Többéves pangás után tavaly némileg emelkedtek a hazai termőföldárak is, de még mindig messze elmaradnak az uniós szinttől – mondta a Világgazdaságnak Fűr Zoltán, a foldbroker.hu vezetője. Ma a hazai hektáronkénti átlagár 450–550 ezer forintra tehető, és ez ötöd-tizedrészét teszi ki az EU-s ellenértékeknek. A különbség továbbra is abból fakad, hogy az itthoni vásárlási korlátok miatt a földpiacon nincs megfelelő kereslet.

A termőföldről szóló törvény egyelőre – legfeljebb 300 hektáros (6 ezer aranykoronás) mértékig – csak magyar magánszemélyeknek engedi meg a vásárlást, így a termőföldekhez a külföldi (uniós) természetes, illetve a hazai és külföldi (uniós) jogi személyek nem férhetnek hozzá. Mivel csaknem biztos, hogy a korlátozások enyhítéséről a közeljövőben nem alakulhat ki szakmai-politikai konszenzus, a mai szabályozás előreláthatóan 2011-ig fennmarad. Akkor viszont – a csatlakozási megállapodás értelmében – meg kell nyitnunk a piacot az EU-s vevők (és az itthoni jogi személyek) előtt, így félő, hogy az eladásra kínált területek jelentős részét tőkeerős külföldi befektetők (bankok, biztosítók, pénzügyi alapok) szerzik meg. Ezért szakértők egy része és Gráf József agrárminiszter is egyetért abban, hogy a vételt legalább a belföldi állattenyésztő cégeknek meg kellene engedni. E módosítást azonban az ellenzéki pártok elutasítják, mivel szerintük – a társaságok legális megvásárlásával – a külföldiek már most földszerzési kiskapuhoz jutnának.

Így a szabályozás ma a pénzügyileg stabilabb hazai társas vállalkozások elől elzárja a földpiacot, akik pedig vehetnének területeket (az egyéni és a családi gazdálkodók), nem tudnak mozgósítani megfelelő forrásokat – érvel Fűr Zoltán. A tavaly indult agrárárrobanás némileg javíthatja a vásárlásra jogosult kör anyagi kondícióit, de a szakértő szerint ez legfeljebb további lassú földáremelkedéshez lesz elegendő. A mostani helyzetben szükség lenne a földjelzálog-hitelezés felfuttatására is, hogy a magángazdálkodók több földvételi forráshoz juthassanak – mondta.

Ami konkrétan a külföldi földárak alakulását illeti, Európában Írország tartja a csúcsot: ott már 60 ezer euró körül van egy hektár, miután a szorosan vett agrártermelők mellett egyre több, az értékpapíroknál és a lakóingatlanoknál biztosabb befektetést kereső üzletember is megjelent a piacon, sőt, befektetési alapok is érdeklődnek a korábban leírt agrárszektor iránt.

Nagy-Britanniában ennek töredékét (Angliában hatodát, Skóciában tizedét) teszik ki a földárak, de tavaly ott is 25 százalékos drágulás volt. Franciaországban hektáronként 6000 euró körül van a termőföld ára, köszönhetően annak, hogy a fiatal helyi gazdáknak elővásárlási joguk van. Kelet-Közép-Európában is jelentősen nőttek az árak az elmúlt években. Ukrajnában – a befektetési alapok beáramlása nyomán – az idén várhatóan kétszeresére, 3500 euróra emelkedik az árszint; Szerbiában a legjobb minőségű vajdasági termőföldek a tavalyi 5 ezerről 7-8 ezer euróra drágulhatnak, Romániában pedig arra számítanak szakértők, hogy a következő három évben megháromszorozódhat a mostani 1500 eurós átlagár.

A hamburgi HWWI kutatóintézet és a brémai Berenberg Bank elemzése szerint a földárak emelkedéséhez a kínálat szűkössége is hozzájárul. Az elmúlt negyven évben világszerte a megművelhető terület közel egyharmadát nyelte el az urbanizáció és a talajerózió, és az ENSZ becslése szerint a következő száz évben a még meglévő termőföldállomány is megfeleződhet. Ez azt jelenti, hogy a világ növekvő lakosságának táplálékát egyre kevesebb földön kell megtermelni, ráadásul az ipari hasznosítással is versenyezni kénytelen az élelmiszer-gazdaság. Mindez jelentős hozamemelkedést garantál azok számára, akik termőföldbe fektetik a pénzüket; a befektetői érdeklődés növekedése pedig – ördögi körként – tovább pörgeti az élelmiszerek drágulását. HL–TG

Tavaly száznegyven-százötven milliárd forintos lehetett az agrártermelői nyereség

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) kimutatásai szerint tavaly minden meghatározó szántóföldi kultúra (a kalászosok, a kukorica, a napraforgó, a repce) termelése nyereségessé vált – tudtuk meg Kapronczai Istvántól, az AKI főigazgató-helyettesétől.

A gazdálkodók ezenfelül hektáronként mintegy 40 ezer forintos uniós területalapú támogatáshoz és nemzeti kiegészítéshez (top-up) jutottak, amely – tavaly első ízben – nem veszteségcsökkentésre, hanem tisztán jövedelempótlásra szolgált. Így a vállalkozások 70-80 ezer forintos eredményt is elérhettek hektáronként.

Az AKI a teljes agrártermelői szférában 140-150 milliárdos össznyereséget prognosztizál 2007-re, de ez nem számít áttörésnek, mert 2006-ban az alacsonyabb árak jóval nagyobb hozamokkal párosultak. (Tavaly az aszály jelentősen csökkentette a termésátlagokat, és az állattenyésztés vesztesége is rontotta az ágazati eredményeket.)

Ha az időjárás kedvező marad, kiugró javulást ez az év hozhat, mert a továbbra is magas árak jó terméssel párosulhatnak.

Forrás: MTI