Kapcsolatfelvétel

Hírek

Döntés előtt a fiatal gazdák!

Már csak alig több mint egy hét van hátra, és megnyílik az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) 2007-2013 egyik „legnépszerűbb” jogcíme, a köznyelvben csak „fiatal gazda”-ként emlegetett támogatás. Aki részletesebben szeretne belemélyülni a támogatás feltételeibe, annak a 24/2015. (IV. 28.) MvM rendeletet kell keresnie.

Létrehozva:

|

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), egy a weboldalán megjelent cikkben, még április közepén foglakozott a témával, „Új feltételekkel indulhatnak a fiatal gazdák az új Vidékfejlesztési Programban” címmel. A cikkben arról olvashattunk, hogy az ÚMVP forrásaiból finanszírozott és várhatóan 2015. május második felében megnyíló, „fiatal gazda” támogatás még a korábbi feltételekkel pályázható. (Azóta már a Magyar Közlönyben is megjelent a támogatás rendelete, úgyhogy már biztosan tudjuk, hogy május 18. – június 1. között lesz lehetőség a támogatási kérelmek beadására. Igen ám, de azt is tudjuk, hogy – bár már 2015-öt írunk és el sem indult – a 2014-2020 időszakra szóló, új Vidékfejlesztési Program (VP) is továbbviszi ezt a támogatási formát. Arról is kaptunk már több fórumon tájékoztatást, hogy a majdani feltételekben számos változás várható.

Míg a májusi benyújtási időszakban azok a mezőgazdasági tevékenységbe fogó fiatalok jelentkezhetnek, akik gyakorlatilag a „nulláról indulnak” és területalapú támogatást sem vettek még igénybe, a VP „fiatal gazda” intézkedése már kifejezetten azoknak fog szólni, akik valamit már „letettek az asztalra”, azaz egy minimális termelési szintet fel kell mutatniuk. Ez a minimális szint a tervek szerint 6 000-25 000 euró STÉ (Standard Termelési Érték) közötti érték lesz.

Ami biztosnak látszik, hogy a teljesen „nulláról” induló fiatalok számára a májusi az utolsó lehetőség, hogy a tevékenységük finanszírozásához támogatási forrást vegyenek igénybe. Ezt követően már kizárólag önerőből tudnak belekezdeni a gazdálkodásba. Ezzel kapcsolatban rögtön felmerül bennünk a kérdés, hogy ez jó, vagy rossz, üdvözlendő, vagy kevésbé elfogadható változás. Szerintem azonnal meg is fogalmazódnak mindenkiben a pro és kontra válaszok, legalábbis bennem igen.

Igaz ugyan, hogy a változtatással azok a fiatalok, akik kevés, vagy semmilyen kezdő tőkével nem rendelkeznek, esélytelenek maradnak arra, hogy uniós források hozzájárulásával kezdjenek mezőgazdasági tevékenységbe. Figyelembe kell vennünk ugyanakkor, hogy egy teljesen kezdő vállalkozás rengeteg buktatót rejt magában. A közpénzeket felhasználó támogatási forrásokat pedig minél hatékonyabban kell felhasználni. Ehhez viszont arra van szükség, hogy olyan fejlesztésekre, projektekre fordítsuk a pénzeket, amelyek hosszú távú fennmaradásában biztosabbak lehetünk. Nem tudom ki, hogy látja ezt a kérdést, én azonban közgazdász szemmel közelítem meg a kérdést és azt gondolom, hogy a teljesen kezdők esetében inkább a magántőkére alapuló különböző új szervezeti formákban megjelenő tőkebefektetőknél elérhető források megpályázása jelenthet lehetőséget.

Amit a változásokról elsősorban fontos tudni az az, hogy míg a májusban megnyíló jogcímre pályázni szándékozók nem igényelhettek területalapú támogatást, a VP forrásaiból majdan megnyíló támogatásra várók azonban már idén is beadhatják területalapú támogatási igényüket. Fontos azonban odafigyelniük arra, hogy az nem haladhatja meg a 25 000 STÉ-nek megfelelő területnagyságot.

De mit jelent, hogy STÉ és mekkora területtel, vagy állatállománnyal lehet elérni ezt a méretet? A hivatalos megfogalmazás szerint „az STÉ az ágazat kibocsátását fejezi ki termelői áron hektárra, vagy számolásállatra vetítve, ami a termelési érték és a közvetlen támogatások (továbbá az általános forgalmi adó és egyéb termékadó) különbsége, és közvetlenül euróban van kifejezve.
Hát, nem tudom, kinek segít ez a definíció, ezért javaslom, hogy aki szeretné megtudni a használatában vagy tulajdonában álló terület, vagy állatállomány mekkora STÉ értéket jelent, az nézze meg a NAK weboldalán, a cikkben is hivatkozott linken keresztül elérhető kalkulátort.

A döntés előtt, az STÉ érték mellett érdemes még megismerkedni a további feltételekkel, változásokkal is. Mielőtt azonban a változásokat boncolgatom tovább, fontosnak tartom, hogy néhány fogalommal megismertessem az Olvasót. Ezek a fogalmak ugyanis az elkövetkező támogatási időszakban végigkísérnek majd minket.

A VP-ben kétféleképpen is használja a fiatal gazda fogalmat. Először is az „Induló fiatal gazda”, ami egy különálló támogatási jogcímben az a 18-40 év közötti (41. életévét még nem betöltött) gazdálkodó, aki megfelel majd azoknak a feltételeknek, amelyek a támogatáshoz kötöttek. Emellett a beruházási támogatások esetében nagyobb támogatásintenzitást kapnak majd az „Induló” fiatal gazdálkodók, akik 18-40 év (41. életév betöltéséig) közöttiek és legfeljebb öt éve gazdálkodnak.

Az úgynevezett közvetlen támogatásokat keretbe foglaló Közös Agrárpolitika (KAP) I. pillérében szereplő támogatás esetében pedig a „fiatal mezőgazdasági termelő” kifejezést használjuk. Ennek lényege, hogy az igényelheti, aki 40 évesnél fiatalabb, és az igénylés előtt legfeljebb 4 évvel korábban nyújtott be területalapú támogatást. A támogatás addig jár számára, amíg eléri a korhatárt.

Tehát, ha „fiatal gazdá”-ról beszélünk, akkor az mindig a pályázatok útján elérhető támogatásokhoz kapcsolódik, ha azonban „fiatal mezőgazdasági termelő”-t említünk, az a közvetlen támogatáshoz kapcsolódik. 

A fogalmak tisztázása után akkor nézzük a további különbségeket a régi és új feltételek között. A teljesítmény és a területalapú támogatás igénylése mellett kedvező változás, hogy az új időszakban kedvezményezett lehet, aki már elmúlt 40, de még nem töltötte be a 41 életévét. További pozitív változás, hogy aki korábban őstermelőként nyújtott be agrár-vidékfejlesztési célú támogatási kérelmet, az pályázhat, azonban ha ezt vállalkozóként tette meg, akkor már nem támogatható majd. Nem változik ugyanakkor az elnyerhető támogatási összeg, ami az új feltételekkel induló VP jogcímben a korábbihoz hasonlóan legfeljebb 40 ezer euró maradt.

Forrás: gazdablog.hu/Székely Erika

Tovább olvasom
Hozzászólás küldése

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hírek

Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken

Április 22., a Föld napja ismét ráirányítja a figyelmet a természeti környezet, az erdõk fenntartható használatának problémájára. A Pilisi Parkerdõ tavaly vezette be az Erdõbarát Rendezvény minõsítési rendszert, hogy ezzel segítse az erdei sport- és túraprogramok szervezõit és résztvevõit a közös cél, a természeti értékek, az erdõ ökológiai egyensúlyának megóvásában. Eddig már közel száz sportszervezõ csatlakozott a minõsítési rendszerhez. A Parkerdõ célja idén tovább bõvíteni a nagy sikerrel indult kezdeményezést.

Létrehozva:

|

Szerző:

2022-ben közel harmincezer fõ vett részt 217 regisztrált rendezvényen, melyek jellemzõen erdei sportesemények, teljesítménytúrák, terepfutó- és erdeikerékpár-versenyek voltak. Az erdei versenyek szervezõi által befizetett erdõfenntartási hozzájárulás több mint nyolcmillió forintot tett ki. Összehasonlításul: a Pilisi Parkerdõ évente megközelítõleg 400 millió forintot fordít saját forrásból az erdei turisztikai infrastruktúra fenntartására.

Az erdõtörvény kimondja, hogy bár az állami erdõterületek zöme szabadon látogatható, üzleti célú hasznosításukhoz az erdõkezelõ hozzájárulására van szükség. A Budai-hegység, a Pilis és a Visegrádi-hegység, valamint a Gödöllõi-dombság a fõváros közelsége miatt az ország leglátogatottabb erdei közé tartoznak. Ez igaz a fizetõs, nevezési díjas erdei sportrendezvényekre is: évente több száz ilyen verseny és teljesítménytúra zajlik az említett területen. A minõsítési rendszer bevezetésére azért is szükség volt, mert a Budapest környéki erdõk jóformán elérték befogadóképességük határát, és a látogatottság idõnként veszélyezteti az erdõk természetes értékeinek megóvását.

Fotó: Pilisi Parkerdõ

A Pilisi Parkerdõ célja, hogy a sikeres tavalyi év után – amikor közel száz verseny- és rendezvényszervezõ csatlakozott a kezdeményezéshez – tovább bõvüljön az Erdõbarát Rendezvény minõsítést elnyert programok és versenyek köre, és 2023-ban minél több szervezõ, illetve úgynevezett „instant túra” (rajtidõponthoz nem kötött, de nevezési díjas túralehetõség) kapcsolódjon a Erdõbarát Rendezvények minõsítési rendszerhez. Ezek az események megtalálhatók a Pilisi Parkerdõ honlapján is.

A bõvülést segíti, hogy az erdei rendezvények szervezõi is egyre nagyobb számban ismerik fel, hogy az általuk rendezett verseny, túra, egyéb fizetõs rendezvény helyszíne, az erdõ nem egyszerû adottság, amely „csak úgy ott van”, hanem komoly szakértelemmel és jelentõs ráfordítással létrehozott, fenntartott komplex életközösség. Ennek megóvása az erdõgazdálkodó, a természetvédelmi szervezetek és az erdei rendezvények szervezõinek közös felelõssége. Így az Erdõbarát Rendezvény rendszerben részt vevõ szervezõk elkötelezettek abban, hogy az általuk szervezett események az erdei életközösséget a lehetõ legkevésbé zavarják, nem terhelik az erdõt hulladékkal, a pályákat kizárólag újra felhasználható szalagokkal jelölik és az összes szükséges engedélyt beszerzik.

agrotrend.hu / Pilisi Parkerdõ Zrt.

Tovább olvasom

Hírek

Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka

Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka, a gazdálkodók április 7. és május 15. között adhatják be szankciómentesen a szükséges dokumentumokat a Magyar Államkincstárhoz (MÁK) – mondta Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár a kétnapos VIII. Duna-Tisza közi Agrár Expón, Kiskőrösön.

Létrehozva:

|

Szerző:

A politikus hangsúlyozta: az egységes kérelmek a továbbiakban is beadhatók, június 9-éig azonban már csak szankcióval együtt fogadja be az igényeket a MÁK.  

Czerván György a mezőgazdasági és a kertészeti munkákról elmondta: a területek többségén már javában zajlik a talaj és a magágy előkészítése.

A termelők őszi búzát mintegy 963 ezer hektáron, őszi árpát mintegy 239 ezer hektáron, őszi káposztarepcét pedig több mint 281 ezer hektáron vetettek. Az őszi gabonák állapota többségében megfelelő – mondta.

A tervek szerint a gazdák tavaszi árpát több mint 55 ezer hektáron, kukoricát mintegy 1,1 millió hektáron, míg napraforgót közel 658 ezer hektáron vetnek majd – tette hozzá.

Foto:123RF

Mint mondta: az idei évtől a juh- és kecsketartók új támogatást igényelhetnek. A tenyészkos és -bak tenyésztésbe állításához az agrártárca az idén mezőgazdasági csekély összegű támogatást nyújt.

Az államtitkár hangsúlyozta, a minisztérium 1,7 milliárd forint összegű kerettel jövedelempótló támogatást hozott létre a madárinfluenza miatti károkkal leginkább érintett kacsa- és libaágazatok részére. A Magyar Államkincstár a támogatási kérelmek nyomtatványait április 15-éig küldi ki az érintetteknek.

Czerván György szólt a Nemzetgazdasági Minisztérium Azonnal cselekszünk elnevezésű programjáról is. A madárinfluenza miatt bekövetkezett foglalkoztatási nehézségek enyhítésére – elsősorban a vágó- és feldolgozó vállalkozások számára – a nemzeti költségvetésből mintegy egymilliárd forintos összeg áll rendelkezésre.

A Bács-Kiskun megye egyik legnagyobb rendezvényén, a kiskőrösi agrárexpón 140 termelő mintegy 2 500 terméket állított ki.

agrotrend.hu / MTI

Tovább olvasom

Hírek

Kiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok

A magyar-román élelmiszergazdasági kapcsolatok fejlesztésében számos kiaknázatlan lehetőség rejlik – mondta Feldman Zsolt az Országos Takarékpénztár (OTP Bank) Befektetői konferenciáján, Budapesten.

Létrehozva:

|

Szerző:

A Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta: van igény a jó minőségű magyar élelmiszerre Romániában – ezt mutatják az adatok is – hiszen a magyar agrárgazdaság számára keleti szomszédunk a második legfontosabb export célország volt az elmúlt években, 2016-ban részesedése az agrárkivitelből 11,5% volt.

Feldman Zsolt kifejtette: 2016-ban a magyar-román agrár-külkereskedelemben a magyar kivitel értéke 927 millió euró, a behozatal mintegy 250 millió euró volt, az aktívum 678 millió eurót tett ki tavaly. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: a gabona- és olajos növény kivitele logisztikailag romániai kikötőkből zajlik, ez részben megjelenik a statisztikákban is.

A Romániába irányuló agrártermékek közül a helyettes államtitkár megemlítette: jelentős a búza, a kukorica, a búzaliszt, a takarmányok és a különböző tejipari termékek kivitele, kedveltek még a baromfi- és sertéshúsok valamint a csokoládé tartalmú élelmiszerkészítmények is.

A magyar termékek elismertek, népszerűek, nem csak a magyarok által lakott régiókban. Gyártói és saját márkás termékekként is szép számmal találhatók a nagy élelmiszer-forgalmazó láncok polcain is – fogalmazott a helyettes államtitkár.

Feldman Zsolt kiemelte: Románia gazdasága folyamatosan bővül, megelőzve több régióbeli országét: 4,8%-kal növekedett az ország gazdasága 2016-ban, az élelmiszeripari termékek és nem alkoholos italok áfájának 24%-ról 9%-ra való csökkenése komoly fogyasztásnövekedést eredményezett. Az országban továbbra is élénkülő belső kereslettel és fogyasztással számolhatunk, ezért a magyar vállalkozásoknak is számos potenciális lehetőség rejlik keleti szomszédunk piacán.

Mindkét ország érdeke a magyar-román vállalatok hatékonyabb együttműködése, hiszen önállóan a jelenlegi tőkeellátottsággal nehéz versenyképesnek lenniük a nyugat európai élelmiszeripari cégekhez képest. Hozzátette: meg kell találni a kölcsönösen előnyös üzleti kapcsolatokat, a magyarországi és romániai befektetési lehetőségeket és megteremteni a megfelelő finanszírozási formákat annak érdekében, hogy a térség versenyképessége felzárkózhasson nyugati szomszédjaink régióihoz – jegyezte meg a helyettes államtitkár.

agrotrend.hu / FM

Tovább olvasom

Legtöbbet megtekintett

Copyright © 2023. agrotrend.hu | Minden jog fenntartva!