Reneszánsz bor, reneszánsz élet, Tokaj reneszánsza címmel tárlat nyílik május 30-án, a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban. A közel fél évig látható bortörténeti- és fotókiállítás mellett, színes programokkal várjuk látogatóinkat, természetesen a reneszánsz jegyében!

Az időszaki kiállítás megtekintése során bepillanthatunk a reneszánsz bor világába, megismerkedhetünk az aszú készítésének történetével, illetve a Tokaj-hegyaljai pincészetek jelenével, jövőjével. A tárlatot Tátrai Zsolt borász, fotóművész alkotásai színesítik, a fénykép kiállítás a Tokaj-hegyaljai borkészítés életéből mutat be kockákat.

Az aszúk első írásos említése 1571-ből ismert, de a szaktudomány a XVI. század elejétől-közepétől feltételezi már általános készítésüket. Az első írásos aszúbor alak, "aszú szőlő bor" néven szerepel, majd a 16. század végén Szikszai Fabricius Balázs – a Sárospataki Református Kollégium nagyhírű tanára – említi latin-magyar szótárában.

A Mátyás király által kedvelt aranyló színű szerémi fehérbor is már szamorodni típusú nemes ital lehetett. Az aszúborok, majd a tokaji eszencia hamar a királyi udvarok nagyhírű és kedvelt desszertitalaivá váltak. A koraújkor ugyanis édes ízekben szegény volt, a répacukor hiánya miatt. Mézzel, nádcukorral, fojtott musttal és gyümölcsökkel csillapították ekkoriban az édes íz igényüket.

A tokaji bor igazi hírnevét ezek a természetes édes, aranyló színű desszertitalok adták meg, melyeket az idők folyamán számos világhíresség aforizmája, dicsőítő szava és dala örökített meg. A tokaji aszúszemekből nyert szamorodni bor, a tokaji aszúbor, és az aszúszemek saját súlyától kicsöpögő eszencia ma is igazi hungarikum, a magyar örökség része.  Kóstoljon belőle Ön is!

Cím: 1146 Budapest, Városliget, Vajdahunyadvár

A kiállításról, nyitva tartásról, jegyárakról bővebb információ a www.mmgm.hu oldalon olvasható.

Forrás: MTI