Jolánkai Márton, a Szent István Egyetem Mezőgazdaság és Környezettudományi Karának igazgatója szerint erre azért is szükség van, mert bár az éghajlatváltozás miatti felmelegedés, illetve szárazság következményei már ma is kézzel foghatóak, a jelenség kapcsán felmerülő problémák többségének Magyarország még csak az előszelét érzékeli.
    
Jolánkai Márton szerint a klímaváltozást csak komplexen lehet kezelni, hiszen a jelenség a gazdaság egészét érinti.
   
A tudósok által szorgalmazott cselekvési program elsődleges feladatairól Kolossváry Gábor, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium természeti erőforrások osztályának szakmai főtanácsadója kijelentette: ha a vízgazdálkodást és belvízkezelést meg tudja oldani az ország, lesz ideje megfelelő válaszokat adni a klímaváltozás következményeire is.
   
A tájékoztatón elhangzott, hogy a társadalom öntevékeny szerveződései még kiaknázatlan lehetőségeket hozhatnak felszínre, például a változó viszonyokhoz alkalmazkodó talajműveléssel a mezőgazdaságból élők is sokat tehetnek veszteségeik mérséklése érdekében.
   
A rendezvény társszervezője, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács képviseletében Schmuck Erzsébet titkár az MTI-nek kifejtette: égetően szükség van egy víz- és élelmiszer létbiztonsági programra. A jövőnket meghatározó legfontosabb tényezők egyike ugyanis éppen az éghajlatváltozás, amelynek jelentősége azonban még nem tudatosodott a magyar társadalomban.
   
A találkozó résztvevői az előrejelzések pontosságáról, az ellátás biztonságáról és az aszály következményeinek kezeléséhez szükséges stratégiáról cserélnek eszmét. Láng István, az Magyar Tudományos Akadémia kutatásszervezési intézetének professzora szerint a közel 150 tudós részvételével rendezett eseményen megfogalmazzák majd az országgyűlésnek szánt üzenetüket is, amelyet november 11-én, az MTA-n rendezendő sajtókonferencián hoznak  nyilvánosságra.

Forrás: MTI