Decemberben az előző év utolsó hónapjához képest 7,4, 2007-ben egészében 8 százalékkal mentek fel a fogyasztói árak, holott a múlt év elején még hatos számmal kezdődtek az előrejelzések. A nyugdíjas kosárban lévő termékekért és szolgáltatásokért pedig 10,7 százalékkal kellett többet fizetni, mint 2006-ban. Várható volt, hogy a 2006 őszétől megindított kiigazítási program, és a vele járó adó- és hatósági áremelések nyomán megugrik az infláció üteme. A 2006-os négy százalékról végül nyolcra kapaszkodott fel. Az adó- és árváltoztatások hatása szeptembertől már nem érvényesült ugyan a staisztikai számításokban, de ekkor gyorsult fel az élelmiszerek és az energia drágulásának folyamata – globális méretekben. Nálunk ezt tetézte a rossz gabona- és gyümölcstermés, ami jócskán meglökte e termények és a belőlük készülő élelmiszerek árát.

A decemberi 7,4 százalék is kissé magasabb a vártnál, és megint az élelmiszerek miatt. E termékcsoport 12 százalékkal drágult egy év alatt. Novemberhez képest pedig 0,8 százalékkal, holott az átlagos áremelkedés egy hónap alatt 0,4 százalék volt. Novemberben azonban 1,5, októberben két százalékkal kúsztak feljebb az élelmiszerárak, így látszik, hogy az ütem mérséklődik, de lassan.

Egy év alatt egyébként a liszt 56, az étolaj 40 százalékkal drágult. A háztartási energia ára is 12 százalékkal nőtt, a távhő pedig 30 százalékkal. A tartós fogyasztási cikkek ára viszont 1,6 százalékkal csökkent.

A részben külső hatásra elszaladó árakat az elemzők az előrejelzéseikben év közben igyekeztek követni. A múlt esztendőre így kijött nyolc százalék ezért nem keltett meglepetést, de ha valaki tavaly januárban ezt feltételezte volna, véleményét alighanem súlyos tévedésként értékelik Erre az évre a becslések 5-5,5 százalék között szóródnak – jelenleg.

A Euromoney brit pénzügyi szaklap bécsi közép-európai konferenciáján a keddi megnyitóülés tanúsága szerint a részt vevő szakértők és kormányhivatalnokok számára az egyik legnagyobb kihívást az infláció kínálja. A prognózisokat számos bizonytalanság övezi, de az élelmiszer- és energiaárak érdemi csökkenésére sehol sem számítanak. Az élemiszerek árát ezen a szinten tartja a gyorsan növekvő ázsiai kereslet és a bioüzemanyagok térhódítása.

A konferencián résztvevő Akar László azt mondta, hogy a tavalyi magyar inflációs adat megfelelt az utolsó prognózisnak, de a kissé magasab decemberi szám azért óvatosságra inti az elemzőket. A GKI vezérigazgatója jövőre így valamivel öt százalék feletti inflációra számít. De a sok bizonytalanság miatt nehéz az árindex pontos pályáját előre megrajzolni. Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója azt mondta, még további számításokat kell végeznie, de az élelmiszerek árszintje aligha ereszkedik lejjebb.

A CIB Bank elemzője, Bebesi Dániel 5,5 százalék feletti idei inflációt valószínűsít. Mint utalt rá, az MNB még érvényben lévő előrejelzése öt százalék, de úgy gondolja, hogy a jegybank a következő hónapokban is óvatos lesz a kamatpolitikában. Egyrészt nyilvánvaló, hogy a fiskális kiigazítás okozta keresletszűkítés mérsékli az inflációs nyomást, de az adatok mégis azt mutatják, hogy az árakra komoly felhajtóerők is hatnak. Az élelmiszer- és energiaáraktól megtisztított maginfláció tavalyi 5,3 százalékos értéke mögött már megfigyelhetők olyan jelek, amelyek az élelmiszer-infláció átszüremlésére utalnak. Az első negyedév számos kérdésre választ adhat, s ettől függ, mit lép majd az MNB.

Forrás: Népszabadság