A megszerezhető földnagyság növelése mellett szó van a földbérleti rendszer megerősítéséről is: egyes elképzelések szerint tízéves minimális haszonbérleti idő lépne életbe, a ma érvényben lévő húszéves maximum pedig ötvenre emelkedne. A korrekció a bérelt területeken gazdálkodók – elsősorban a vásárlásból kizárt jogi személyek – helyzetét javíthatná. Információink szerint felvetődik, hogy a tárca a későbbiekben legalább tízéves haszonbérleti időhöz kötné az új gazdálkodói támogatásokat is, miután Magyarország – várhatóan 2009-től – a mai területalapú (SAPS) rendszerről áttér az egységes uniós farmtámogatási szisztémára (SPS).

Úgy tudjuk, az eddigi szakmai egyeztetéseken felvetődött, hogy meg kellene akadályozni a birtoktestek további elaprózódását. Ennek érdekében változtatni kellene az öröklési szabályokon. Egyes vélemények szerint előrelépést hozhatna, ha a birtokoknak egyetlen örökösük lenne. Másik megoldásként pedig meg lehetne szabni, hogy a „szétírás” után az egy örökösre jutó földterület ne legyen kisebb egy minimális méretnél (három hektárnál). E korrekciókhoz viszont – vélik jogi szakértők – a Ptk. módosítására is szükség lenne, emellett a változások alkotmányossági aggályokat vetnének fel.

Elképzelhető, hogy a módosítási csomag részeként megszűnik a Torgyán József volt kisgazda pártelnök agrárminisztersége alatt bevezetett földhasználati nyilvántartás – közölték szakértők. Az 1998–2002 között kormányzó Orbán-kabinet a regisztrációtól a külföldi zsebszerződések felderítését remélte, de a nyilvántartás ilyeneket nem tárt fel. Ugyanakkor az elmúlt években feleslegesnek tartott adminisztrációs terhet rótt a piaci szereplőkre, akiknek a bejelentés esetleges elmulasztása miatt tetemes bírságot kellett fizetniük. Az FVM nem zárkózik el attól, hogy a nyilvántartást felszámolja – tudtuk meg.

A 300 hektáros földszerzési mérethatár bővítése a földpiac részleges élénkítését célozná, de a vételi lehetőség ezután sem terjedne ki más gazdasági szereplőkre. Mint ismert, a földtörvény a belföldi jogi személyek, illetve – néhány kivételtől eltekintve – a külföldi magán- és jogi személyek vásárlását tiltja. Számos szakértő szerint rövid távon valódi keresletnövekedést az hozhatna, ha a belföldi cégek is vehetnének területeket. Erre azért is szükség lenne, hogy 2011-ig – amikor a csatlakozási megállapodás értelmében Magyarországnak várhatóan meg kell nyitnia földpiacát a külföldi (uniós) vevők előtt – a földárak közeledjenek az EU-szinthez. Ha ez nem következik be, az uniós befektetők a földpiac felszabadítása után a hazai területek nagy részét olcsón vásárolhatnák fel.

Az FVM elkészített egy javaslatot annak érdekében, hogy legalább a hazai állattenyésztő cégek területeket vehessenek, de elképzeléseit mára visszavonta. Az eredeti koncepció szerint a magyar tulajdonú vállalatok a telepeiken tartott állatok száma (úgynevezett állategységek) alapján vásárolhattak volna földet, állategységenként 1,6-1,9 hektárt. A tárca a vételből kizárta volna a külföldi tulajdonú, nálunk bejegyzett cégeket.

Információink alapján az FVM azért állt el az állattartókra vonatkozó szándékától, mert az elképzeléseket a Fidesz-közelinek mondott Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége nem támogatta. Így a vita az egész törvénymódosítási csomag elfogadását meghiúsította volna. Úgy értesültünk, szakmai, érdek-képviseleti konszenzus látszik kialakulni a belföldi magánszemélyek birtoknöveléséről és a bérleti idők megváltoztatásáról, de az egyeztetések a következő két hétben még folytatódnak. Ezek lezárultáig sem az FVM illetékesei, sem az érdekképviseletek nem kívánták kommentálni a terveket.

Forrás: Világgazdaság