Az érvényben lévő törvényben még véletlenül sem találni egyetlen utalást sem arra, hogy a géntechnológiával nemesített fajták gazdasági előnyt nyújthatnak a gazdáknak vagy csökkenthetik az agrárium okozta környezetkárosítást.

A magyar gazdák ezért még kísérletképpen sem ismerkedhetnek a gm-hibridek termesztésének fortélyaival, nem véletlen, hogy a szakmai vélemények többsége szerint a tilalom hosszú távú szemléleti károkat okoz, amelyek tetten érhetőek lehetnek majd a versenyképesség csökkenésében. Persze az sem mellékes, hogy a géntechnológiai módszerek alkalmazása nélkül fajta-előállító növénynemesítésünk is kedvezőtlen helyzetbe kerül. Ma már több gazdasági növényünk DNS-állományának teljes szekvenciája ismert, és így lehetővé vált a gének mérnöki módosításával többet termő, szárazságtűrő növények előállítása. A mostani géntechnológia-ellenes környezetben azonban igen bizonytalan az új nemesítési módszerek kihasználhatósága Magyarországon.

A jelenlegi gyakorlatra jó példa, hogy az Európai Bizottság felkérésére az EFSA (Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal) nemrég szakmailag véleményezte Magyarország indokait, amelyek alapján a MON810 kukorica termesztésének tiltását a jövőben is fenn kívánja tartani. A gmo-munkacsoport ugyanis nem talált olyan, tudományos módszerekkel felülvizsgált új adatot vagy tudományos információt, amely megváltoztatná az EU-ban jelenleg forgalmazási engedéllyel rendelkező kukoricán végzett korábbi kockázatfelmérések eredményét.

A magyar beadvány nem tartalmazott tudományos bizonyítékot arra, hogy a magyarországi környezet elegendő mértékben különbözik az EU egyéb vidékeitől ahhoz, hogy jogos lenne az unió más vidékein végzett kockázatbecslések helyett új kockázatbecslést végeztetni. Az uniós hivatal szerint a jelenleg rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok nem támasztják alá a Magyarország által előadott érveket, és nem valószínű, hogy a MON810 kukorica Magyarországon kedvezőtlen hatással lenne az emberi és állati egészségre, valamint a környezetre.

Akármennyire is erőszakoljuk a tényeket, az EFSA előzőleg bemutatott szakmai állásfoglalása egyértelműen elégtelennek minősíti a magyar indokokat. Nem akarjuk észrevenni, hogy csak ideig-óráig lehet a tényeket manipulálni ideológiai célok érdekében. A felhozott pannon-ökológiai indokoknak nincs tudományos értékű alapja és lényegében ellentétesek a mértékadó nemzetközi kutatási eredményekkel. Ha az indítékok forrásait kutatjuk, rá kell döbbennünk, hogy a gm-növény ellen szervezett akció valójában nem is az ökológiai aggodalmakról, a biodiverzitás védelméről vagy akár az élelmiszer-biztonságról szól.

A géntechnológiával nemesített növények ugyanis igazolhatóan kisebb környezeti kockázatot hordoznak, mint a hagyományos agrotechnológiák. Éppen ezért, ha nem hitvita folyna, akkor éppen ökológiai megfontolásokból kellene követelni a géntechnológiai fejlesztéseket és az új gm-fajták használatát.

Különösen így van ez, amikor a világ népessége növekedésének várható adatait nézzük és számolunk azzal, hogy 2050-re meg kell duplázni a földön az élelmiszer-termelést. Az élelmiszerigények kielégíthetőségét veszélyezteti a termőtalajok csökkenése, a vízkészletek rohamos apadása vagy a szélsőséges időjárási események gyakoriságának emelkedése.

 Természetesen senki nem állítja, hogy a termésbiztonság garantálásában a fő szerepet a géntechnológia játssza. Abban azonban biztosak lehetünk, hogy a fajta-előállító növénynemesítés sokban segítheti a növénytermesztő gazdát a kívánt termés előállításában. A modern, korszerű fajták nemesítésében pedig rohamosan növekvő jelentőséget kapnak a géntechnológiai, genomikai megközelítések. Jó lenne azt hinni, hogy az EFSA véleményének ismeretében géntechnológia-barát kormányzati döntések születnek. Már az is jelentős előrelépés lenne, ha belátnánk a tilalom fenntartásának indokolatlanságát.

Látva a tudomány fejlődésének irányait, a géntechnológia egyre bővülő hasznosítását az agrárium területén is, nem jelent kockázatot egy olyan megállapítás, amely a géntechnológiával nemesített növények térhódítását prognosztizálja. A jövő rejtélye, hogy az ilyen, gm-alapú technológiákat tudják-e majd hasznosítani a hazai növénytermesztésben, illetve a magyar mezőgazdaság irányítói képesek lesznek-e a realitások felismerésére. Ebben ad egyértelmű iránymutatást mostani állásfoglalásával az EFSA mint uniós szakmai tanácsadó testület.

Forrás: Napi Online