Hírek
Demonstrációra készülő tejesek, csalódott húsosok
A meghosszabbodó orosz élelmiszer-embargóval párhuzamosan Brüsszel is folytatja a tilalom okozta károkat enyhítő akcióit. Sokak szerint hiába: az egyre komolyabb bajban lévő tejágazati szereplők szerint nem jelent segítséget az EU támogatása, a húsipari problémákra pedig nincs is érdemi válasza az Európai Bizottságnak.
Az élelmiszergazdaság köreiben nem fogadták kitörő örömmel a hírt, amelyet az Európai Bizottság jelentett be a napokban: azok után, hogy az orosz embargó tovább tart az eredetileg bejelentett egy évnél, Brüsszel is meghosszabbítja azoknak az intézkedéseknek a hatályát, amelyekkel a tilalom hatását igyekszik enyhíteni. Az eredetileg szeptember végéig tartó tejporfelvásárlási akciót az EU február végéig prolongálja, a gyümölcstermelőket segíteni hivatott, januárban lejárt intézkedések pedig jövő év június 30-ig élnek tovább.
Tény, hogy az egyik leginkább érintett terület, a sertéshúságazat nem kap a továbbiakban semmiféle segítséget. Vannak tagországok, például a nagy sertéshústermelőnek számító Németország is, amelyeknek szakmai szervezetei szeretnének kicsikarni valami segítséget az Európai Bizottságtól, egyelőre hiába. Ez részben érthető, hiszen az EU mozgástere sem túl tág az ügyben: egy exporttámogatási program nagyon sok pénzbe kerülne, az eddigi programok pedig nem tudtak túl sokat segíteni az embargó óta szédelgő uniós húspiacon.
„A magántárolási támogatás az egyetlen szóba jöhető eszköz, amellyel az Európai Bizottság segíthetne a húságazaton. Ez túlkínálat idején valóban segít, hiszen egy bizonyos mértékű keresletet generál a piacon, azonban nem oldja meg a problémát akkor, ha a tárolási időszak végére sem változnak az értékesítési lehetőségek. Ebben az esetben csak elodázzuk problémát” – mondta Éder Tamás. A Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke lapunknak hozzátette: a tárolt, fagyasztott hústermékeket három-hat hónap múlva visszavezetik a piacra, ilyen intézkedést tehát akkor érdemes hozni, ha úgy látjuk, hogy hamarosan megoldódik a kezelni kívánt helyzet. „Most erről nincs szó” – tette hozzá Éder.
Az elnök megjegyezte: „Korábban sok szereplő nem támogatta a tárolási támogatás alkalmazását, és annyiban igazuk lett, hogy most már látszik: az év elején kivont mennyiség úgy jelenik meg újra a piacon, hogy közben a kereslet nem nőtt érdemben.”
Éder Tamás szerint azonban emiatt nem várható, hogy újabb komolyabb piaci zavar alakul ki. A sertéshús és -készítmények éven belüli ciklusa továbbra is a szokásos módon alakul, bár az idén „a görbe némileg laposabb”, az év eleji alacsonyabb ár után év közepén drágult kicsit az élő állat, az év végére pedig újra kismértékű csökkenést prognosztizál a bizottság. „Idén az év hátralévő részében az ár tetőzését követően kismértékű árcsökkenést jeleznek a brüsszeli szakértők, ám komoly piaci kilengéseket nem várnak” – fogalmazott Éder Tamás.
Bár a húsipari szereplőkkel szemben más ágazatokon segít az EU, a jelek szerint ezek a programok sem tudnak nagy sikert elérni. „Az unió által az embargó ellensúlyozására bevezetett lépések lényegében semmire sem elegendők” – mondta a Világgazdaságnak Mélykuti Tibor. A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke lapunknak elmondta: a tejipar számára a vaj és a sovány tejpor közvetlen piaci felvásárlása és a raktározás támogatása olyan lépés, amelyet már tavaly is megtettek, ám akkor sem lett érdemi hatása. A sovány tejpor felvásárlási ára évek óta 1700 és 1800 euró körül mozog tonnánként, ez a tavalyi 2300 euró körüli piaci árak mellett nem megoldás. Most ugyan az intervenciós ár alá ment a piaci árszint, hiszen 1650 euró körül mozog, ám ez sem jelent igazi segítséget, hiszen a feldolgozó mindenképp ráfizet – tette hozzá Mélykuti Tibor. A szóban forgó tejporárból ugyanis 50 forintos nyerstej következne, ám a tej megtermelése 95-100 forint alatt nem lehetséges Magyarországon. A termelő idehaza így is olcsóbban, 25 eurócent körül adja át a tejet a feldolgozónak, aki ezt veszteséggel adhatja tovább termékként akár intervencióról, akár piacról van szó.
Mélykuti Tibor szerint ezért az Európai Uniónak nagyon nagy a felelőssége a helyzet kezelésében, az embargós helyzet kialakulásában, valamint abban, hogy nem nyújtott megfelelő támogatást az ágazatnak a károk enyhítésére. Az elnök ezért nem zárta ki, hogy a hazai tejtermelők a közeljövőben demonstrációt tartanak az uniós szankciópolitika és a szerintük elégtelen kompenzációk ellen, de a tüntetésnek még nincs kitűzött időpontja.
VG
Hírek
Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken
Április 22., a Föld napja ismét ráirányítja a figyelmet a természeti környezet, az erdõk fenntartható használatának problémájára. A Pilisi Parkerdõ tavaly vezette be az Erdõbarát Rendezvény minõsítési rendszert, hogy ezzel segítse az erdei sport- és túraprogramok szervezõit és résztvevõit a közös cél, a természeti értékek, az erdõ ökológiai egyensúlyának megóvásában. Eddig már közel száz sportszervezõ csatlakozott a minõsítési rendszerhez. A Parkerdõ célja idén tovább bõvíteni a nagy sikerrel indult kezdeményezést.
2022-ben közel harmincezer fõ vett részt 217 regisztrált rendezvényen, melyek jellemzõen erdei sportesemények, teljesítménytúrák, terepfutó- és erdeikerékpár-versenyek voltak. Az erdei versenyek szervezõi által befizetett erdõfenntartási hozzájárulás több mint nyolcmillió forintot tett ki. Összehasonlításul: a Pilisi Parkerdõ évente megközelítõleg 400 millió forintot fordít saját forrásból az erdei turisztikai infrastruktúra fenntartására.
Az erdõtörvény kimondja, hogy bár az állami erdõterületek zöme szabadon látogatható, üzleti célú hasznosításukhoz az erdõkezelõ hozzájárulására van szükség. A Budai-hegység, a Pilis és a Visegrádi-hegység, valamint a Gödöllõi-dombság a fõváros közelsége miatt az ország leglátogatottabb erdei közé tartoznak. Ez igaz a fizetõs, nevezési díjas erdei sportrendezvényekre is: évente több száz ilyen verseny és teljesítménytúra zajlik az említett területen. A minõsítési rendszer bevezetésére azért is szükség volt, mert a Budapest környéki erdõk jóformán elérték befogadóképességük határát, és a látogatottság idõnként veszélyezteti az erdõk természetes értékeinek megóvását.
Fotó: Pilisi Parkerdõ
A Pilisi Parkerdõ célja, hogy a sikeres tavalyi év után – amikor közel száz verseny- és rendezvényszervezõ csatlakozott a kezdeményezéshez – tovább bõvüljön az Erdõbarát Rendezvény minõsítést elnyert programok és versenyek köre, és 2023-ban minél több szervezõ, illetve úgynevezett „instant túra” (rajtidõponthoz nem kötött, de nevezési díjas túralehetõség) kapcsolódjon a Erdõbarát Rendezvények minõsítési rendszerhez. Ezek az események megtalálhatók a Pilisi Parkerdõ honlapján is.
A bõvülést segíti, hogy az erdei rendezvények szervezõi is egyre nagyobb számban ismerik fel, hogy az általuk rendezett verseny, túra, egyéb fizetõs rendezvény helyszíne, az erdõ nem egyszerû adottság, amely „csak úgy ott van”, hanem komoly szakértelemmel és jelentõs ráfordítással létrehozott, fenntartott komplex életközösség. Ennek megóvása az erdõgazdálkodó, a természetvédelmi szervezetek és az erdei rendezvények szervezõinek közös felelõssége. Így az Erdõbarát Rendezvény rendszerben részt vevõ szervezõk elkötelezettek abban, hogy az általuk szervezett események az erdei életközösséget a lehetõ legkevésbé zavarják, nem terhelik az erdõt hulladékkal, a pályákat kizárólag újra felhasználható szalagokkal jelölik és az összes szükséges engedélyt beszerzik.
agrotrend.hu / Pilisi Parkerdõ Zrt.
Hírek
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka, a gazdálkodók április 7. és május 15. között adhatják be szankciómentesen a szükséges dokumentumokat a Magyar Államkincstárhoz (MÁK) – mondta Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár a kétnapos VIII. Duna-Tisza közi Agrár Expón, Kiskőrösön.
A politikus hangsúlyozta: az egységes kérelmek a továbbiakban is beadhatók, június 9-éig azonban már csak szankcióval együtt fogadja be az igényeket a MÁK.
Czerván György a mezőgazdasági és a kertészeti munkákról elmondta: a területek többségén már javában zajlik a talaj és a magágy előkészítése.
A termelők őszi búzát mintegy 963 ezer hektáron, őszi árpát mintegy 239 ezer hektáron, őszi káposztarepcét pedig több mint 281 ezer hektáron vetettek. Az őszi gabonák állapota többségében megfelelő – mondta.
A tervek szerint a gazdák tavaszi árpát több mint 55 ezer hektáron, kukoricát mintegy 1,1 millió hektáron, míg napraforgót közel 658 ezer hektáron vetnek majd – tette hozzá.
Foto:123RF
Mint mondta: az idei évtől a juh- és kecsketartók új támogatást igényelhetnek. A tenyészkos és -bak tenyésztésbe állításához az agrártárca az idén mezőgazdasági csekély összegű támogatást nyújt.
Az államtitkár hangsúlyozta, a minisztérium 1,7 milliárd forint összegű kerettel jövedelempótló támogatást hozott létre a madárinfluenza miatti károkkal leginkább érintett kacsa- és libaágazatok részére. A Magyar Államkincstár a támogatási kérelmek nyomtatványait április 15-éig küldi ki az érintetteknek.
Czerván György szólt a Nemzetgazdasági Minisztérium Azonnal cselekszünk elnevezésű programjáról is. A madárinfluenza miatt bekövetkezett foglalkoztatási nehézségek enyhítésére – elsősorban a vágó- és feldolgozó vállalkozások számára – a nemzeti költségvetésből mintegy egymilliárd forintos összeg áll rendelkezésre.
A Bács-Kiskun megye egyik legnagyobb rendezvényén, a kiskőrösi agrárexpón 140 termelő mintegy 2 500 terméket állított ki.
agrotrend.hu / MTI
Hírek
Kiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok
A magyar-román élelmiszergazdasági kapcsolatok fejlesztésében számos kiaknázatlan lehetőség rejlik – mondta Feldman Zsolt az Országos Takarékpénztár (OTP Bank) Befektetői konferenciáján, Budapesten.
A Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta: van igény a jó minőségű magyar élelmiszerre Romániában – ezt mutatják az adatok is – hiszen a magyar agrárgazdaság számára keleti szomszédunk a második legfontosabb export célország volt az elmúlt években, 2016-ban részesedése az agrárkivitelből 11,5% volt.
Feldman Zsolt kifejtette: 2016-ban a magyar-román agrár-külkereskedelemben a magyar kivitel értéke 927 millió euró, a behozatal mintegy 250 millió euró volt, az aktívum 678 millió eurót tett ki tavaly. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: a gabona- és olajos növény kivitele logisztikailag romániai kikötőkből zajlik, ez részben megjelenik a statisztikákban is.
A Romániába irányuló agrártermékek közül a helyettes államtitkár megemlítette: jelentős a búza, a kukorica, a búzaliszt, a takarmányok és a különböző tejipari termékek kivitele, kedveltek még a baromfi- és sertéshúsok valamint a csokoládé tartalmú élelmiszerkészítmények is.
A magyar termékek elismertek, népszerűek, nem csak a magyarok által lakott régiókban. Gyártói és saját márkás termékekként is szép számmal találhatók a nagy élelmiszer-forgalmazó láncok polcain is – fogalmazott a helyettes államtitkár.
Feldman Zsolt kiemelte: Románia gazdasága folyamatosan bővül, megelőzve több régióbeli országét: 4,8%-kal növekedett az ország gazdasága 2016-ban, az élelmiszeripari termékek és nem alkoholos italok áfájának 24%-ról 9%-ra való csökkenése komoly fogyasztásnövekedést eredményezett. Az országban továbbra is élénkülő belső kereslettel és fogyasztással számolhatunk, ezért a magyar vállalkozásoknak is számos potenciális lehetőség rejlik keleti szomszédunk piacán.
Mindkét ország érdeke a magyar-román vállalatok hatékonyabb együttműködése, hiszen önállóan a jelenlegi tőkeellátottsággal nehéz versenyképesnek lenniük a nyugat európai élelmiszeripari cégekhez képest. Hozzátette: meg kell találni a kölcsönösen előnyös üzleti kapcsolatokat, a magyarországi és romániai befektetési lehetőségeket és megteremteni a megfelelő finanszírozási formákat annak érdekében, hogy a térség versenyképessége felzárkózhasson nyugati szomszédjaink régióihoz – jegyezte meg a helyettes államtitkár.
agrotrend.hu / FM
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Drágulhat a gabonaimport
-
Hírek2 év telt el a létrehozás óta
Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken
-
Agrárgazdaság17 év telt el a létrehozás óta
Péntekig kell adóbevallást küldeni
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Gráf: Az erős forint nem segíti a magyar agráriumot
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
A vidékfejlesztési politika csak versenyképes agrárszektorral párosulva lehet eredményes!
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Kiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok
-
Hírek9 év telt el a létrehozás óta
Talajélet javítására specializált készítményt kellett kivonni a forgalomból