Kapcsolatfelvétel

Hírek

Bajban az agrárkartellek?

Szeptembertől a GVH ismét saját hatáskörben alkalmazhat szankciót az agrártermékeket érintő versenykorlátozó megállapodások feltárásakor.

Létrehozva:

|

A versenytörvény szeptember 1-jén hatályba lépő módosítása révén a Gazdasági Versenyhivatal ismét saját hatáskörben alkalmazhat szankciót az agrártermékeket érintő versenykorlátozó megállapodások feltárásakor. Várható, hogy ennek eredményeként a Versenyhivatal ismét aktívabban fog vizsgálódni az mezőgazdasági szektorban. Ez megfontolásra késztetheti az agrárpiac szereplőit, amelyeknek – a kockázatok minimalizálása végett – érdemes felkészülniük a változásra – összegzi a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

A mezőgazdasági szektornak a kartelltilalom alóli mentesülését komoly kritika érte: az Európai Bizottság kifogásolta, hogy a bevezetett szabályozás akadályt gördít az európai uniós versenyszabályoknak az agrárszektorban történő érvényre juttatása elé. Emiatt a Bizottság európai uniós kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarország ellen. A jogalkotó ezért kénytelen volt változtatni a 2012-ben elfogadott szabályokon.” – foglalta össze Bassola Bálint, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda versenyjogra specializálódott ügyvédje.

A szeptember 1-jén hatályba lépő rendelkezések egyértelműen lefektetik, hogy a versenyjogi tilalom megsértése – a miniszter állásfoglalásának fényében – csak olyan esetben mentesülhet a versenyjogi szankciók alól, ha a piaci szereplők közötti megállapodás kizárólag a magyar piacot érinti. Azaz, ha a versenyjogsértés a tagállamok közötti kereskedelmet is befolyásolhatja, akkor a továbbiakban a GVH szabadon vizsgálódhat és alkalmazhatja az EU versenyjogi rendelkezései szerinti szankciókat is és akár a vállalkozáscsoport előző éves nettó árbevételének 10 százalékára rúgó kartellbírságot szabhat ki. Egyértelmű tehát, hogy az új szabályozás nagymértékben kiterjeszti a Versenyhivatal 2012-ben erősen leszűkített mozgásterét.

Szintén szeptemberből a versenytörvénybe került az a korábban a fent említett ágazati jogszabályban létező rendelkezés, amely szerint mezőgazdasági termékek tekintetében nem állapítható meg versenyjogsértés, ha a verseny torzítása, korlátozása vagy akadályozása a gazdaságilag indokolt, méltányolható jövedelem eléréséhez szükséges mértéket nem haladja meg és a jövedelem megszerzésétől az érintett piac szereplője nincs elzárva. A versenyjogi tilalom alóli mentesülés feltételeinek a teljesítését az agrárpolitikáért felelős miniszter állapítja meg, a GVH pedig a miniszteri álláspont ismeretében jár el. A módosítás egyértelművé teszi, hogy a miniszter milyen esetekben jogosult a Versenyhivatal eljárását „leállítani”. Hangsúlyozandó azonban, hogy a miniszter ezen lehetősége nem terjed ki olyan esetekre, amikor az európai uniós versenyszabályok megsértése a tét.

A Jalsovszky Ügyvédi Iroda arra emlékeztet: a 2012. évi törvénymódosítások nyomán a Versenyhivatal teljesen leállt a mezőgazdasági szektor vizsgálatával. A szeptember 1-jétől hatályba lépő rendelkezések azonban ismét lehetővé teszik a GVH-nak, hogy az olyan ügyekben, ahol fennállhat az európai uniós tagállamok közötti kereskedelem érintettsége és emiatt alkalmazandó az uniós versenyjog, az agrárminiszter előzetes állásfoglalása nélkül is vizsgálódjon és szabjon ki adott esetben akár a vállalatcsoport előző éves nettó árbevételének 10 százalékára rúgó kartellbírságot. Ez várhatóan növelni fogja a versenyhivatal vizsgálati tevékenységét az agrárszektorban.

vgo

Tovább olvasom
Hozzászólás küldése

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hírek

Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken

Április 22., a Föld napja ismét ráirányítja a figyelmet a természeti környezet, az erdõk fenntartható használatának problémájára. A Pilisi Parkerdõ tavaly vezette be az Erdõbarát Rendezvény minõsítési rendszert, hogy ezzel segítse az erdei sport- és túraprogramok szervezõit és résztvevõit a közös cél, a természeti értékek, az erdõ ökológiai egyensúlyának megóvásában. Eddig már közel száz sportszervezõ csatlakozott a minõsítési rendszerhez. A Parkerdõ célja idén tovább bõvíteni a nagy sikerrel indult kezdeményezést.

Létrehozva:

|

Szerző:

2022-ben közel harmincezer fõ vett részt 217 regisztrált rendezvényen, melyek jellemzõen erdei sportesemények, teljesítménytúrák, terepfutó- és erdeikerékpár-versenyek voltak. Az erdei versenyek szervezõi által befizetett erdõfenntartási hozzájárulás több mint nyolcmillió forintot tett ki. Összehasonlításul: a Pilisi Parkerdõ évente megközelítõleg 400 millió forintot fordít saját forrásból az erdei turisztikai infrastruktúra fenntartására.

Az erdõtörvény kimondja, hogy bár az állami erdõterületek zöme szabadon látogatható, üzleti célú hasznosításukhoz az erdõkezelõ hozzájárulására van szükség. A Budai-hegység, a Pilis és a Visegrádi-hegység, valamint a Gödöllõi-dombság a fõváros közelsége miatt az ország leglátogatottabb erdei közé tartoznak. Ez igaz a fizetõs, nevezési díjas erdei sportrendezvényekre is: évente több száz ilyen verseny és teljesítménytúra zajlik az említett területen. A minõsítési rendszer bevezetésére azért is szükség volt, mert a Budapest környéki erdõk jóformán elérték befogadóképességük határát, és a látogatottság idõnként veszélyezteti az erdõk természetes értékeinek megóvását.

Fotó: Pilisi Parkerdõ

A Pilisi Parkerdõ célja, hogy a sikeres tavalyi év után – amikor közel száz verseny- és rendezvényszervezõ csatlakozott a kezdeményezéshez – tovább bõvüljön az Erdõbarát Rendezvény minõsítést elnyert programok és versenyek köre, és 2023-ban minél több szervezõ, illetve úgynevezett „instant túra” (rajtidõponthoz nem kötött, de nevezési díjas túralehetõség) kapcsolódjon a Erdõbarát Rendezvények minõsítési rendszerhez. Ezek az események megtalálhatók a Pilisi Parkerdõ honlapján is.

A bõvülést segíti, hogy az erdei rendezvények szervezõi is egyre nagyobb számban ismerik fel, hogy az általuk rendezett verseny, túra, egyéb fizetõs rendezvény helyszíne, az erdõ nem egyszerû adottság, amely „csak úgy ott van”, hanem komoly szakértelemmel és jelentõs ráfordítással létrehozott, fenntartott komplex életközösség. Ennek megóvása az erdõgazdálkodó, a természetvédelmi szervezetek és az erdei rendezvények szervezõinek közös felelõssége. Így az Erdõbarát Rendezvény rendszerben részt vevõ szervezõk elkötelezettek abban, hogy az általuk szervezett események az erdei életközösséget a lehetõ legkevésbé zavarják, nem terhelik az erdõt hulladékkal, a pályákat kizárólag újra felhasználható szalagokkal jelölik és az összes szükséges engedélyt beszerzik.

agrotrend.hu / Pilisi Parkerdõ Zrt.

Tovább olvasom

Hírek

Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka

Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka, a gazdálkodók április 7. és május 15. között adhatják be szankciómentesen a szükséges dokumentumokat a Magyar Államkincstárhoz (MÁK) – mondta Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár a kétnapos VIII. Duna-Tisza közi Agrár Expón, Kiskőrösön.

Létrehozva:

|

Szerző:

A politikus hangsúlyozta: az egységes kérelmek a továbbiakban is beadhatók, június 9-éig azonban már csak szankcióval együtt fogadja be az igényeket a MÁK.  

Czerván György a mezőgazdasági és a kertészeti munkákról elmondta: a területek többségén már javában zajlik a talaj és a magágy előkészítése.

A termelők őszi búzát mintegy 963 ezer hektáron, őszi árpát mintegy 239 ezer hektáron, őszi káposztarepcét pedig több mint 281 ezer hektáron vetettek. Az őszi gabonák állapota többségében megfelelő – mondta.

A tervek szerint a gazdák tavaszi árpát több mint 55 ezer hektáron, kukoricát mintegy 1,1 millió hektáron, míg napraforgót közel 658 ezer hektáron vetnek majd – tette hozzá.

Foto:123RF

Mint mondta: az idei évtől a juh- és kecsketartók új támogatást igényelhetnek. A tenyészkos és -bak tenyésztésbe állításához az agrártárca az idén mezőgazdasági csekély összegű támogatást nyújt.

Az államtitkár hangsúlyozta, a minisztérium 1,7 milliárd forint összegű kerettel jövedelempótló támogatást hozott létre a madárinfluenza miatti károkkal leginkább érintett kacsa- és libaágazatok részére. A Magyar Államkincstár a támogatási kérelmek nyomtatványait április 15-éig küldi ki az érintetteknek.

Czerván György szólt a Nemzetgazdasági Minisztérium Azonnal cselekszünk elnevezésű programjáról is. A madárinfluenza miatt bekövetkezett foglalkoztatási nehézségek enyhítésére – elsősorban a vágó- és feldolgozó vállalkozások számára – a nemzeti költségvetésből mintegy egymilliárd forintos összeg áll rendelkezésre.

A Bács-Kiskun megye egyik legnagyobb rendezvényén, a kiskőrösi agrárexpón 140 termelő mintegy 2 500 terméket állított ki.

agrotrend.hu / MTI

Tovább olvasom

Hírek

Kiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok

A magyar-román élelmiszergazdasági kapcsolatok fejlesztésében számos kiaknázatlan lehetőség rejlik – mondta Feldman Zsolt az Országos Takarékpénztár (OTP Bank) Befektetői konferenciáján, Budapesten.

Létrehozva:

|

Szerző:

A Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta: van igény a jó minőségű magyar élelmiszerre Romániában – ezt mutatják az adatok is – hiszen a magyar agrárgazdaság számára keleti szomszédunk a második legfontosabb export célország volt az elmúlt években, 2016-ban részesedése az agrárkivitelből 11,5% volt.

Feldman Zsolt kifejtette: 2016-ban a magyar-román agrár-külkereskedelemben a magyar kivitel értéke 927 millió euró, a behozatal mintegy 250 millió euró volt, az aktívum 678 millió eurót tett ki tavaly. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: a gabona- és olajos növény kivitele logisztikailag romániai kikötőkből zajlik, ez részben megjelenik a statisztikákban is.

A Romániába irányuló agrártermékek közül a helyettes államtitkár megemlítette: jelentős a búza, a kukorica, a búzaliszt, a takarmányok és a különböző tejipari termékek kivitele, kedveltek még a baromfi- és sertéshúsok valamint a csokoládé tartalmú élelmiszerkészítmények is.

A magyar termékek elismertek, népszerűek, nem csak a magyarok által lakott régiókban. Gyártói és saját márkás termékekként is szép számmal találhatók a nagy élelmiszer-forgalmazó láncok polcain is – fogalmazott a helyettes államtitkár.

Feldman Zsolt kiemelte: Románia gazdasága folyamatosan bővül, megelőzve több régióbeli országét: 4,8%-kal növekedett az ország gazdasága 2016-ban, az élelmiszeripari termékek és nem alkoholos italok áfájának 24%-ról 9%-ra való csökkenése komoly fogyasztásnövekedést eredményezett. Az országban továbbra is élénkülő belső kereslettel és fogyasztással számolhatunk, ezért a magyar vállalkozásoknak is számos potenciális lehetőség rejlik keleti szomszédunk piacán.

Mindkét ország érdeke a magyar-román vállalatok hatékonyabb együttműködése, hiszen önállóan a jelenlegi tőkeellátottsággal nehéz versenyképesnek lenniük a nyugat európai élelmiszeripari cégekhez képest. Hozzátette: meg kell találni a kölcsönösen előnyös üzleti kapcsolatokat, a magyarországi és romániai befektetési lehetőségeket és megteremteni a megfelelő finanszírozási formákat annak érdekében, hogy a térség versenyképessége felzárkózhasson nyugati szomszédjaink régióihoz – jegyezte meg a helyettes államtitkár.

agrotrend.hu / FM

Tovább olvasom

Legtöbbet megtekintett

Copyright © 2023. agrotrend.hu | Minden jog fenntartva!