Agrárgazdaság
A spanyol borászok magasabbra húzódnak a felmelegedés miatt
Menekülnének a rekkenő hőség elől a spanyol borászok, akik magasabbra húzódnak a felmelegedés miatt, amely félsivatagossá változtathatja az Ibériai-félszigetet.
Spanyolországban nagyobb a szőlőtermesztésre szánt földterületek aránya, mint bárhol máshol a világon, épp ezért a mediterrán ország az "éghajlatváltozás frontvonalában van" – mondta Juan Francisco Cacho, a Zaragozai Egyetem borszakértője.
Az országot – amely már így is a legszárazabb Európában – "afrikanizálódás" fenyegeti, vagyis félő, hogy éghajlata és területének akár egyharmada "súlyosan" elsivatagosodik – állítja a környezetvédelmi minisztérium.
És bár borászok is tudják, hogy a szőlő szereti a napot, a túl nagy hőség árthat a megfelelő érésnek – mondta Cacho. A hőhullámok megfosztják a szőlőt a cukortól, míg azok az összetevők, amelyek a bor aromáját, állagát és színét adják, lassabban érnek be.
A spanyol borászoknak így két választásuk van: vagy előbb szüretelnek, amitől megfelelő alkoholtartalmú, de még mindig "zöld" lesz a bor, vagy később szedik le a gyümölcsöt, de akkor a jobb minőségű szőlő magasabb alkoholtartalomhoz vezet. "A borászok inkább kivárnak… A mai borok gyakran 14, 15, vagy akár 16 százalékosok is lehetnek a korábbi 12 százalékoshoz képest" – mondta a szakember.
A borászok több lehetőséget is vizsgálnak az érés lelassítására, ezek egyike hogy magasabbra költöztetik a termesztést. "Magasabban a szőlő kevesebbet szenved a hőségtől, az éjszakák hűvösebbek, ami lehetővé teszi a jobb érést" – mondta Mireia Torres, egy katalán borászat igazgatója. A nagyobb magasság a korábban legtöbbnek gondolt nyolcszáz méter helyett 15 éven belül akár az ezer métert is elérheti.
A borászok már vásárolják a magasabban fekvő földeket – számolt be Juan Francisco Cacho.
Az országot – amely már így is a legszárazabb Európában – "afrikanizálódás" fenyegeti, vagyis félő, hogy éghajlata és területének akár egyharmada "súlyosan" elsivatagosodik – állítja a környezetvédelmi minisztérium.
És bár borászok is tudják, hogy a szőlő szereti a napot, a túl nagy hőség árthat a megfelelő érésnek – mondta Cacho. A hőhullámok megfosztják a szőlőt a cukortól, míg azok az összetevők, amelyek a bor aromáját, állagát és színét adják, lassabban érnek be.
A spanyol borászoknak így két választásuk van: vagy előbb szüretelnek, amitől megfelelő alkoholtartalmú, de még mindig "zöld" lesz a bor, vagy később szedik le a gyümölcsöt, de akkor a jobb minőségű szőlő magasabb alkoholtartalomhoz vezet. "A borászok inkább kivárnak… A mai borok gyakran 14, 15, vagy akár 16 százalékosok is lehetnek a korábbi 12 százalékoshoz képest" – mondta a szakember.
A borászok több lehetőséget is vizsgálnak az érés lelassítására, ezek egyike hogy magasabbra költöztetik a termesztést. "Magasabban a szőlő kevesebbet szenved a hőségtől, az éjszakák hűvösebbek, ami lehetővé teszi a jobb érést" – mondta Mireia Torres, egy katalán borászat igazgatója. A nagyobb magasság a korábban legtöbbnek gondolt nyolcszáz méter helyett 15 éven belül akár az ezer métert is elérheti.
A borászok már vásárolják a magasabban fekvő földeket – számolt be Juan Francisco Cacho.
Forrás: MTI
Tovább olvasom
Agrárgazdaság
MVH: megkezdődött a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetése
Megkezdte pénteken a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetését.
Erre eredetileg a következő év első napjaiban került volna sor. De a termelők nehéz helyzetére való tekintettel, a támogatás kifizetésre az agrártárca az uniós szabályok által megengedett korábbi időpontot választotta.
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Egyetlen pályázat érkezett a balatoni halászat tógazdaságaira
Mindössze egyetlen pályázat érkezett a Balatoni Halászati Zrt. tógazdaságaira és halfeldolgozójára meghirdetett egyfordulós, nyilvános kiírásra – mondta Hegedűs Gyula, az állami tulajdonban lévő társaság vezérigazgatója az MTI-nek pénteken.
A pályázatok beadási határideje csütörtökön járt le.
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Lecsapott a szüretelőkre az APEH
Szabálytalanságokat talált minden ötödik szüreti ellenőrzés során az APEH Nyugat-dunántúli Igazgatósága, a leggyakoribbak az alkalmi munkavállalói könyv vezetésében tapasztalt hiányosságok voltak.
Az adóhatóság tájékoztatása szerint 17 településen összesen 226 ellenőrzést végeztek, s elsősorban a betakarítási munkák, a szüreti és borfesztiválok, valamint a kapcsolódó feldolgozóipari területeken tartottak razziát.
Forrás: VG
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Drágulhat a gabonaimport
-
Hírek2 év telt el a létrehozás óta
Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken
-
Agrárgazdaság17 év telt el a létrehozás óta
Péntekig kell adóbevallást küldeni
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Gráf: Az erős forint nem segíti a magyar agráriumot
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
A vidékfejlesztési politika csak versenyképes agrárszektorral párosulva lehet eredményes!
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Folytatódik a demonstráció az áruházláncok árpolitikája ellen
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Kiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok