Törkölyt állítólag már Kleopátra udvarában is készítettek, grappává az olaszok által lett. A XIII. században kolostorokban készítették gyógyászati céllal. És bár a recepteket mindig féltő gonddal óvták, és megbecsült mesterség volt a grappafőzőé, a minőségi áttörés az 1960-as évekig váratott magára.

Ekkor kezdték ugyanis az szőlőfajtákként válogatva főzni a különböző, szigorú szabályok szerint meghatározott grappákat. Az így létrejött számos grappafajtának külön párlási, érlelési, ízesítési szabályzata van. A minőségi alapanyag és lepárlókészülék mellett a főzőmester szaktudása, tapasztalata és hozzáállása a legfőbb adalék.

A városba természetesen nem csak a grappa miatt látogatnak kirándulók, ódon palotái között, terein, szűk utcáin hosszasan lehet barangolni. De a város egyik jellegzetes negyedében van a világhírű Montegrappa tollak üzeme, mely 1912 óta eredeti helyén áll. A legenda szerint Hemingway volt az első világhírű író, aki ilyen tollat használt, ami nagyban hozzájárult az íróeszköz népszerűségéhez.

A Monte Grappa pedig szinte egész évben népszerű célpontja és kedvelt útvonala amatőr és profi kerékpárosoknak, illetve a légi sportok kedvelőinek. A rendszeres versenyek mellett a biciklistákat a kihívást rejtő terep és a sajátos hegyvidéki környezet is vonzza. A hegy déli oldala pedig kiválóan alkalmas sikló- és vitorlázórepülésre.

A napot kezdjük a városközpontban a Ponte Vecchión (Palladio tervezte!) tett sétával. A Brenta folyó felett átívelő több száz éves, nemrégiben felújított fa "Öreghídról" csodás kilátás nyílik a városra és a folyóra. A híd végén, egy XV. századi nemesember palotájában kapott helyet a rangos grappakészítő Poli család múzeuma, akik 1898 óta főznek grappát a városban.

A családi, grappa- szaküzletként is működő múzeum látogatása ingyenes, mindennap nyitva van reggel kilenctől este fél nyolcig. Nemcsak a törkölypálinka-készítés folyamatát ismerhetjük meg (az olasz mellett francia, angol és spanyol kommentár van), de emészthető mennyiségben a grappa történelmét és hagyományait is.

A múzeum kényelmesen végigjárható félóra alatt, a Poli család összegyűjtötte a grappakészítés történetének eszközeit, kezdve a furcsa formájú lombikoktól, egészen azokig, amikben még néhány évtizede is törkölyt főztek. Az sem baj, ha kifelé menet nem tudunk ellenállni az elegáns üvegekben árult grappának, 10 eurótól kezdve vásárolhatunk, amennyire a pénztárcánk engedi. Bár itt csak a Poli család termékei közül választhatunk, más boltokban, szupermarketekben hasonló áron is lehet jó minőséget találni, de a 10 eurós határt érdemes betartani.

Az éttermek olasz viszonyokhoz képest nem drágábbak, Veneto régió egyik tradicionális ételét, a baccalát (tokhal) okvetlenül próbáljuk ki, köretnek válasszuk a szintén helyi, és többnyire házi készítésű polentát, mely egy kukoricalisztből készült kenyérféle, enyhe burgonyapürés beütéssel. Borból nagyobb eséllyel ihatunk jót, ha üveget bontatunk, a kimért tartogathat kellemetlen meglepetéseket.

Ebéd után ne hagyjuk ki a kávézást, amikor szokás némi grappát is rendelni, mellé, vagy a kávéba keverve. Bassanóban is néhány kávézóban a kávé ára jócskán megemelkedhet, ha ülve fogyasztjuk el, rendszerint ezért többet számolnak fel. Mielőtt visszaindulnánk Velencébe, még feltétlen próbáljuk ki az "olasz fröccsöt", a spritzet, melybe a hagyományos összetevőkön felül Aperol likőrt, egy rebarbaraalapú, piros színű gyomorkeserűt kevernek.

Info

Ha autóval megyünk Bassanóba, Velencétől Padováig haladhatunk az A4-es autópályán, innen főút vezet a városig. Közvetlen vonatok gyakorlatilag óránként közlekednek Velence és Bassano között, kevesebb mint öt euróért válthatunk jegyet az automatából.

Júniusban a városban utcazenészfesztivált tartanak. Július-augusztusban pedig opera-előadásokat. www.comune-bassano.it

A grappáról részletesebben www.poligrappa.com

Forrás: Népszabadság