági raktárkészletek mérséklése mellett az ágazat termelési árszintjét csökkentsék. A répatermelők és -feldolgozók közötti rendkívül bonyolult, különböző támogatások és felárak figyelembevételével kialakult végső elszámolás legfontosabb eleme a referenciaár. Ez a 2006-ban kezdődött reform előtt cukortonnánként 631 euró volt, 2008. október elsejétől 540 lesz, és jövő ősszel már csak 404 euró. Vagyis a referenciaár 36 százalékkal csökken. Az igazgató úgy véli, hogy a fogyasztói árat nemcsak a gyártók alakítják, hanem a mindenkori kereslet is, de szerinte semmi nem indokol áremelést.

A külföldi kézen lévő üzemek tulajdonosai az uniós cukorkvóták mérséklése mellett a felvásárlási árak csökkentése miatt más növényekhez pártoló termelők miatt is döntenek a gyártás feladása mellett. őket és a termelőket szerkezetátalakítási támogatással részben kárpótolja Brüsszel. Kelemen István, a Cukortermelők Országos Szövetségének titkára lapunknak elmondta: a termelők többsége a cukorrépa egyre csökkenő átvételi ára miatt nem is búslakodik, hiszen más szántóföldi növények magasabb jövedelmet ígérnek.

Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének titkára úgy véli, hogy az elmúlt fél évben az ártárgyalások során a cukorgyárak nem jártak el korrekt módon, ugyanis ősszel még a 2008-ban termő répa tonnáját 28 eurós alapáron kívánták átvenni. Ezt természetesen kevesellték a gazdálkodók, mostanra viszont már 40 euró fölé emelték az árakat. (Igaz, ebben benne van az EU 6,60 és a magyar költségvetés négyeurós támogatása is.) A titkár szerint, ha ezt ősszel meghirdetik, akkor a termelők nem mondtak volna le a répatermelésről.

Azok a termelők, akik bérelt, és nem saját – különleges, csak cukorrépa-termelésre alkalmas – gépekkel dolgoztak, könnyebben adták fel a répatermelést. Nagyobb a baj azoknál, akiknek ilyen, más növény termesztésekor nem használható gépeik vannak, és a közelükben lévő gyár bezárása után integrátor, megrendelő nélkül maradnak. Nagy Mihály, a nagyhalászi Agro-Halász Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy az idén is 350 hektáron akartak cukorrépát termelni, a talajt már műtrágyázták, amikorra kiderült, hogy nem lesz szükség a termésükre, az eddigi vevő Mátra Cukor bezárja utolsó gyárát is. A répa helyén csemegekukoricát fognak termelni, és hektáronként 15-25 ezer forintot vesztenek, ugyanis ennyivel került többe a cukorrépa műtrágyázása. Ennél nagyobb baj, hogy a nyakukon maradtak a cukorrépa-termelés speciális gépei. A betakarítógépért, különböző adapterekért négy éve 81 millió forintot fizettek, most arra várnak, hogy az agrártárca és a brüszszeli illetékes hatóság elfogadja a Mátra Cukor javaslatát, akkor kezdődhet meg ugyanis a termelők kárpótlása. A gépek esetében tízéves amortizációval számolnak, és az addig hátralévő időre szól a kártalanítás. Nagy Mihály szerint el is adhatnák ukrán, román vagy horvát, szerb vevőknek ezeket a berendezéseket, de mostanában nagy a túlkínálat, nyomottak a gépárak, ezért inkább megvárják a kártalanítást.        

A dunántúli répatermelők szerencsésebb helyzetben vannak, ugyanis a Magyar Cukor Zrt. bezárja ugyan a petőházi gyárát, de a termelést az utolsó megmaradt üzemébe, a kaposváriba koncentrálja. Információink szerint azonban egyelőre csak a termeléshez szükséges alapanyag felére kötöttek szerződést a termelőkkel. Tóth István azt állította: a Magyar Cukor nem járt el olyan korrekt módon a petőházai gyár bezárása miatt a termelést felhagyni kényszerülőkkel, mint a Mátra Cukor. A MOSZ úgy tudja, hogy a kompenzációs összeg töredékét kapják csak, az EU-tól kapott összeg fennmaradó részét azoknak juttatják, akik a kaposvári gyárnak szállítanak majd répát.

Brád Zoltán, a Magyar Cukor vezérigazgató-helyettese helytállónak nevezte az értesülést, ám elmondta azt is, hogy öt dunántúli cukorrépa-termelő szövetség 3:2 szavazati aránnyal választotta a lineáris támogatáscsökkentés lehetőségét. (A Magyar Cukornak ugyanis a korábbi 150 ezer tonnás cukorkvótájáról úgy kellett lemondani, hogy csak a kaposvári gyár 105 ezer tonnája maradt.) A szövetségek döntése után nem kapják meg a százszázalékos támogatást, akik felhagynak a termeléssel, viszont többhöz jutnak, akik a répát választották. A vezérigazgató-helyettes szerint a korábbiaknál nagyobb távolságról is fogadják a répát, s a szállítás költségei nem a termelőt terhelik.

Raskó György agrárközgazdász, a lajoskomáromi Győzelem Szövetkezet vezetője elmondta, hogy továbbra is 20 ezer tonna répát szállítanak a 120 kilométerre lévő utolsó magyar cukorgyárnak. Eddig bérelték a célgépeket, de most a nagy kínálatban vásárolnak, mert úgy vélik, hogy rövidesen csökken a takarmánygabonák iránti igény, és ha az árak is mérséklődnek, akkor ismét jól fizető növény lehet a cukorrépa.

Forrás:Népszabadság