Agrárgazdaság
Borrendi tag lett a legmívesebb törkölyök készítője
– Viszonylag ritka, hogy pálinkakészítők borrendi tagokká váljanak. Mi volt az előzménye az önök avatásának?
– Tavaly kerestek meg azzal, hogy az Alisca Borrend szeretné, ha tagjai között tudhatna. Van némi borászati múltam: a 80-as években az Aliscavinnél dolgoztam, Vesztergombi Ferenctől, Dúzsi Ferenctől tanulhattam a borászatot. Eredetileg vegyipari gépész vagyok, de megszerettem a bort, s mint minden rendes szekszárdinak, nekem is lett szőlőm. A borrend látta, hogy sokat tettünk a szekszárdi borvidékért, és jól esett, hogy ránk gondoltak. Egyébként most diplomázok a kertészeti egyetemen, borászként. 2001 óta borútállomás is vagyunk, és kiállításokon rendszeresen szekszárdi borászokkal együtt veszünk részt. Jól összepárosítható a kettő: aki a jó bort szereti, tudja élvezni a jó pálinkákat is – foglalta össze Nagy Attila.
– 1990-ben indította családi vállalkozását. Hol tart most mennyiségi és minőségi szempontból?
– Magunkat ma az első ötbe sorolom a pálinkás cégek között. A mennyiséget tekintve ugyan az első húszban nem vagyunk benne, de ha minőségi pálinkáról beszélnek, akkor a mi nevünk is szóba kerül. Amikor Vesztergombi Feri az év borásza lett, volt egy mondata, amit nem felejtettem el: "A szekszárdi borvidék nincs akkora, hogy a multik polcain megjelenjen. Nekünk egy lehetőségünk van: kimagasló minőségű terméket készíteni, ez munkaigényesebb, de megfizeti a piac." 2000-ben komoly fejlesztésbe kezdtünk: Ausztriában találtam meg azt a technológiát, ami meghonosítottam, és eldöntöttem, hogy csak kimagasló minőségű csúcsterméket állítok elő. Kézenfekvő volt az, hogy gyönyörű alapanyag van Szekszárdon. Szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy a legmívesebb törkölypálinka-választékunk nekünk van. Pálinkáink eddig nyolcvanhárom érmet kaptak, a legutóbbi hazai pálinkaversenyen tíz mintával hét aranyérmet és két champion-díjat hoztunk el.
– Az elismerések tehát jöttek, de milyen a külföldi piaci siker? Mennyire ismerik és fogadják el a magyar pálinkát külföldön?
– Van egy frappáns mondat, amit nem én találtam ki: a pálinka Magyarországon világhírű! A magyar pálinkát azonban nem lehet eladni külföldön. 2001 óta vannak német exportkapcsolataink, de meg kell mondanom, nem a minőségi, hanem egy egyszerűbb, kommersz termék megy oda. Sajnos az a baj, hogy a borok nagy részével is ez a helyzet. A négy nagy európai kiállításon a magyar borok az alsó polcra vannak besorolva.
– Pedig arról hallottunk, hogy a pálinkából igazi hungarikum válhat, olyan különlegesség, mint a tequila vagy a whisky – bár talán még különb is ezeknél…
– Valóban jobb. Vannak szép, nemes magyar termékek, a szabolcsi alma, a szatmári szilva, a kecskeméti barack megkapta az eredetvédettséget. Ezek igazi hungarikumok, de önmagában ez édeskevés. Borúsan látom a jövőt. Az államnak kellene mögénk állni, és közösségi marketinget csinálni. Tavaly a miniszterelnök 150 millió forintot ígért a pálinkás szakmának. A Zwack Unicum büdzséje csak a fütyülős barackra több ennél. Amit végül megkaptunk, abból sem közösségi marketinget csináltunk.
– A magyar piacon jobb a helyzet?
– Döbbenetes, hogy mennyire érdeklődnek az emberek a pálinka iránt!
– Megjegyzem, hogy sok üzletben csak pálinka ízű szeszes italt lehet kapni, pálinkát nem…
– Ezek az üzletláncok. Ahol komoly bort talál, ott komoly pálinkával is találkozik. A szaküzletekben a minőségi pálinkák nagy választékban megtalálhatók. A gasztronómia is egyre nyitottabb. Sorra jönnek a megkeresések olyan helyekről, amikről nem is álmodtunk, hogy be lehet jutni. Ezeken a helyeken nem az ár, hanem a minőség a szempont. Hál’ istennek a fogyasztó is egyre tájékozottabb. Évről évre 30-40 százalékkal bővül az értékesítés. Kevés az ilyen üzletág ma Magyarországon.
– Azzal együtt, hogy a minőségi pálinka nem olcsó. 2-3 ezer forintért lehet még venni egyáltalán egy liter minőségi pálinkát?
– Szorozza meg tízzel… na jó egy kicsit túloztam. Három és fél deciliteres, palackos áraink 4500 forinttól indulnak. A költségekről annyit, hogy például a málna kilója 300-350 forintba kerül. Száz kiló málnából három liter pálinka készül. A jövedéki adó literenként több mint ezer forint.
– Mi a titka a jó pálinkának?
– Jó alapanyag, hozzáértő gazda, türelem és sok szerencse. Nem tudjuk, a jóisten mit ad nekünk éppen: esőt, meleget, fagyot. Az évjáratok közt óriási különbségek vannak. Talán mi vagyunk az első, akik évjáratozzuk a pálinkákat. Vannak jobb és gyengébb évek. 2008 rendkívül szép volt, döbbenetes illatok vannak a pálinkákban.
– Melyik a kedvence?
– A törkölyöket imádom. Ezzel is úgy van az ember, mint a borral. Eljut oda, hogy a legnemesebbeket szereti, amelyekben fel lehet fedezni az ízeket, zamatokat, a legnemesebb párlatok pedig a törkölyök. De imádom a szilvát, a meggyet, a feketeribizlit is…
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
MVH: megkezdődött a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetése
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Egyetlen pályázat érkezett a balatoni halászat tógazdaságaira
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Lecsapott a szüretelőkre az APEH
Forrás: VG
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Drágulhat a gabonaimport
-
Hírek2 év telt el a létrehozás óta
Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken
-
Agrárgazdaság17 év telt el a létrehozás óta
Péntekig kell adóbevallást küldeni
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Gráf: Az erős forint nem segíti a magyar agráriumot
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
A vidékfejlesztési politika csak versenyképes agrárszektorral párosulva lehet eredményes!
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Folytatódik a demonstráció az áruházláncok árpolitikája ellen
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Kiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok