A miniszter több magyar agrár-érdekképviselet vezetőjével találkozott, a megbeszélésen részt vett Font Sándor, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke is.

Gráf József aláhúzta: a magyar kormány már határozottan jelezte mind az Európai Unió mezőgazdasági biztosának, mind magának José Manuel Barrosónak, a bizottság elnökének, hogy a magyar kormány számára elfogadhatatlan az, hogy az Európai Unió támogassa az agrár vámszint további  mérséklését 60 százalékra. Az előzetes miniszteri egyeztetéseken kiderült, hogy Magyarországhoz hasonlóan elutasítja ezt Franciaország, Olaszország és Litvánia is.

A miniszter kiemelte: "Úgy látjuk, mind a magyar kormány, mind az agrár-képviseletek, hogy a WTO-tárgyalásokon rossz irányba haladnak a dolgok mind a magyar agrártermelők. Mind az egész európai agrárium érdekeit sérti a jelenlegi álláspont". Gráf József hangoztatta: a magyar parlament ezt a javaslatot soha nem fogja ratifikálni.

Font Sándor szerint a WTO-tárgyalásokon alakuló javaslat a szigorú magyar élelmiszerbiztonsági szabályokat is sértené, és a magyar mezőgazdaságban 1 millió embert érintene hátrányosan.

A parlament mezőgazdasági bizottságának elnöke rámutatott: nemcsak az agrártermelőket, hanem a fogyasztókat is súlyosan  érintené, ha elfogadnák az általános agárvámszint további mérséklését. Emlékeztetett: mind a régi uniós tagállamok, mind az új tagországok igen szigorú élelmiszerbiztonsági elveket, szabályokat léptettek életbe. A WTO-javaslat elfogadása esetén olyan, harmadik világból érkező élelmiszerek áramolhatnának be tömegesen az EU-ba, amelyek semmiben nem felelnek meg az uniós előírásoknak, ráadásul ezeket a mezőgazdasági termékeket, élelmiszereket elavult munkakörülmények között állítják elő.

Font Sándor kiemelte: a magyar álláspont egységes, ebben a kérdésben az agrárminiszter képviseli a magyar álláspontot, amiben maximálisan támogatja a mezőgazdasági bizottság és a magyar parlament is.

Csikai Miklós, a Magyar Agrárkamara elnöke szerint ha a javaslatot elfogadnák, az rendkívül hátrányos helyzetbe hozná az unióbeli fogyasztókat. Sőt a magyar agrártermelők is egyértelműen hátrányos helyzetbe kerülnének, miközben kidobott pénzzé válna mindaz az erőforrás, amelyet az elmúlt évtizedben Magyarország az élelmiszerbiztonságra költött.

Nagy Tamás, a MOSZ elnöke arról szólt, hogy a világban az élelmiszertermelés felértékelődik, a magyar élelmiszerek, az egész ágazat kilátásai rendkívül kedvezőek, ezt a reményteli felfutást tenné semmissé, ha elfogadnák a javaslatot. Kiemelte: ráadásul érvényét vesztené az Európai Unió által kidolgozott, "a földtől a fogyasztóig" elv, amely alapján az élelmiszertermelést a lehető legnagyobb biztonságra törekvő szabályok közé terelik.

Budai Gyula, a Magosz szövetségi igazgatója arról szólt, Magyarország számára kitörési pont a minőségi élelmiszertermelés és -ellátás, ezt lehetetlenítené el, ha a javaslatot elfogadnák.

Az MTI-nek arra a kérdésére, hogy mennyiben lehetne kibővíteni a javaslatot el nem fogadó országok körét, Gráf József elmondta: megítélése szerint további EU-országok agrárminiszterei is átgondolják majd az ítéletüket. Így lehetséges, hogy végső soron Lengyelország és Spanyolország, illetve Portugália és Ausztria is más véleményen lesz a jövőben, mivel ott is jelentős az agráriumból élők száma. Elismerte azonban, hogy a jelenlegi tárgyalási fordulóban erős nyomás nehezedik az unióra, különösen az USA, Brazília, Argentína, India részéről, amelyek nagy mennyiségben állítanak elő élelmiszert és más agrártermékeket.

Font Sándor aláhúzta: várhatóan a magyar álláspontról tájékoztatja majd a visegrádi négyek, valamint Románia és Bulgária parlamentjei mezőgazdasági bizottságainak elnökeit a magyar álláspontról. Az elmúlt két évben már jó néhány, a mezőgazdaságot érintő kérdésben hasonló álláspontra helyezkedtek a visegrádi négyek, Bulgária és Románia.

Forrás: MTI