Hírek
Az öntözés nemzeti érdek – senki sem marad le!
Lezárult az országos vízigény felmérés első szakasza. Míg az Európai Unióban a termőföldek tizenhárom százalékát öntözik, Magyarországon ez az arány mindössze másfél százalék.
A nálunk jóval csapadékosabb Németországban, Ausztriában és Lengyelországban is sokkal fejlettebb az öntözési rendszer. Tavasszal a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felmérte a gazdák öntözővíz igényét. Az eredményekről Hubai Imre kamarai alelnököt kérdezte a NAKlap.
- Miért pont most indult el ez a program?
- Január 1-től, a víztársulatok által üzemeltetett állami tulajdonú, közcélú vízművek a Belügyminisztérium vagyonkezelésébe kerültek. Megszűnt ezzel az az anomália, hogy sokszor egy-egy néhány kilométeres vízfolyásnak akár féltucatnyi üzemeltetője is legyen. Most tisztázható lesz, hogy ki a felelős, ki az a jogi személy, aki az esetleges fejlesztéseket kezdeményezi, aki a pályázatokat benyújtja. Ám minden tervezés akkor ér valamit, ha pontosan tudjuk, hogy milyen igényeket kell kielégíteni. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara ezért örömmel vállalta, hogy felmérést készít arról, hogy mekkora az idén, nagyobb beruházás nélkül is kielégíthető vízmennyiség, hol találhatók a vízkivételek helye, illetve melyek a gazdálkodók távlati elképzelései. A célunk az volt, hogy ennek alapján olyan véleményt fogalmazzunk meg, amely az öntözőrendszer infrastrukturális fejlesztését, az erre szolgáló források szükségességét megfelelően megindokolja és alátámassza a valós gazdálkodói igényekkel. A munka egyedülálló, hiszen ilyen korábban soha nem volt. Azelőtt úgy indult el egy-egy vízügyi fejlesztés, hogy néhány termelő összefogott, levelet írt, kérelmet nyújtott be és szerencsés esetben valamelyik ötéves tervben került rá pénz. Most lesz mire alapozva tervezni.
- Mi volt a felmérés módszertana, melyek és mennyire megbízhatóak az eredmények?
- Március 10-31. között a NAK országos rendezvényein illetve a személyes adatfelvétel útján közel 5 ezer gazdálkodótól érkezett vízigény bejelentés a falugazdászokhoz, mintegy 400 ezer hektárra. Ez négyszerese a jelenleg ténylegesen öntözött területnek, jóllehet 200 ezer hektárra van érvényes vízjogi engedély, mégis csak a felét öntözik. Mindez köbméterekben kifejezve: az eddig felhasznált évi 100 millió köbméter öntözővíz mellé 350 millió köbméter vízmennyiségre érkezett igény. Hangsúlyozni kell, hogy a felmérés nem tudományos és nem reprezentatív, de azzal a szakemberek is egyetértenek, hogy reális képet fest. Azt tapasztaltuk ugyanakkor, hogy tízből kilenc gazda azt mondja, hogy szívesen öntözne, de a jogszabályi környezettel nincs tisztában vagy nincs öntözőberendezése, esetleg nem áll rendelkezésre a földje szélén olyan vízfolyás, kút, amiből öntözővizet tudna kiemelni, ezért nem jelentkezik. Sokan szkeptikusak, nem került át a köztudatba az a kormányzati szándék, hogy az öntözésfejlesztésre a jövőben források állnak majd rendelkezésre. A gazdálkodók többsége az öntözésfejlesztés legnagyobb gátjaként a hiányosan kiépült csatornahálózatot tartja. A beruházásokhoz megfelelő hazai és uniós források, jól működő pályázati konstrukciók kellenek. A gazdálkodók azzal is tisztában vannak, hogy a fejlesztés önrészt is igényel, az igénybejelentők nagy száma így arra enged következtetni, hogy adott esetben áldozatot is szívesen vállalnak az ügy érdekében. Az öntözővízhez való hozzáférést azonban nemcsak a hiányos vagy hiányzó vízművek, hanem az is akadályozza, hogy a vízjogi engedélyezési eljárás hosszadalmas és költséges. Ahogy most látjuk, csaknem 1000 jogszabályt kell megváltoztatni, ami hatalmas feladat.
- Hogyan érvelne a döntéshozók előtt annak érdekében, hogy minél gyorsabban haladjon a munka, és minél több forrás álljon rendelkezésre?
- Mostani számítások szerint mintegy 200 milliárd forint kellene arra, hogy a hazai öntözhető mezőgazdasági területet érdemben bővíteni lehessen. Ez első ránézésre óriási összeg, azonban közgazdasági szempontból is biztosan megtérülő befektetés. Egy átlagos évben harmadával is növelhető a termés mennyisége, hát még olyan csapadékhiányos években, mint amilyen a 2007-es és a 2012-es volt, amikor sok helyen a termés teljes egészében megsemmisült. És ne feledjük, most már tíz évből három-négy aszályos. Növeli a megtérülés esélyét, hogy az öntözött területeken kevesebb műtrágyát kell használni, mert több ásványi anyag oldódik ki a termőföldből. A másik fő szempont a termelési biztonság, javak megtérüljenek, illetve hogy nemzeti szinten el tudjuk magunkat látni élelmiszerrel. Nyugat-Európában ez nemzetgazdasági kérdés: például azzal, hogy az Ibériai-félszigetet teljesen öntözhetővé tették, kertészeti nagyhatalommá vált Spanyolország. Mi magyarok pedig még azt a lehetőséget sem használjuk ki, hogy itt, a Kárpát-medencében élünk, ahonnan évente körülbelül 6 milliárd köbméter víz folyik ki úgy, hogy nem hasznosítjuk. Most 400 ezer hektárra érkezett öntözővíz igény, de a szakemberek szerint az ország termőterületének ötöde az, amit öntözhetővé kellene tenni, mintegy 1.2 millió hektárt. Ennek hiányában ezek a területek nem lesznek képesek a fejlődésre. Szorozzuk csak össze a számokat és világossá válik, hogy mekkora hatalmas ugrást jelentene ez a magyar mezőgazdaságnak. És nem csak mennyiségi értelemben, hiszen a biztonsággal öntözhető területeken a gazdálkodó más kultúrák termesztésére is vállalkozhat.
- A felmérés első szakasza lezárult. Aki lemaradt, kimaradt?
- Szó sincs róla! A gazdák továbbra is felkereshetik falugazdászukat, akik regisztrálják az igényeket. Május végén zárul a KEHOP tervezése illetve más forrásokat is fel kell deríteni. Ahol öntözésfejlesztés lesz, oda vissza fogunk menni, lehet, hogy az új adatok birtokában, 6 -8 megyében új felmérés válik szükségessé. Idén is van egynyaras öntözővíz iránti igény benyújtására lehetőség, ez egy rendkívül egyszerű eljárás, és gyors segítség. A hosszabb távú öntözési stratégiához azonban, az említett forrásfelderítés mellett az adminisztrációs korlátok legyűréséhez kell mihamarabb hozzálátni. Hogy közelebb kerüljön az a cél, hogy aszály miatt senkit se érjen kár és az öntözővíz segítségével nőjön az agrárium versenyképessége és a termelés biztonsága.
Forrás: NAKlap/Kádasi Bali Csaba
Hírek
Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken
Április 22., a Föld napja ismét ráirányítja a figyelmet a természeti környezet, az erdõk fenntartható használatának problémájára. A Pilisi Parkerdõ tavaly vezette be az Erdõbarát Rendezvény minõsítési rendszert, hogy ezzel segítse az erdei sport- és túraprogramok szervezõit és résztvevõit a közös cél, a természeti értékek, az erdõ ökológiai egyensúlyának megóvásában. Eddig már közel száz sportszervezõ csatlakozott a minõsítési rendszerhez. A Parkerdõ célja idén tovább bõvíteni a nagy sikerrel indult kezdeményezést.
2022-ben közel harmincezer fõ vett részt 217 regisztrált rendezvényen, melyek jellemzõen erdei sportesemények, teljesítménytúrák, terepfutó- és erdeikerékpár-versenyek voltak. Az erdei versenyek szervezõi által befizetett erdõfenntartási hozzájárulás több mint nyolcmillió forintot tett ki. Összehasonlításul: a Pilisi Parkerdõ évente megközelítõleg 400 millió forintot fordít saját forrásból az erdei turisztikai infrastruktúra fenntartására.
Az erdõtörvény kimondja, hogy bár az állami erdõterületek zöme szabadon látogatható, üzleti célú hasznosításukhoz az erdõkezelõ hozzájárulására van szükség. A Budai-hegység, a Pilis és a Visegrádi-hegység, valamint a Gödöllõi-dombság a fõváros közelsége miatt az ország leglátogatottabb erdei közé tartoznak. Ez igaz a fizetõs, nevezési díjas erdei sportrendezvényekre is: évente több száz ilyen verseny és teljesítménytúra zajlik az említett területen. A minõsítési rendszer bevezetésére azért is szükség volt, mert a Budapest környéki erdõk jóformán elérték befogadóképességük határát, és a látogatottság idõnként veszélyezteti az erdõk természetes értékeinek megóvását.
Fotó: Pilisi Parkerdõ
A Pilisi Parkerdõ célja, hogy a sikeres tavalyi év után – amikor közel száz verseny- és rendezvényszervezõ csatlakozott a kezdeményezéshez – tovább bõvüljön az Erdõbarát Rendezvény minõsítést elnyert programok és versenyek köre, és 2023-ban minél több szervezõ, illetve úgynevezett „instant túra” (rajtidõponthoz nem kötött, de nevezési díjas túralehetõség) kapcsolódjon a Erdõbarát Rendezvények minõsítési rendszerhez. Ezek az események megtalálhatók a Pilisi Parkerdõ honlapján is.
A bõvülést segíti, hogy az erdei rendezvények szervezõi is egyre nagyobb számban ismerik fel, hogy az általuk rendezett verseny, túra, egyéb fizetõs rendezvény helyszíne, az erdõ nem egyszerû adottság, amely „csak úgy ott van”, hanem komoly szakértelemmel és jelentõs ráfordítással létrehozott, fenntartott komplex életközösség. Ennek megóvása az erdõgazdálkodó, a természetvédelmi szervezetek és az erdei rendezvények szervezõinek közös felelõssége. Így az Erdõbarát Rendezvény rendszerben részt vevõ szervezõk elkötelezettek abban, hogy az általuk szervezett események az erdei életközösséget a lehetõ legkevésbé zavarják, nem terhelik az erdõt hulladékkal, a pályákat kizárólag újra felhasználható szalagokkal jelölik és az összes szükséges engedélyt beszerzik.
agrotrend.hu / Pilisi Parkerdõ Zrt.
Hírek
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka, a gazdálkodók április 7. és május 15. között adhatják be szankciómentesen a szükséges dokumentumokat a Magyar Államkincstárhoz (MÁK) – mondta Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár a kétnapos VIII. Duna-Tisza közi Agrár Expón, Kiskőrösön.
A politikus hangsúlyozta: az egységes kérelmek a továbbiakban is beadhatók, június 9-éig azonban már csak szankcióval együtt fogadja be az igényeket a MÁK.
Czerván György a mezőgazdasági és a kertészeti munkákról elmondta: a területek többségén már javában zajlik a talaj és a magágy előkészítése.
A termelők őszi búzát mintegy 963 ezer hektáron, őszi árpát mintegy 239 ezer hektáron, őszi káposztarepcét pedig több mint 281 ezer hektáron vetettek. Az őszi gabonák állapota többségében megfelelő – mondta.
A tervek szerint a gazdák tavaszi árpát több mint 55 ezer hektáron, kukoricát mintegy 1,1 millió hektáron, míg napraforgót közel 658 ezer hektáron vetnek majd – tette hozzá.
Foto:123RF
Mint mondta: az idei évtől a juh- és kecsketartók új támogatást igényelhetnek. A tenyészkos és -bak tenyésztésbe állításához az agrártárca az idén mezőgazdasági csekély összegű támogatást nyújt.
Az államtitkár hangsúlyozta, a minisztérium 1,7 milliárd forint összegű kerettel jövedelempótló támogatást hozott létre a madárinfluenza miatti károkkal leginkább érintett kacsa- és libaágazatok részére. A Magyar Államkincstár a támogatási kérelmek nyomtatványait április 15-éig küldi ki az érintetteknek.
Czerván György szólt a Nemzetgazdasági Minisztérium Azonnal cselekszünk elnevezésű programjáról is. A madárinfluenza miatt bekövetkezett foglalkoztatási nehézségek enyhítésére – elsősorban a vágó- és feldolgozó vállalkozások számára – a nemzeti költségvetésből mintegy egymilliárd forintos összeg áll rendelkezésre.
A Bács-Kiskun megye egyik legnagyobb rendezvényén, a kiskőrösi agrárexpón 140 termelő mintegy 2 500 terméket állított ki.
agrotrend.hu / MTI
Hírek
Kiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok
A magyar-román élelmiszergazdasági kapcsolatok fejlesztésében számos kiaknázatlan lehetőség rejlik – mondta Feldman Zsolt az Országos Takarékpénztár (OTP Bank) Befektetői konferenciáján, Budapesten.
A Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta: van igény a jó minőségű magyar élelmiszerre Romániában – ezt mutatják az adatok is – hiszen a magyar agrárgazdaság számára keleti szomszédunk a második legfontosabb export célország volt az elmúlt években, 2016-ban részesedése az agrárkivitelből 11,5% volt.
Feldman Zsolt kifejtette: 2016-ban a magyar-román agrár-külkereskedelemben a magyar kivitel értéke 927 millió euró, a behozatal mintegy 250 millió euró volt, az aktívum 678 millió eurót tett ki tavaly. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: a gabona- és olajos növény kivitele logisztikailag romániai kikötőkből zajlik, ez részben megjelenik a statisztikákban is.
A Romániába irányuló agrártermékek közül a helyettes államtitkár megemlítette: jelentős a búza, a kukorica, a búzaliszt, a takarmányok és a különböző tejipari termékek kivitele, kedveltek még a baromfi- és sertéshúsok valamint a csokoládé tartalmú élelmiszerkészítmények is.
A magyar termékek elismertek, népszerűek, nem csak a magyarok által lakott régiókban. Gyártói és saját márkás termékekként is szép számmal találhatók a nagy élelmiszer-forgalmazó láncok polcain is – fogalmazott a helyettes államtitkár.
Feldman Zsolt kiemelte: Románia gazdasága folyamatosan bővül, megelőzve több régióbeli országét: 4,8%-kal növekedett az ország gazdasága 2016-ban, az élelmiszeripari termékek és nem alkoholos italok áfájának 24%-ról 9%-ra való csökkenése komoly fogyasztásnövekedést eredményezett. Az országban továbbra is élénkülő belső kereslettel és fogyasztással számolhatunk, ezért a magyar vállalkozásoknak is számos potenciális lehetőség rejlik keleti szomszédunk piacán.
Mindkét ország érdeke a magyar-román vállalatok hatékonyabb együttműködése, hiszen önállóan a jelenlegi tőkeellátottsággal nehéz versenyképesnek lenniük a nyugat európai élelmiszeripari cégekhez képest. Hozzátette: meg kell találni a kölcsönösen előnyös üzleti kapcsolatokat, a magyarországi és romániai befektetési lehetőségeket és megteremteni a megfelelő finanszírozási formákat annak érdekében, hogy a térség versenyképessége felzárkózhasson nyugati szomszédjaink régióihoz – jegyezte meg a helyettes államtitkár.
agrotrend.hu / FM
Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka
Kiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok
Drágulhat a gabonaimport
Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken
Péntekig kell adóbevallást küldeni
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás ótaDrágulhat a gabonaimport
-
Hírek2 év telt el a létrehozás ótaKözel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken
-
Agrárgazdaság17 év telt el a létrehozás óta
Péntekig kell adóbevallást küldeni
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás ótaGráf: Az erős forint nem segíti a magyar agráriumot
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás ótaA vidékfejlesztési politika csak versenyképes agrárszektorral párosulva lehet eredményes!
-
Hírek8 év telt el a létrehozás ótaElkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka
-
Hírek8 év telt el a létrehozás ótaKiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Folytatódik a demonstráció az áruházláncok árpolitikája ellen