Kapcsolatfelvétel

Hírek

Amikor a sok-sok évi várakozás valóra válik!

Amikor az EU-csatlakozás előtti egyes években jó gabonatermésünk volt, sokszor küzdöttünk értékesítési nehézségekkel és az alacsony világpiaci árakkal. (100–120 dolláros búza, 80–90 dolláros kukorica árak időszaka). Azzal biztattunk magunkat, hogy az EU-intervenció és -támogatások megoldják a gabonaágazat értékesítési és pénzügyi gondjait.

Létrehozva:

|

Hosszú évekig hallhattuk azokat a prognózisokat is, hogy a világ népessége rohamos nő, ezzel az élelmiszer-termelés nem tud lépést tartani így nagy élelmiszer-kereslet várható. A népesség növekedett, de 2007-ig nem történt semmi rendkívüli a világpiacon gabonaügyben. Az EU-csatlakozás után jó termésű szezonjaink voltak, és mivel a világpiaci kereslet lanyha volt, az árak alacsonyak, így az intervenció vált hazánkban „fő piaccá”. A jelentős intervenciós felajánlások kapcsán a rendelkezésre álló adatok alapján attól kellett tartani, hogy tárolóhelyhiány lesz. Ennek oka a megbízható raktárregiszter hiánya. Az ARH ugyan 2004-ben végzett adatgyűjtést, és előnyt is ígért az adatot szolgáltatók számára, de „jó magyar szokás szerint”, a raktártulajdonosok egy része nem adott információt.

Az összegyűlt 11 millió tonna raktártér és azok egy részének kedvezőtlen műszaki adottságai azt sugallták, hogy jelentős raktárépítési program nélkül raktárhiánnyal kell számolni. Szokatlan gyorsasággal meghirdetésre is kerültek raktárépítési támogatások, és mivel az intervenciós tárolás jó üzletnek ígérkezett, sok laikus is belekezdett a raktárépítésbe, átalakításba, -bővítésbe. A szaktárca nem fogadta meg azokat a javaslatokat, hogy elsősorban már meglévő és infrastruktúrával rendelkező telepek bővítését preferálja. A kívánatos koncentrációnövekedés helyett sok kis kapacitású, gyenge infrastruktúrájú telep létesült néhány nagyobb beruházás mellett.

Az élet aztán bebizonyította, hogy az ország tárolókapacitása sokkal nagyobb, mint az eredeti feltételezés volt, és kiváló termés mellett még 5 millió tonna intervenciós készletnek is megvolt a helye.

Az intervenciós készletek elfogytak, a világban a gabona iránti kereslet rendkívüli módon megnövekedett (most valósul meg a sok-sok éves várakozás), az árak soha nem látott magasságokba jutottak, az intervenciós ár ma már irreálisan alacsony. Ilyen körülmények között vajon mit tudnak tenni a régi és új raktártulajdonosok, hogyan alakul a verseny, miként rendeződik át ez a piac?

Erről kérdeztük a Mezőtúr térségében mintegy 2000 ha területen gazdálkodó mezőgazdasági nagyüzem, a Mentész Zrt. vezérigazgatóját, Nagypál Ferencet:

– Legfontosabb tevékenységeink a szántóföldi Hírek>Növénytermesztés, integrációs termeltetés, mezőgazdasági gépi szolgáltatások, gabona-, vetőmag-, takarmány-nagykereskedelem, tárolás, raktározás. Tároló kapacitásunkat az elmúlt időszakban jelentős mértékben korszerűsítettük és bővítettük. Ebben nagy szerepe volt az intervenciós tárolás iránti megnövekedett igényeknek, amely akkor tartósnak ígérkezett. Fejlesztettük a tárolókhoz tartozó infrastruktúrát, úthálózatot bővítettünk, új, elektronikus 60 t-s hídmérleget helyeztünk üzembe, korszerű rakodógépet vásároltunk az EU-s előírásoknak való megfelelősség biztosítására. Az intervenciós készletek elszállítása után tárolóink kihasználtságát csak részben, nagy utánajárások után tudtuk biztosítani. Folyamatosan kerestük és keressük a kapcsolatot a nagy gabonakereskedő cégekkel, feldolgozó üzemekkel stb., hogy tárolóink maximális kihasználtságát biztosíthassuk. A 2007. év aszályos időjárása erősen éreztette negatív hatását, mert különösen térségünkben rendkívüli terméskiesést okozott. Mégis, a nehézségek ellenére is jó döntésnek tartjuk tárolókapacitásunk bővítését, fejlesztését, mert dolgozóinknak folyamatos munkalehetőséget teremt a téli hónapokban.

– A raktárakban elhelyezett gabona hány százaléka volt eddig intervenciós készlet, és jelenleg van-e ilyen készletük?

– Társaságunk a már meglévő 14 000 tonna tárolókapacitás mellé 2005-ben épített egy 15 000 tonnás tárolótelepet. Tárolóink 2006-ban 100%-ban fel voltak töltve gabonával, amelyből az intervenciós készlet aránya 80% volt. Az 2007 nyarán elszállításra került. Azóta intervenciós készlettel nem rendelkezünk.

– Hogyan ítéli meg az intervenció lehetőségét az új szezonban, különös tekintettel az igen magas világpiaci árakra?

– Az előttünk álló szezonban kevés esélyt látunk az intervenciós tárolásra. A várható élénk kereslet miatt a betakarítás időszakában is fennmaradhatnak az igen magas világpiaci árak. Ennek következtében a felvásárlási árak előreláthatólag jelentősen meg fogják haladni az intervenciós árat, ezért nem várható intervenciós felajánlás a termelők részéről. Amennyiben a gabona piaci ára tartósan magas szinten marad, indokoltnak tartjuk az intervenciós ár növelését.

– A 2007/2008 évek áralakulása (az aratás óta 50–60%-kal nőttek az árak) a termelők kivárását fogja eredményezni az új szezonban? Amennyiben igen akkor a bértárolás iránti igény nőni fog?

– Véleményünk szerint azok a termelők, akik rendelkeznek saját raktárkapacitással, a megnövekedett árak ellenére valószínűleg kivárnak az értékesítéssel. Ez azonban nem fogja növelni külső tárolókapacitás iránti igényüket. Várható viszont, hogy a termelők jelentős része – elsősorban akik nem rendelkeznek megfelelő tárolási lehetőséggel – a jelenlegi magas árak hatására értékesítik gabonájukat a betakarítás után. Ez növelni fogja a felvásárlásban résztvevők igényét a tárolókapacitások iránt. Kérdéses, hogy a tárolókban összegyűjtött készleteket mennyi ideig fogják tárolni. A 2007. évi aszály után 2008-ban a termés jelentős növekedése várható, amely raktározási igénnyel jár. Fentieket figyelembe véve az új szezonban a tárolók iránti kereslet növekedése várható.

– A bértárolást vagy a gabonával való kereskedést látja-e a raktárak jobb hasznosítási lehetőségének, vagy ennek valamilyen arányú változatát?

– Véleményünk szerint a raktárak minél jobb hasznosítása a gabonával való kereskedés és a bértárolás kombinációjával valósítható meg. Az elmúlt év során mindkét változatra volt példa társaságunknál. Ennek az aránya az eddigi gyakorlatunk szerint a bértárolás javára tolódott el, mintegy 70–30 százalékos arányban. A jó kihasználtság érdekében tervezzük raktárkapacitásunk felajánlását bioenergia előállításához, mivel a szükséges alapanyagot egész éven át biztosítani kell. Saját bioetanol-üzem létrehozásán is gondolkozunk, mely a meglevő raktárkapacitásra támaszkodna. Síktárolóinkat darabos és raklapos áruk tárolására (pl. kiszerelt vetőmag) is használjuk, ill. ilyen célra is bérbe adjuk.

– Az igényeket meghaladó raktárkapacitás hatására a tárolási díjak stagnálása vagy csökkenése várható?

– A rendelkezésre álló raktárkapacitás jelenleg meghaladja az igényeket. Az új szezonban azonban várhatóan sokkal nagyobb lesz a betakarított mennyiség, mint az előző aszályos esztendőben. Ezért várható a raktárak iránti kereslet növekedése. Ez azonban véleményünk szerint nem lesz olyan mértékű, hogy a tárolási díjak növekedését eredményezze. Ezek alapján a tárolási díjak stagnálására számítunk.

Forrás: Agrárunió Szaklap, 2008/5, Májusi szám

Tovább olvasom
Hozzászólás küldése

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hírek

Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken

Április 22., a Föld napja ismét ráirányítja a figyelmet a természeti környezet, az erdõk fenntartható használatának problémájára. A Pilisi Parkerdõ tavaly vezette be az Erdõbarát Rendezvény minõsítési rendszert, hogy ezzel segítse az erdei sport- és túraprogramok szervezõit és résztvevõit a közös cél, a természeti értékek, az erdõ ökológiai egyensúlyának megóvásában. Eddig már közel száz sportszervezõ csatlakozott a minõsítési rendszerhez. A Parkerdõ célja idén tovább bõvíteni a nagy sikerrel indult kezdeményezést.

Létrehozva:

|

Szerző:

2022-ben közel harmincezer fõ vett részt 217 regisztrált rendezvényen, melyek jellemzõen erdei sportesemények, teljesítménytúrák, terepfutó- és erdeikerékpár-versenyek voltak. Az erdei versenyek szervezõi által befizetett erdõfenntartási hozzájárulás több mint nyolcmillió forintot tett ki. Összehasonlításul: a Pilisi Parkerdõ évente megközelítõleg 400 millió forintot fordít saját forrásból az erdei turisztikai infrastruktúra fenntartására.

Az erdõtörvény kimondja, hogy bár az állami erdõterületek zöme szabadon látogatható, üzleti célú hasznosításukhoz az erdõkezelõ hozzájárulására van szükség. A Budai-hegység, a Pilis és a Visegrádi-hegység, valamint a Gödöllõi-dombság a fõváros közelsége miatt az ország leglátogatottabb erdei közé tartoznak. Ez igaz a fizetõs, nevezési díjas erdei sportrendezvényekre is: évente több száz ilyen verseny és teljesítménytúra zajlik az említett területen. A minõsítési rendszer bevezetésére azért is szükség volt, mert a Budapest környéki erdõk jóformán elérték befogadóképességük határát, és a látogatottság idõnként veszélyezteti az erdõk természetes értékeinek megóvását.

Fotó: Pilisi Parkerdõ

A Pilisi Parkerdõ célja, hogy a sikeres tavalyi év után – amikor közel száz verseny- és rendezvényszervezõ csatlakozott a kezdeményezéshez – tovább bõvüljön az Erdõbarát Rendezvény minõsítést elnyert programok és versenyek köre, és 2023-ban minél több szervezõ, illetve úgynevezett „instant túra” (rajtidõponthoz nem kötött, de nevezési díjas túralehetõség) kapcsolódjon a Erdõbarát Rendezvények minõsítési rendszerhez. Ezek az események megtalálhatók a Pilisi Parkerdõ honlapján is.

A bõvülést segíti, hogy az erdei rendezvények szervezõi is egyre nagyobb számban ismerik fel, hogy az általuk rendezett verseny, túra, egyéb fizetõs rendezvény helyszíne, az erdõ nem egyszerû adottság, amely „csak úgy ott van”, hanem komoly szakértelemmel és jelentõs ráfordítással létrehozott, fenntartott komplex életközösség. Ennek megóvása az erdõgazdálkodó, a természetvédelmi szervezetek és az erdei rendezvények szervezõinek közös felelõssége. Így az Erdõbarát Rendezvény rendszerben részt vevõ szervezõk elkötelezettek abban, hogy az általuk szervezett események az erdei életközösséget a lehetõ legkevésbé zavarják, nem terhelik az erdõt hulladékkal, a pályákat kizárólag újra felhasználható szalagokkal jelölik és az összes szükséges engedélyt beszerzik.

agrotrend.hu / Pilisi Parkerdõ Zrt.

Tovább olvasom

Hírek

Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka

Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka, a gazdálkodók április 7. és május 15. között adhatják be szankciómentesen a szükséges dokumentumokat a Magyar Államkincstárhoz (MÁK) – mondta Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár a kétnapos VIII. Duna-Tisza közi Agrár Expón, Kiskőrösön.

Létrehozva:

|

Szerző:

A politikus hangsúlyozta: az egységes kérelmek a továbbiakban is beadhatók, június 9-éig azonban már csak szankcióval együtt fogadja be az igényeket a MÁK.  

Czerván György a mezőgazdasági és a kertészeti munkákról elmondta: a területek többségén már javában zajlik a talaj és a magágy előkészítése.

A termelők őszi búzát mintegy 963 ezer hektáron, őszi árpát mintegy 239 ezer hektáron, őszi káposztarepcét pedig több mint 281 ezer hektáron vetettek. Az őszi gabonák állapota többségében megfelelő – mondta.

A tervek szerint a gazdák tavaszi árpát több mint 55 ezer hektáron, kukoricát mintegy 1,1 millió hektáron, míg napraforgót közel 658 ezer hektáron vetnek majd – tette hozzá.

Foto:123RF

Mint mondta: az idei évtől a juh- és kecsketartók új támogatást igényelhetnek. A tenyészkos és -bak tenyésztésbe állításához az agrártárca az idén mezőgazdasági csekély összegű támogatást nyújt.

Az államtitkár hangsúlyozta, a minisztérium 1,7 milliárd forint összegű kerettel jövedelempótló támogatást hozott létre a madárinfluenza miatti károkkal leginkább érintett kacsa- és libaágazatok részére. A Magyar Államkincstár a támogatási kérelmek nyomtatványait április 15-éig küldi ki az érintetteknek.

Czerván György szólt a Nemzetgazdasági Minisztérium Azonnal cselekszünk elnevezésű programjáról is. A madárinfluenza miatt bekövetkezett foglalkoztatási nehézségek enyhítésére – elsősorban a vágó- és feldolgozó vállalkozások számára – a nemzeti költségvetésből mintegy egymilliárd forintos összeg áll rendelkezésre.

A Bács-Kiskun megye egyik legnagyobb rendezvényén, a kiskőrösi agrárexpón 140 termelő mintegy 2 500 terméket állított ki.

agrotrend.hu / MTI

Tovább olvasom

Hírek

Kiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok

A magyar-román élelmiszergazdasági kapcsolatok fejlesztésében számos kiaknázatlan lehetőség rejlik – mondta Feldman Zsolt az Országos Takarékpénztár (OTP Bank) Befektetői konferenciáján, Budapesten.

Létrehozva:

|

Szerző:

A Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta: van igény a jó minőségű magyar élelmiszerre Romániában – ezt mutatják az adatok is – hiszen a magyar agrárgazdaság számára keleti szomszédunk a második legfontosabb export célország volt az elmúlt években, 2016-ban részesedése az agrárkivitelből 11,5% volt.

Feldman Zsolt kifejtette: 2016-ban a magyar-román agrár-külkereskedelemben a magyar kivitel értéke 927 millió euró, a behozatal mintegy 250 millió euró volt, az aktívum 678 millió eurót tett ki tavaly. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: a gabona- és olajos növény kivitele logisztikailag romániai kikötőkből zajlik, ez részben megjelenik a statisztikákban is.

A Romániába irányuló agrártermékek közül a helyettes államtitkár megemlítette: jelentős a búza, a kukorica, a búzaliszt, a takarmányok és a különböző tejipari termékek kivitele, kedveltek még a baromfi- és sertéshúsok valamint a csokoládé tartalmú élelmiszerkészítmények is.

A magyar termékek elismertek, népszerűek, nem csak a magyarok által lakott régiókban. Gyártói és saját márkás termékekként is szép számmal találhatók a nagy élelmiszer-forgalmazó láncok polcain is – fogalmazott a helyettes államtitkár.

Feldman Zsolt kiemelte: Románia gazdasága folyamatosan bővül, megelőzve több régióbeli országét: 4,8%-kal növekedett az ország gazdasága 2016-ban, az élelmiszeripari termékek és nem alkoholos italok áfájának 24%-ról 9%-ra való csökkenése komoly fogyasztásnövekedést eredményezett. Az országban továbbra is élénkülő belső kereslettel és fogyasztással számolhatunk, ezért a magyar vállalkozásoknak is számos potenciális lehetőség rejlik keleti szomszédunk piacán.

Mindkét ország érdeke a magyar-román vállalatok hatékonyabb együttműködése, hiszen önállóan a jelenlegi tőkeellátottsággal nehéz versenyképesnek lenniük a nyugat európai élelmiszeripari cégekhez képest. Hozzátette: meg kell találni a kölcsönösen előnyös üzleti kapcsolatokat, a magyarországi és romániai befektetési lehetőségeket és megteremteni a megfelelő finanszírozási formákat annak érdekében, hogy a térség versenyképessége felzárkózhasson nyugati szomszédjaink régióihoz – jegyezte meg a helyettes államtitkár.

agrotrend.hu / FM

Tovább olvasom

Legtöbbet megtekintett

Copyright © 2023. agrotrend.hu | Minden jog fenntartva!