A GVH 120 millió forintra büntette a szövetséget, továbbá összesen 26,5 millió forint bírságot szabott ki a Magyar Tojás Kft. tagjaira. 

A GVH határozatában megállapította, hogy a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége (a továbbiakban: Szövetség) 2002-től kezdődően versenykorlátozó döntéseket hozott. A Szövetség minden évben közölte tagjaival, hogy milyen árakat ajánl, illetve a termelési ár megemelését javasolta. Importengedélyezési rendszert vezettek be 2002-ben, az apró tojás kivonására szólított fel, későbbi években a tojótyúkállomány idő előtti csökkentését, a termelés tíz százalékának exportálását írta elő, továbbá megszervezte a nagyobb termelők közötti információkartellt. E magatartásokat egységbe kovácsolta a közös szándék: a hazai tojástermelők érdekeinek védelmét szolgáló módon biztosítani a kívánatosnak tartott árszintet és a kínálati oldal stabilitását.

A határozat jogsértőnek minősítette a nagyobb termelők részvételével 2005 őszén zajlott két tanácskozást is. E megbeszélésekre az észlelt "piaci zavarok" megoldása miatt került sor. Megállapítható volt, hogy olyan információkat közöltek egymással – például a nagyobb áruházak irányában alkalmazott eladási áraik, készleteik nagyságát -, amelyek jellegüknél fogva befolyásolhatták az árképzést, ezáltal alkalmasak voltak az árverseny korlátozására.

Végezetül, a határozat megállapította, hogy a Magyar Tojás Kft. jelenlegi és korábbi tagvállalkozásai a közös vállalkozáson keresztül egyeztették piaci áraikat és piacaikat. A jogsértés miatt a vállalkozásokra összesen 26,5 millió forint bírságot szabott ki a GVH. Az egyes bírságok mértékét a jogsértés időtartama és a tojásforgalmazási árbevétel alapján állapította meg a GVH. Enyhítő körülményként vették figyelembe, hogy a tagok utóbb szakosodási megállapodást kötöttek, azzal a céllal, hogy együttműködésükben a jövőben a hatékonysági előnyöket is produkáló elemek kerüljenek túlsúlyba.

Jogszabályi háttér A versenyjog nemcsak a megállapodás révén, hanem az összehangolt magatartással megvalósuló versenykorlátozásokat is tiltja annak érdekében, hogy a versenykorlátozás tilalma a megállapodás szintjét (és formáját) el nem érő, de ugyanúgy tudatos versenykorlátozást magában hordozó összehangolt vagy egyeztetett magatartásokra is kiterjedjen. Összehangolt magatartásnak minősül például a vállalkozás olyan összejövetelen való részvétele, amelyen a részt vevő vállalkozások a jövőbeni piaci magatartásukra vonatkozó információkat közlik, illetve cserélik ki egymással, mivel az így a versenytársak tudomására hozott értesüléseket azok szükségszerűen figyelembe veszik piaci magatartásuk meghatározásakor, valamint az adott vállalkozás (közvetlenül vagy közvetve) tekintettel van saját piaci magatartásának alakítása során a versenytársak által közölt információkra. A versenytörvényben foglalt tilalom kiterjed a vállalkozások társadalmi szervezetének, köztestületének, egyesülésének és más hasonló szervezetének döntésére is.

Forrás: Napi Gazdaság