Az állami árszabályozás visszaszorulásával egyre kevesebb területen lehet találkozni a minden esztendőben megszokott januári emelésekkel – csak az energiahordozók árát, a tömegközlekedés tarifáját, és néhány postai szolgáltatás díját határozzák meg állami vagy önkormányzati szinten. Ráadásul a kissé elbizonytalanított energiaár-rendszerben is egyre kevésbé tudhatók pontosan a jövő évi tarifák. Ami bizonyosan állítható: január elsejével a gáz ára a lakosság számára – a jövedelemnagyság sorrendjében – 8, 7,4, 11,4, 10,6, illetve 5 százalékkal nő. Fura módon tehát a szegényebbeknek ezúttal nagyobb mértékű az emelés.

Ám ha sikeresen folyamodnak a szociális kedvezményekért, ők még így is olcsóbban kapják a fűtőanyagot. A cégek számára a kormány 4,3 százalékos gázáremelés mellett döntött, de a társaságok ma már vásárolhatnak más áron is, ha találnak olcsóbb kereskedőt. (A vágtató importgázár mellett ugyanakkor a kormányzati emelés a hazai cégeknek tett gesztusnak tűnik.) Az önkormányzatonként más-más mértékben változtatott távhőár központi nyilvántartás híján továbbra sem követhető, pedig 2007-ben az év eleji infláció jelentős részben emiatt ugrott meg. Budapesten most egy számjegyű emelkedésről hallani, de vannak települések, ahol nagyobb mértékű a drágulás.

A 2008-tól elvileg szabadárassá vált árampiacon azért a lakossági tarifák még szabályozottak maradnak: ebben a körben – amelybe beletartoznak a kisebb fogyasztású cégek (a társaságok zöme) is – a kormány 9,8 százalékos áremelést fogadott el. A közületek – múzeumok, iskolák, kórházak, közintézmények – számára a kormány 15-20 százalékos áremelésre "kérte" a szolgáltatókat. A többi, nagyobb fogyasztású, teljesen szabadáras piacról vásárló társaság esetén az áremelkedés – az energia- és hálózathasználati díjjal együtt – akár 30-40 százalékra is rúghat.

A központi árszabályozás alá tartozó közlekedési tarifák esetében viszont most januártól nem lesz áremelés. A GKM döntése szerint a vasúti közlekedésben azért maradnak az idei árak, mert a 2007-es emelés hatására volt kevesebb utasa a MÁV-nak. A Volánnál – a helyközi közlekedésben – ugyanezzel indokoltak. Az autópálya-matricák tarifái sem változnak (az egyetlen újdonság, hogy elsejétől senkinek sem kell matricát ragasztgatni, a rendszámalapú azonosítás elegendő lesz minden esetben).

A teherautók és a buszok számára még olcsóbb is lesz a matrica – igaz, ezt már a nagyobb főutakra is ki kell majd váltaniuk a fuvarozóknak. Így egyedül a helyi közlekedés drágulhat (eltekintve persze az üzemanyagok árának mozgásától). A fővárosban például 13 százalékkal emelkedik a BKV tarifája – a veszteség csökkentése érdekében.

A jövő év egyik legnagyobb kérdése az élelmiszerek árának alakulása. Az idén (január-novemberben) az élelmiszerek átlagosan 11,4 százalékkal kerültek többe, mint az előző év hasonló időszakában, a mezőgazdaságot ért károk és a jelentős világgazdasági kereslet együttes hatására a termelők viszonylag jól érvényesíthették drágítási szándékaikat. Nem látható előre, jövőre ez mennyiben sikerül, mindenesetre további drágítás sem elképzelhetetlen.

Az idén például átlagosan 10 százalékkal drágult a tej, jövőre pedig még ennél is 10-15 százalékkal többet kell fizetni ezért az alapvető élelmiszerért – vélekedett Istvánfalvi Miklós, a Tej Terméktanács elnöke. A nemzetközi piacokon tapasztalható tejhiány miatt a tej felvásárlási ára megállíthatatlanul emelkedik. Az év eleji, literenkénti 67-68 forintos átlagos árak az év végére 86 forintra emelkedtek. A jövő évi szerződések viszont már 90-110 forintról szólnak.

Információink szerint vannak olyan olasz vevők, akik 130-150 forintot fizetnek egyes tételekért. Ezek után az elnök biztosnak tartja, hogy az esztendő elején folytatódik a fogyasztói árak emelkedése. A kiskereskedők sem tehetnek semmit, ugyanis már külföldről sem tudnak olyan olcsó tejterméket beszerezni, amivel alacsonyabb szinten tarthatnák a tejtermékek árszínvonalát. Idén, decemberben, januárhoz képest az egyes tejtermékek 5-25 százalékkal kerültek többe. Istvánfalvi Miklós szerint 2008 első hónapjaiban folytatódik az áremelkedés. Attól tartanak, hogy ennek már a fogyasztásra is kritikus hatása lesz. Ezért is kezdeményeztek a tejtermelők, -feldolgozók és a kereskedelmi láncok között megbeszélést, de a találkozóra a kereskedők nem jöttek el.

A húspiac stagnálására számít Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke. Vállalati jelzések alapján áremelések nem várhatóak az első hónapokban. A második negyedévben már emelkedhetnek az árak, mert megszűnik az európai túlkínálat. Hasonló pályán mozog majd a szárnyasok árszintje. A baromfihús ára legalább 5-7 százalékkal csökken az első hónapokban, mondta Bárány László, a Baromfi Terméktanács elnöke. Ezzel az idei 15-20 százalékos áremelkedés negyedét elveszítik. Ezt azután márciustól újabb áremelés követi, ekkortól már áruhiányra számíthatnak. Addigra véget ér az a lengyel pulykadömping, amit a lengyelországi madárinfluenza indított el. A lengyel pulykatartók ugyanis az egészségügyi zártól tartva a megbetegedés által nem érintett régiókban is tömegesen küldték vágodába a nem vágásérett pulykáikat.

Sütőipari információink szerint legalább 10-12 százalékos áremelést tartanának fontosnak a pékek, hogy kompenzálhassák a közterhek, az alapanyag és az energia árának emelkedését. De ahogy már megszokott, a pékek árelképzelései rendre elhalnak a kereskedelmi láncokkal folytatott tárgyalásokon.

A zöldség-gyümölcs piacon jelentősebb árátrendeződés nem lesz, miután a tavalyinál átlagosan 30-40 százalékkal magasabb szintre emelkedtek a tömegtermékek árai. A primőrárakat általában a mindenkori kínálat és az import határozza meg, ezt kiegyensúlyozottnak mondják.

A bűvös szám: öt százalék

Öt százalék körüli magyarországi inflációra számítanak a szakértők 2008-ban. Az előrejelzésekben viszonylag kicsi a szórás. A Pénzügyminisztérium 4,8, az MNB 5, a GKI Gazdaságkutató 5, a Kopint-Tárki 5,2, az ING 5,4 százalékos fogyasztóiár-emelkedést vetít előre. A becslést persze számos kockázati tényező befolyásolja. Nehéz megítélni, milyen mértékben mennek feljebb például a mezőgazdasági termékek árai, hogyan változnak egészen pontosan a lakossági energiaárak, s általában a hatósági árak.

A legtöbb elemző e bizonytalanság miatt mondja azt, hogy inkább valamivel 5 százalék fölött várja az éves átlagos ütem alakulását, azzal együtt, hogy év végére az iram 4 százalék körüli szintre csillapulhat. Az agrárárak emelkedése ráadásul globális jelenség, amelyet hazai monetáris eszközökkel érdemben befolyásolni nem lehet. A hatósági ár már más kérdés. Simor András jegybankelnök december 17-i sajtóértekezletén felkérte a szabályozott árakkal működő cégeket – amelyek egy része önkormányzati tulajdonban van -, hogy rossz hatékonyságukat ne áremeléssel próbálják ellentételezni.

Ez nem jelenthet azonban mesterséges árstopot sem. A GKI úgy számítja, hogy az élelmiszerárak 2008-ban további 10 százalékkal emelkedhetnek. A Kopint-Tárki 7-8 százalékos növekedést vár a 2007-es 11,5 százalék után. A nyugdíjasár-index 2007-ben 11 százalékot tett ki, s 2008-ban is magasabb lesz az inflációs rátánál – az energia és a lakhatás árainak kiugróbb emelkedése miatt. A magyarországi infláció 2007-ben megkétszereződött 2006-hoz képest, s 8 százalékot ért el. Jórészt a fiskális kiigazításhoz igénybe vett adó- és hatóságiár-emelések miatt.

Miután ez a statisztikai hatás 2008-ban megszűnik, az infláció az 5 százalékos szintre eshet vissza. Ennek nyomán 2008-ban Magyarország azon három új EU-tagállam között lesz, ahol mérséklődik az áremelkedések üteme. A másik kettő Litvánia és Lettország lehet. S a tizenkét új uniós gazdaság közül csak ötben – Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Ciprus és Málta – lesz alacsonyabb az infláció 2008-ban a megelőző évhez képest. A leggyorsabb iramot Bulgária diktálhatja kilenc százalékkal, s szorosan mögötte lesz Lettország 8,5 és Észtország 7 százalékkal. A már az eurózónához is csatlakozott Szlovéniában szintén az infláció felpörgésével kell szembenézni.

Forrás : Népszabadság