A minisztérium már megküldte Brüsszelnek az állapotfelméréssel kapcsolatos magyar elképzeléseket tartalmazó végleges szöveget, ebben továbbra is több kifogást fogalmaz meg – közölte Gőgös Zoltán, az FVM államtitkára.

Az egyik legalapvetőbb hazai kritika, hogy az Európai Bizottság javaslata összességében kitart az uniós termelés visszafogása és erőteljesebb piacosítása mellett. Gőgös Zoltán szerint a csomagban vannak termelésnövelő intézkedések, de továbbra is megállapítható, hogy Brüszszel nem veszi kellőképpen figyelembe a megváltozott (keresletivé vált) világpiaci folyamatokat. Magyarország – a brüsszeli tervekkel ellentétben – az agrártermelés 30 százalékos bővítésére törekszik, amelyet elsősorban az 1300 milliárd forintnyi uniós forrást közvetítő Új Magyarország vidékfejlesztési programra alapoz.

Az FVM a növekedésre építő koncepció miatt azt is ellenzi, hogy Brüsszel – az úgynevezett moduláció részeként – csökkentse a nagyobb méretű gazdaságok támogatását, és az így felszabaduló pénzeket vidékfejlesztésre csoportosítsa át. Bár a moduláció csak 2013-tól – a közvetlen kifizetések kiegyenlítődésétől – vonatkozna az új tagállamokra, Gőgös Zoltán szerint Magyarország elvi alapon is elutasítja a változtatást.

További kifogás, hogy a vidékfejlesztéshez átsorolt támogatásokhoz később költségvetési többletkiadást jelentő nemzeti kiegészítő forrásokra lenne szükség. (Nem tudni viszont, hogy milyen pluszforrásokat fordíthatunk a következő években az éghajlatváltozás hatásainak a kivédésére, illetve a biológiai sokszínűség vagy a vízkészletek megóvására, mivel e célokat éppen a modulált vidékfejlesztési pénzekből kellene finanszírozni.)

Magyarország pillanatnyilag ellenzi, hogy Brüsszel az étkezési búzánál is megszüntesse az intervenciós felvásárlási rendszert, és helyette – másfajta biztonsági hálóként – pályáztatási szisztémát vezessen be. Az államtitkár ugyanakkor aláhúzta: a bizottság által javasolt pályáztatás tárgyalási alap lehet, de az új koncepció részletei nem ismertek.

Az FVM szintén elutasítja, hogy az unió 2013-ig évente egy százalékkal bővítse a tejkvótákat. Hazánk ez év tavaszán már megszavazott egy 2 százalékos növelést, holott ez a magyar piaci szereplőknek nem állt érdekében a mindössze 85 százalékos hazai kvótakihasználtság miatt (ráadásul a tavaszi bővítés számos szakértő szerint hozzájárult ahhoz, hogy az EU-s tejpiacon megindult a felvásárlási ár csökkenése). Nincs viszont végleges magyar álláspont arról, mi legyen a tejkvótákkal 2015 után. Mint ismert, Brüsszel a rendszer teljes megszüntetését javasolja. Az agrártárca szintén aggályokat fogalmazott meg az úgynevezett keresztmegfelelési szabályok egyszerűsítésével kapcsolatban. (A keresztmegfelelési előírások értelmében a mezőgazdasági termelőknek különböző élelmiszer-biztonsági, higiéniai, állatjóléti és környezetvédelmi normáknak kell megfelelniük, hogy közvetlen kifizetéseket kaphassanak.) Az agrártárca azt vitatja, hogy a bizottsági elképzelések szerint a meglévő egységes uniós mellé egy új nemzeti állat-nyilvántartási szabályozást kellene kiépíteni, amely felesleges párhuzamosságokat teremtene – közölte az államtitkár.

A minisztérium nem ellenzi, de nem is tartja jó megoldásnak azokat a brüsszeli terveket, amelyek szerint közös uniós kockázati alap jönne létre a mezőgazdasági természeti károk csökkentésére. Brüsszel ebből az üzleti biztosításokhoz nyújtana 40 százalékos támogatást, ez azonban hazai vélemények szerint nem lenne kellően vonzó a magas díjak miatt.

Emellett a biztosítók számos elemi csapásra (például az aszályra vagy az árvízre) nem szívesen kötnek biztosításokat. Ezért az FVM fenntartaná a tavaly létrehozott nemzeti agrár-kárenyhítési rendszert, de a termelők számára az eddigi önkéntesség helyett kötelező tagságot írna elő, miközben az előírt befizetéseket csökkentené – húzta alá Gőgös Zoltán.

Az agrártárca nem ért egyet azzal, hogy a brüsszeli tervek szerint az egy gazdaságnak folyósítható támogatás nem lehetne kisebb 250 eurónál, illetve az egy hektárnál kisebb gazdaságok nem kaphatnának közvetlen kifizetéseket. Mivel a mai minimális birtokméret 0,3 hektár, a változtatásokkal több termelő elesne az EU-pénzektől.

Szeptember 21–23-án a franciaországi Annecyben találkoznak az EU-tagállamok mezőgazdasági miniszterei, hogy informális tanácskozás keretében indítsák útnak a vitát az unió 2013 utáni agrárpolitikájáról. A rövidebb távú változtatásokat célzó állapotfelméréssel kapcsolatos vita folytatására miniszteri szinten először a szeptember 29–30-i brüsszeli mezőgazdasági tanácsülésen lesz lehetőség.

Forrás: Világgazdaság