Az elmúlt évben világszinten átlagosan negyven százalékos emelkedés után rövid távon mindenképpen maradnak a magas élelmiszerárak, de további jelentős drágulásra nem kell számítani. Szezonális ingadozások viszont előfordulhatnak – mondta Mária Kadlecíková. A világszervezet képviselője kiemelte, hogy az olcsó élelmiszert valószínűleg örökre el kell felejteni, de néhány kedvező terméshozamú év után, amikor újra feltölthetik a készleteket, már mérséklődhetnek az árak.

Az ENSZ-képviselő rámutatott, hogy a magas élelmiszerárak miatt a világ több országában válsághelyzet alakult ki. Rövid távon nem várható teljes körű megoldás, a politikusoknak azonban cselekedniük kell – tette hozzá. Mária Kadlecíková a válság okai között említette, hogy az utóbbi évek kedvezőtlen időjárása miatt jelentősen csökkentek a tartalékok még Európában is, az elmúlt 25 évben soha nem voltak olyan üresek a gabonatározók, mint most. A dráguló üzemanyag pedig nemcsak a termelést, de a szállítást is költségesebbé teszi, így emelve az élelmiszerárakat.

A bioüzemanyagok térnyerése is az okok között szerepel, mivel az alternatív energiahordozók egy része a korábban élelmezési célra termesztett növényekből készül, és az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a természeti erőforrásoknak, így a talaj termőképességének is vannak korlátai – tette hozzá. Mint mondta, a politikusok is felelősek a jelenlegi helyzetért, mert amikor cselekedniük kellett volna, nem tették meg. A mezőgazdasági befektetések mértéke a 80-as években évi 9 milliárd amerikai dollár körül volt, az összeg a 90-es évek végére 5 milliárdra csökkent.

A FAO már 2002-ben figyelmeztette a döntéshozókat a problémákra: a Világélelmezési csúcstalálkozó – öt év után elnevezésű konferencián azt ajánlotta, hogy az országok növeljék a mezőgazdaságra fordított pénzt. A mezőgazdasági befektetéseknek ugyanis csak hosszú távon lesz mérhető hatásuk – hangsúlyozták már akkor a szervezet szakértői. A jelenlegi helyzetet részben az idézte elő, hogy az elmúlt években világszerte elhanyagolták a mezőgazdaságot, a szektor gazdasági támogatottsága nem stabil és nincsenek hosszú távú agrárstratégiák sem. Nem kiegyensúlyozott a mezőgazdasághoz kötődő politikai, szociális és gazdasági környezet – mutatott rá Mária Kadlecíková.

A válság hátterében pénzügyi, kereskedelmi támogatási problémák is állnak: amíg az OECD országaiban jelentős az agrártámogatás, a fejlődő országokban erre nincs lehetőség. A világpiaci folyamatok a világ szegény országait még szegényebbé tehetik. A FAO álláspontja szerint ez elkerülhető, ha a szükséges erőforrásokat mozgósítják és meghozzák a megfelelő a nemzetközi szintű döntéseket – emelte ki Mária Kadlecíková. Biztató jelek már most is vannak: a világpiaci árak az elmúlt hónapokban már csökkentek és jó termelési eredmények várhatóak ebben az évben. Ennek hatását azonban valószínűleg csak később érzik meg az emberek – tette hozzá.

Oroszországban, Ukrajnában és Kazahsztánban nagy lehetőségek rejlenek a globális élelmezésbiztonság javulása szempontjából. Ezekben az országokban 23 millió hektár olyan mezőgazdasági terület van, amelyet korábban kivontak a termelésből. Az élelmiszerárak letörését is segítené, ha ebből legalább 10-13 millió hektárt újra bevonnának a művelésbe – hangsúlyozta Mária Kadlecíková.

A FAO képviselője szerint az Európai Uniónak is nagy szerep jut a válság megoldásában: a közösségnek ösztönöznie kell a mezőgazdasági befektetések növelését, a Világkereskedelmi Szervezettel (WTO) pedig kedvezőbb vámszabályokat kell kialakítania a fejlődő országokban kialakult válsághelyzetek megoldásáért és az esetleges migráció elkerüléséért – fűzte hozzá. Kitért arra is, hogy a jövőben nagyobb hangsúlyt kell fektetni a szárazság- és fagytűrő, a betegségeknek jobban ellenálló növényfajták termesztésére, a talaj rehabilitációra és a vízgazdálkodásra. Emellett rövid távú megoldásként szociális támogatásokkal és infrastruktúra-fejlesztésekkel kell segíteni a vidéket és a vidéken élőket.

Mária Kadlecíková szerint a problémát már a politikusok is felismerték, ezért több kérdésben megállapodás születhet a FAO június eleji római csúcstalálkozóján. A konferencián állam- és kormányfők is részt vesznek. A kormányok már reagáltak az azonnali humanitárius segítségnyújtásra történő felszólításokra és a hosszú távú mezőgazdasági segítségnyújtást szorgalmazó felhívásokra – mondta a szakértő. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár május elején kérte fel az állam- és kormányfőket arra, hogy vegyenek részt a FAO júniusi csúcstalálkozóján és segítsék új ötletekkel az élelmezési válság megoldását. A világszervezet akciócsoportot hozott létre a probléma kezelésére az ENSZ több szakosított intézményének részvételével.

Az ENSZ szerint a problémát azért is sürgősen meg kell oldani, mert az élelmiszerválság már százmillióval növelte a világban azoknak az embereknek a számát, akiket éhezés fenyeget. A válság miatt Egyiptomban, Bangladesben, Afganisztánban, Pakisztánban és Indonéziában is voltak tüntetések, zavargások.

Forrás: MTI