A raktárkapacitásokra nem lehet panasz, legalábbis ha az elmúlt hetek lanyha piaci mozgását nézzük. A kereskedők egyöntetű tapasztalata az, hogy aki tárolni tudja a termését, az meg is teszi. A tavalyihoz hasonló áremelkedésre azonban hiába várnak a termelők – figyelmeztet Makay György, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és -kereskedők Szövetségének volt főtitkára. Az idén ugyan a 2007-esnél magasabban indult a búzakereskedelem – tonnánként 38-42 ezer forinton -, az utóbbi hetekben azonban csökkenni kezdett az ár. Az eső előtt betárolt gabona sem feltétlenül jó minőségű a Hajdú Gabona Zrt. tapasztalata szerint.

A vállalat tájékoztatása szerint a hajdúsági gabonáknál a fuzárium, a borsodi, hevesi és szabolcsi árunál a malmok által kért esésszám nem stimmelt. A cég ezért szintén kivár: megteheti, hiszen 120 ezer tonnás éves alapanyag-szükséglete 65-70 százalékát már megvette, és számításai szerint később még olcsóbb lesz az étkezési búza; legkésőbb októberben, a kukorica betakarításakor várnak nagyobb eladási hullámot. Mint a Napinak elmondták, kivárásra készteti őket az is, hogy a konkurencia szintén nem vásárol.

Makay szerint eddig komolyabb exportforgalom még nem is volt az idén, a termelők mintha figyelmen kívül hagyták volna azt a hagyományos piaci értékesítési lehetőséget, amely abból adódik, hogy nem ugyanakkor kezdődik az aratás Magyarországon és az észak-európai országokban, illetve azt, hogy az idén a szomszédos országokban, legfőképpen Ukrajnában a tavalyinál nagyságrendekkel jobb és több gabona termett. Most már piacon van az ukrán és az orosz gabona is, mintegy 20 eurós árelőnyben a magyarhoz képest – mondta Makay, hozzátéve: egyelőre nincs jele, hogy ősszel komolyabb áremelkedés lesz a búza esetében, ezt sem az európai, sem az amerikai gabonatőzsdék árainak alakulása nem támasztja alá.

Az eső miatt túlkínálat van takarmánybúzából is, mivel sok helyütt károsodott a gabona. Azt azonban még nem lehet tudni, hogy pontosan mekkora tételt érint és milyen arányú a minőségromlás, ez majd csak az aratás befejezésekor, illetve a betárolt búza folyamatos értékesítése során derül ki. Jelenleg 28-30 ezer forintos tonnánkénti áron forog a piacon a búza, de akad olyan község, ahol alacsonyabb áron is vették a kényszerhelyzetben lévő termelőktől az árut. Az is kérdéses, hogy a kifejezetten jónak ígérkező idei kukoricatermés nyomán (becslések szerint elérheti a 8 millió tonnát is) hogyan alakul majd az ősszel a termény ára. A takarmányárpa a túlkínálat miatt hasonlóan nyomott árakon cserél gazdát. A kukorica és az olajos növények árát azonban szinte lehetetlen megjósolni, mivel alapvetően nemzetközi okok és olykor tőzsdei spekulációk függvénye. Az elmúlt héten a hazai piacon is mérséklődtek az árak, főként a kukoricáé, a napraforgóé és a repcéé esett 8-10 százalék körüli mértékben.

Összességében kiegyensúlyozott a gabonapiac, az utóbbi hetekben lanyhább a kereslet – mondta Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Szövetségének (MOSZ) titkára. Igaz, az ország egyes részei között van eltérés mind a piac élénkségét, mind az árakat illetően. A jellemző gabonapiaci áraknál némileg kedvezőbb árajánlatok vannak Tolna, Baranya és Somogy megyében, annál alacsonyabb, illetve az előző időszakhoz képest csökkenő árajánlatok érkeznek viszont Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok megyében és Bács-Kiskun, valamint Békés megye egyes térségeiben a termelőkhöz. Információnk szerint egyes térségekben a felvásárlók kettős árrendszert alkalmaznak: az egyöntetű, nagy tételekért akár 2-3 ezer forinttal többet fizetnek tonnánként. A kiváló minőségű javító búzáért pedig olykor 45-50 ezret is fizetnek a felvásárlók.

Európa nagyobb részén – az Ibériai-félszigetet és Dél-Európát kivéve – az elmúlt hetekben a szélsőségesen csapadékos időjárás áradásokat okozott. Mivel itt a búza betakarítása 10-14 nappal később kezdődik, mint Magyarországon, ez sok helyütt a búza döntő hányadát érintő minőségromláshoz vezethet, ami javíthatja a jó minőségű magyar búza értékesítési pozícióját. Az igen erős forintárfolyam azonban továbbra is rontja az exportkilátásainkat – tette hozzá Tóth István. 

Nem a liszt drágítja a kenyeret A lisztárak emelkedése gyakorlatilag megállt, a finomliszt fogyasztói ára kilogrammonként 79-85 forint között alakul. Sőt, akad malom, amely már júliusban mérsékelte is az árait, a Hajdú Gabona Zrt. például öt forinttal adja olcsóbban a lisztet. A kenyér árát azonban nem ez, hanem sokkal inkább az energia és az üzemanyagok költsége mozgatja majd, és ha az év végéig újabb jelentős gázárnövekedés lesz, akkor biztosan nagyobb mértékű emelésre lehet számítani – mondta Varga László, a Magyar Pékszövetség elnöke. 

Forrás: Napi Gazdaság