Folyamatban van az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Erdészeti Igazgatóságán az egységes állami erdővagyon-kezelés koncepciójának kidolgozása. Az Országos Erdészeti Egyesület, mint szakmai érdekvédelmi szervezet fontosnak tartja, hogy állást foglaljon az alapvető szakmapolitikai kérdésekben, segítve ezzel a koncepció kidolgozását.

Ezért minden olyan javaslattal egyetértünk, mely

– az erdők fenntartható, közérdekű kezelését szolgálja,

– az erdők minőségének és értékének növelése mellett lehetővé teszi a hozamokhoz hozzájutást,

– biztosítja a nemzetgazdaság számára a fát, mint megújítható nyersanyag és energia forrást,

– szolgálja az erdők védelmi és közjóléti funkcióinak megvalósítását,

– elősegíti az állami erdőgazdálkodás hatékonyabbá tételét,

– megőrzi az erdőgazdálkodásban hasznos tevékenységet végző mérnökök, technikusok, fizikai dolgozók és vállalkozók munkahelyét,

– továbbá, mindezt önfinanszírozó rendszer keretében   több milliárd forintos nettó költségvetési befizetőként  , lényegében költségvetési támogatás nélkül valósítja meg.

Jelenleg elsődleges feladatnak nem az erdészeti társaságok összevonását tartjuk, hanem az állami erdőgazdálkodás küldetésének világos megfogalmazását, a társaságok tartalékainak feltárását és egységes működésük kialakítását, gazdálkodásuk megerősítését.

Az állami erdőkezelés küldetésének tartjuk

– a kincstári erdők anyagi hozamainak, valamint szolgáltatásainak fenntartható, közérdekű kezelését;

– hozzájárulást a vidékfejlesztés céljaihoz,

– munkahelyek létrehozását és megtartását,

– a hatékony és gazdaságos állami erdővagyon-kezelés eredményeként pedig anyagi hozzájárulást a nemzeti célok megvalósításához.

Mindezt egy nemzeti erdőkezelési szervezet keretén belül tartjuk megvalósíthatónak, amely egységes szakmai és gazdasági működési rend kialakításával, a tartalékok feltárásával képes a magyar vidékfejlesztés állami erdőgazdálkodásra háruló feladatainak megoldására.

    Kiadó: Országos Erdészeti Egyesület

Az Országos Erdészeti Egyesület állásfoglalása az állami erdővagyon-kezelésről (2. rész)

Ezen célok az állami erdőkezelő szervezet jelenlegi kereti között is megvalósíthatóak, ezért az állami erdészeti társaságok összevonását sem indokoltnak, sem időszerűnek nem tartjuk, mert:

– az állami erdészeti társaságok mindegyike eredményesen gazdálkodik,

– költségvetési támogatás nélkül működnek, ugyanakkor befizetői a költségvetésnek,

– az összevonás a tartalékok feltárása ellen hatna, az összevont erdőgazdaságokban csökkenne a tartalékok feltárásának kényszere,

– közcélú feladataik megoldására jelen állapotukban képesek, alkalmasak a vidékfejlesztési feladatok, EU-s és kormányzati elvárások teljesítésére,

– az összevonások miatt hátrányos helyzetbe kerülő térségekben és önkormányzatoknál jelentős szakmai, társadalmi és politikai elégedetlenség lenne várható,

– az összevonások vidéki térségi foglalkoztatási feszültségeket okoznának elsősorban a felsőfokú képesítésű szakemberek körében, de hátrányosan érinthetik a képzetlen munkaerő foglalkoztatását és a közmunka programok megvalósítását is,

– ugyanakkor példák bizonyítják, hogy a szervezeti összevonások leggyakrabban csak egyszeri költség megtakarítást eredményeznek.

A szakmai szempontokat vizsgálva is szükségtelen a társaságok összevonása, hiszen

– az erdészeti hatóság valamennyi erdészeti társaság szakmai munkáját – megalakulásuk óta folyamatosan – éves mérlegbeszámolójában magas szintűnek értékelte,

– a társaságok jelentős térségi közjóléti feladatokat is ellátnak (parkerdők, erdei vasutak, ökocentrumok, erdei iskolák, stb.) a helyben élők megelégedésére,

– a szorosan vett erdészetszakmai munka mellett jelentős természetvédelmi tevékenységet is folytatnak, a vagyonkezelő feladataik keretében képesek az állami erdőkben természetvédelmi kötelezettségeik maradéktalan teljesítésére

– az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program céljainak megfelelve szerves részei a vidékfejlesztési programok megvalósításának.

Az erdészeti társaságok jövőbeni stabilitásának biztosítása a jelenlegi szervezeti keretek között is megoldható. A földrajzi és természeti adottságokból adódó gazdálkodási különbségeket a cégcsoporton belüli jövedelemátcsoportosítással a tulajdonos saját hatáskörében kiegyenlítheti. Ezzel biztosítható a gyengébb adottságú, de a vidékfejlesztésben fontos szerepet betöltő társaságok gazdasági sebezhetőségének csökkentése.

Az állami erdőgazdálkodás – 1970-es, sok vitát kiváltó – átszervezésének hatásai a mai napig is élénken élnek az idősebb szakemberek emlékezetében. Kellő történelmi távlatból tekintve és elemezve a történéseket, meggyőződésünk, hogy a kormányzat a jövő erdőgazdálkodását meghatározó döntéseket csak alapos hatástanulmány birtokában hozhat meg.

Megfontolandónak tartjuk, hogy a Nemzeti Erdőprogram szellemében törvény szülessen az állami erdőkről és azok kezeléséről. Ennek előkészítése során vizsgálható meg egy közhasznú Nemzeti Erdőkezelő Szervezet kialakítása a jelenlegi állami erdőkezelői rendszer bázisán. Erre alapot ad, hogy a Vagyontörvény 100 százalékos, tartós állami vagyoni körbe sorolja az állami erdészeti társaságokat és az általuk kezelt erdővagyont is.

Kapcsolat: Dr. Pethő József elnök, 30/956-1482

Kiadó: Országos Erdészeti Egyesület

Forrás:OS