Borászati szakértők szerint eddig több mint félmilliárd forintot fizethettek be a pincészetek a forgalomba hozatali járulékot gyűjtő számlára. Nemes Richárd, a Magyar Bormarketing Kht. ügyvezetője elmondta, hogy december 15-ig kellett első alkalommal megfizetni a belföldön forgalomba hozott hazai borok utáni literenkénti nyolcforintos járulékot. Ez váltotta fel a költségvetésnek eddig járó jövedéki adót.

Egyelőre nincs pontos adat a befolyt összeg nagyságáról. De becslések szerint az augusztus elseje és a november 30-a között forgalomba hozott borok után 500-700 millió forint körüli összeget kellett volna jövedéki adó módjára leróni. Korábban évente mintegy 1,5 milliárd forint bor jövedéki adót fizettek, és az ügyvezető szerint ha ezt az összeget eléri vagy meghaladja a befolyt öszszeg, akkor nem romlott a fizetési fegyelem.

Mint emlékezetes, a borászok képviselőivel Gráf József miniszter egyezségre jutott abban, hogy az agrártárca által már kétmilliárd forintra emelkedő leendő járulékbevétel 60 százalékából a közösségi bormarketinget finanszírozzák, és a befizetések 40 százalékát a minőség-ellenőrzés feladatkörét ellátó Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalhoz (MGSZH) kerül. A hivatalhoz tartozó korábbi Országos Borminősítő Intézet, jelenleg az MGSZH Központi Borminősítési Igazgatósága kapja a pénzt a kijelölt feladatok elvégzésére. Ebből a pénzből a borok származási bizonyítványát, az 500 hektolitert meghaladó tételek helyszíni ellenőrzését végzik. A korábbiaknál több vizsgálatot folytatnak a borfogalmazó helyeken, vendéglátóegységekben és üzletekben is.

A közösségi bormarketing céljai és a rendelkezésükre bocsátott összeg felosztása megosztotta a borászokat. A hónapokig tartó szakmai vita egy decemberi, Sopronban rendezett konferencián egyezséggel zárult. (A többet fizető nagy pincészetek a pénz felosztásába részesedésüknek megfelelően nagyobb beleszólást követeltek.) Nemes Richárd elmondta: végül eldőlt, hogy az éves szinten várható mintegy 750 millió forint felét egy olyan regionális alapba csoportosítják, amelyikből egyebek mellett a borvidékek ismertségét, a jellegzetes borok és a fajták népszerűsítését, a borturizmust kívánják támogatni. A másik, ugyanekkora összeget 70:30 százalékos arányban tovább osztják a belföldi és külföldi marketingcélok finanszírozására. A belföldi programok között éves szinten 15 millió forintot szánnak a piackutatásra. A közösségi weboldal fenntartása évi tízmillióba kerül. Ezenkívül idén 150 millió forintos költségvetéssel két fogyasztói-szemlélet-formáló kampányt is indítanak.

A tervek szerint 105 millió forintot kívánnak költeni a külföldi kampányokra. Ennek része a Wines of Hungary közös márka újrateremtése és a magyar bor imázsának felfrissítése. Egyelőre csak a legfontosabb célpiacokra, Cseh-, Lengyel-, Svédországra, Angliára és Hollandiára koncentrálnak. Szeretnék elérni, hogy általában a magyar borról elterjedt "olcsó, ismeretlen, hírhedt, iható" jellemzőket sikerüljön a "megbízható, jellegzetes, izgalmas, meglepő, színes" jelzőkre cserélni. Ennek sikere megmutatkozhatna a most meglehetősen alacsony árak emelkedésében is.

A közösségi bormarketing legfőbb testületének az a hétfős választott bormarketing-bizottság számít majd, amelyik dönt a pályázatokról. A grémiumnak már az esztendő első munkanapján dolgoznia kellett volna, bár a tagok földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszteri kinevezése még folyamatban van. Mindenesetre a bormarketing-bizottság várhatóan ténylegesen és jogilag is létrejön január közepére, amikorra a befizetések a valóságban is hozzáférhetőek lesznek.

A járulék nem közvetlenül kerül a kht.-hoz. Az agrártárca egy elkülönített számláján gyűlik a befizetés, ahonnan az Agrármarketing Centrum Kht. (AMC) közvetítésével jut a pénz a sikeresen pályázókhoz. A közösségi bormarketinget eddig finanszírozó AMC csak pro forma vesz részt az ügymenetben: az uniós szabályok miatt van rá szükség.

Forrás: Népszbadság