Gábriel Róbert az immár hagyományos, "a Pécsi Tudományegyetem bora" választáson azt mondta: bízik abban, hogy az intézet borai elnyerik a fogyasztók tetszését és szívesen ellátogatnak majd arra a telephelyre is, ahol azok készülnek. A vendégek fogadásához egy borbírálatra, kóstolásra, valamint értékesítésre egyaránt alkalmas épületet terveznek, melynek mintegy 220 millió forintos költségét pályázati forrásból igyekeznek előteremteni, magát a helyet pedig a Nyugat-mecseki borút központjává tenni.

A rektor szerint a vendéglátás jól megfér a kutatómunka mellett, és a fejlesztések nem elhanyagolható bevételt hozhatnak az évi 130 millió forintos költségvetéssel működő intézetnek.

A professzor utalt rá, hogy a 32 hektáron gazdálkodó, pécsi központú kutatóintézet – amely a világ hatodik legnagyobb, 1400 tételt őrző szőlőgénbankja – a közelmúltban került a PTE-hez az agrártárcától, amely működési költségeit forráshiány miatt egyre nehezebben tudta finanszírozni.

Gábriel Róbert szólt arról is, hogy a kutatóintézetre építve a PTE 2009 őszén felsőfokú szőlész-borász szakképzést indít, amely iránt komoly érdeklődést várnak a Dunántúl borvidékeiről, főként Villányból és Szekszárdról. Emellett folytatódnak az elmúlt évek nagysikerű fajtanemesítő kísérletei.

Egy villányi pincészetnél már kóstolható például a sajátosan fűszeres, zamatos bort adó csókaszőlő, amely Hunyadi Mátyás királysága idején a kevés ismert hazai kékszőlőfajtához tartozott, ám neve mára szinte már feledésbe merült. Az intézet szakemberei négy évvel ezelőtt kezdtek kísérleteket a génbankjukban fellelt csókaszőlővel, s miután sikerrel jártak, 300 tőkét oltottak át és ültettek el egy villányi borászati vállalkozás közreműködésével.

A kutatók az elmúlt öt évben komoly eredményeket értek el a kadarka klónszelekciója, azaz génmegőrzése és nemesítése során is. A Széchenyi-terv támogatásával egy 2001-ben Szekszárdon talált, több mint 100 éves kadarkaültetvény kiválasztott tőkéit átoltással szaporították. Az így nemesített kadarka már szekszárdi, villányi és pécsi pincészeteknél is hozott termést.

A cél az volt, hogy a kizárólag hagyományosan művelhető, gyümölcsét tekintve rothadásra hajlamos kadarka a lehető legjobb minőségű termést adja. A nemesített kadarkán ugyan kevesebb a fürt, bogyói is kisebbek, viszont édesebbek, színanyagokban gazdagabbak társaiknál.

A PTE fehérborának idén a kutatóintézet 2007-es évjáratú száraz olaszrizlingjét, vörösborának a szekszárdi Takler pince 2007-es kékfrankosát választották a szakemberek.

Forrás: MTI