Agrárgazdaság
Az agrár- és a zöldtárca is elkötelezett a génkincs megőrzésében
A földművelésügyi és a környezetvédelmi tárca egyaránt elkötelezett a magyar állat- és növényállomány genetikai örökségének megőrzése mellett – szögezték le a minisztériumok képviselői a Parlamentben megrendezett Tájgazdálkodás, tájfajták, génmegőrzés című nyílt napon pénteken.
Sándor István, a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) főosztályvezetője kifejtette: az agrártárca álláspontja szerint a jelenlegi jogszabályok és végrehajtási rendeletek áttekintésére, valamint a nemzetközi példák tanulmányozására van szükség.
Haraszthy László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) szakállamtitkára a jelenlegi helyzetet értékelve elmondta: nem megnyugtató a génmegőrzés magyarországi helyzete, a génbankok mögött bezárt vagy sínylődő intézmények állnak. Az intézmények nem elégséges állami támogatása mellett súlyosbítja a helyzetet, hogy a jogszabályi környezet inkább gátolja, semmint ösztönzi a tájfajták elterjedését.
Haraszthy László úgy vélte, a tájfajták termesztése nem kevésbé gazdaságos, mint a kukoricáé, a búzáé vagy a napraforgóé, az utóbbiak termesztését csak a támogatások teszik megtérülővé, míg előbbieké az ellenséges szabályozói környezet miatt veszteséges.
A szakállamtitkár a génmódosított élelmiszerek és a vetőmag-monopóliumok kapcsán modern gyarmatosításról beszélt, amely ellen fel kell lépni. Úgy vélte azonban, hogy az ellenállás "kevesek szívügye, miközben sokak érdeke lenne".
Haraszthy László a zöldtárca jövőbeli tervei közül a tápiószelei génközponttal együttműködve létrehozandó Pannon Magbankot emelte ki, amelyben vadon élő fajok génállományát is elhelyeznék. A tárca egy másik terve a "nemzeti parki termék" fogalmának bevezetése, amelyet a nemzeti parkokban, illetve azok közvetlen környékén előállított termékek esetében használhatnának.
Ángyán József, a Szent István Egyetem tanára, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának fideszes tagja előadásában, majd a konferencia szünetében tartott sajtótájékoztatón kifejtette: a magyar mezőgazdaságot az ország környezeti adottságai nem egy iparszerű tömegtermelésre épülő szerkezetre predesztinálják.
Úgy vélte, hogy a magyar mezőgazdaságban minőségi szerkezetváltásra van szükség, amelynek során a jelenlegi, néhány növény- és állatfaj intenzív tömegtermelésére összpontosító szerkezetet egy saját erőforrásokra, a biológiai sokféleségre és a magyar génkincsre támaszkodó, a természeti környezettel jobban összhangban lévő, helyi közösségek által végzett mezőgazdaságnak kell felváltania.
Ángyán József hangsúlyozta: a génmegőrzés nem muzeális tevékenység, célja a magyar tájfajták ismételt elterjesztése. Az ország élelmiszerellátásának biztosítása nemzetbiztonsági kérdés – húzta alá, hozzátéve, hogy a mezőgazdaság sokszínűsége nemcsak ökológiai, hanem gazdasági stabilitást is jelent az országnak.
Szólt arról, hogy a nyílt nap egy folyamat része, amelynek célja a genetikailag módosított (GMO) élelmiszerek távoltartása Magyarországtól, valamint a magyar génbanki hálózat megmentése.
A sajtótájékoztatón elmondta: egyetért a konferencia másik felszólalójával, Guy Kastlerral, a Francia Paraszti Vetőmag Hálózat vezetőjével abban, hogy elő kell mozdítani a vetőmag gazdálkodók közötti szabad cseréjét, s fel kell lépni a vetőmagpiacot a helyi típusok kiszorításával koncentrálni próbáló nagyvállalatok ellen.
Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának fideszes elnöke a sajtótájékoztatón elmondta: a tápiószelei génbank és más génmegőrző intézmények finanszírozására a 2009-es költségvetésben 600 millió forintot különítettek el, ebből azonban az év elején 200 millió forintot zárolt az FVM a gazdasági válságra hivatkozva. Font Sándor elmondta, reméli, hogy pályázati úton vagy a költségvetésen belüli átrendezéssel legalább részben ki tudják majd pótolni a hiányzó forrást.
Haraszthy László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) szakállamtitkára a jelenlegi helyzetet értékelve elmondta: nem megnyugtató a génmegőrzés magyarországi helyzete, a génbankok mögött bezárt vagy sínylődő intézmények állnak. Az intézmények nem elégséges állami támogatása mellett súlyosbítja a helyzetet, hogy a jogszabályi környezet inkább gátolja, semmint ösztönzi a tájfajták elterjedését.
Haraszthy László úgy vélte, a tájfajták termesztése nem kevésbé gazdaságos, mint a kukoricáé, a búzáé vagy a napraforgóé, az utóbbiak termesztését csak a támogatások teszik megtérülővé, míg előbbieké az ellenséges szabályozói környezet miatt veszteséges.
A szakállamtitkár a génmódosított élelmiszerek és a vetőmag-monopóliumok kapcsán modern gyarmatosításról beszélt, amely ellen fel kell lépni. Úgy vélte azonban, hogy az ellenállás "kevesek szívügye, miközben sokak érdeke lenne".
Haraszthy László a zöldtárca jövőbeli tervei közül a tápiószelei génközponttal együttműködve létrehozandó Pannon Magbankot emelte ki, amelyben vadon élő fajok génállományát is elhelyeznék. A tárca egy másik terve a "nemzeti parki termék" fogalmának bevezetése, amelyet a nemzeti parkokban, illetve azok közvetlen környékén előállított termékek esetében használhatnának.
Ángyán József, a Szent István Egyetem tanára, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának fideszes tagja előadásában, majd a konferencia szünetében tartott sajtótájékoztatón kifejtette: a magyar mezőgazdaságot az ország környezeti adottságai nem egy iparszerű tömegtermelésre épülő szerkezetre predesztinálják.
Úgy vélte, hogy a magyar mezőgazdaságban minőségi szerkezetváltásra van szükség, amelynek során a jelenlegi, néhány növény- és állatfaj intenzív tömegtermelésére összpontosító szerkezetet egy saját erőforrásokra, a biológiai sokféleségre és a magyar génkincsre támaszkodó, a természeti környezettel jobban összhangban lévő, helyi közösségek által végzett mezőgazdaságnak kell felváltania.
Ángyán József hangsúlyozta: a génmegőrzés nem muzeális tevékenység, célja a magyar tájfajták ismételt elterjesztése. Az ország élelmiszerellátásának biztosítása nemzetbiztonsági kérdés – húzta alá, hozzátéve, hogy a mezőgazdaság sokszínűsége nemcsak ökológiai, hanem gazdasági stabilitást is jelent az országnak.
Szólt arról, hogy a nyílt nap egy folyamat része, amelynek célja a genetikailag módosított (GMO) élelmiszerek távoltartása Magyarországtól, valamint a magyar génbanki hálózat megmentése.
A sajtótájékoztatón elmondta: egyetért a konferencia másik felszólalójával, Guy Kastlerral, a Francia Paraszti Vetőmag Hálózat vezetőjével abban, hogy elő kell mozdítani a vetőmag gazdálkodók közötti szabad cseréjét, s fel kell lépni a vetőmagpiacot a helyi típusok kiszorításával koncentrálni próbáló nagyvállalatok ellen.
Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának fideszes elnöke a sajtótájékoztatón elmondta: a tápiószelei génbank és más génmegőrző intézmények finanszírozására a 2009-es költségvetésben 600 millió forintot különítettek el, ebből azonban az év elején 200 millió forintot zárolt az FVM a gazdasági válságra hivatkozva. Font Sándor elmondta, reméli, hogy pályázati úton vagy a költségvetésen belüli átrendezéssel legalább részben ki tudják majd pótolni a hiányzó forrást.
Forrás: MTI
Tovább olvasom
Agrárgazdaság
MVH: megkezdődött a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetése
Megkezdte pénteken a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetését.
Erre eredetileg a következő év első napjaiban került volna sor. De a termelők nehéz helyzetére való tekintettel, a támogatás kifizetésre az agrártárca az uniós szabályok által megengedett korábbi időpontot választotta.
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Egyetlen pályázat érkezett a balatoni halászat tógazdaságaira
Mindössze egyetlen pályázat érkezett a Balatoni Halászati Zrt. tógazdaságaira és halfeldolgozójára meghirdetett egyfordulós, nyilvános kiírásra – mondta Hegedűs Gyula, az állami tulajdonban lévő társaság vezérigazgatója az MTI-nek pénteken.
A pályázatok beadási határideje csütörtökön járt le.
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Lecsapott a szüretelőkre az APEH
Szabálytalanságokat talált minden ötödik szüreti ellenőrzés során az APEH Nyugat-dunántúli Igazgatósága, a leggyakoribbak az alkalmi munkavállalói könyv vezetésében tapasztalt hiányosságok voltak.
Az adóhatóság tájékoztatása szerint 17 településen összesen 226 ellenőrzést végeztek, s elsősorban a betakarítási munkák, a szüreti és borfesztiválok, valamint a kapcsolódó feldolgozóipari területeken tartottak razziát.
Forrás: VG
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Drágulhat a gabonaimport
-
Agrárgazdaság17 év telt el a létrehozás óta
Péntekig kell adóbevallást küldeni
-
Hírek2 év telt el a létrehozás óta
Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Gráf: Az erős forint nem segíti a magyar agráriumot
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
A vidékfejlesztési politika csak versenyképes agrárszektorral párosulva lehet eredményes!
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Kiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok
-
Hírek9 év telt el a létrehozás óta
Talajélet javítására specializált készítményt kellett kivonni a forgalomból