Kapcsolatfelvétel

Agrárgazdaság

A műtrágyapiacon a gáz és az orosz vegyi anyag határozza meg az árat

Egy év alatt a duplájára, bruttó 140 forintról mintegy 300 forintra emelkedett a magyar piacon a műtrágya kilójának ára, az árrobbanás mögött piaci információk szerint részben az áll, hogy a legnagyobb gyártó és szállító, a péti Nitrogénművek Zrt. a gyártáshoz elengedhetetlen gázt ma drágábban veszi mint korábban, a gyártó véleménye szerint viszont az orosz vegyi alapanyagok határozzák meg az árat.

Létrehozva:

|

A drágulás egyik oka az lehet, hogy a gyártónak az új cég, az E.ON drágábban adja az alapanyagként és energiaként is felhasznált gázt, mint a korábbi Első Magyar Földgáz- és Energiakereskedelmi és Szolgáltató Kft. (Emfesz).

Az Emfesz képviselője az MTI-nek elmondta: a Nitrogénművek az egyik legnagyobb olyan vevő, amelyik a gázt alapanyagként, termékgyártásra használja. A cég az Emfesztől évi félmilliárd köbméter gázt vett, ám később az üzleti kapcsolat, egyebek között a gázátvételre vonatkozó biztonsági előírások megszegése miatt megszakadt. Az Emfesz a gáz eladási áráról üzleti titokra való hivatkozással nem nyilatkozott.

Ezzel szemben Bige László, a Nitrogénművek elnök-vezérigazgatója az MTI-nek elmondta: a gázszállítási szerződést nem ők, hanem az Emfesz szegte meg, mivel magasabb áron akart szállítani, mint amennyiben korábban megegyeztek. Ezért a Nitrogénművek pert indított ellene. A cég most az E.ON-tól veszi a gázt.

Hozzátette: a műtrágya belföldi árát elsősorban az alapanyagként felhasznált orosz termékek, például a kálium klorid ára határozza meg. Ez a termék decemberben tonnánként 132 euróba került a határon, most 535 euró. Az orosz fél az alapanyag iránti, jelentősen megnövekedett kereslet miatt emelte nagymértékben az árat.

Bige László szerint a magyar nyitott, s ezért versenypiac, így ha a reálisnál drágábban adnák a műtrágyát, azonnal megjelenne az import. A környező országok szinte mindegyikében vannak műtrágya gyárak, így a készterméket nem kell messzire szállítani.

Az elnök-vezérigazgató elmondta azt is, hogy a Nitrogénművek szinte a teljes termelését el tudná adni külföldön, mert más piacokon is van fizetőképes kereslet a műtrágyára.

Jakab István, a Magyar Gazdakörök Országos Szövetségének elnöke, a Fidesz országgyűlési képviselője úgy vélte, van annak alapja, hogy a gyártó a gáz magasabb költségeit a gazdákkal fizetteti meg, akik a kiszámíthatatlanul változó árak miatt tervezni sem tudnak. Ha a gyártó és a kereskedők jó termést várnak az adott évre, akkor emelik a termeléshez szükséges eszközök, így a műtrágya árát.

Tavaly a magas termékfelvásárlási árak javítottak a gazdák helyzetén, s a gabonatermesztés még úgy is megtérült, hogy a eszköz- és alapanyagárak is magasak voltak. Az idén viszont a felvásárlási árak már nem fedezik a most is magas eszköz-, ezen belül a magas műtrágya árat.

Jakab István hangsúlyozta: a gazdálkodói kör kiszolgáltatott, s ez minden ágazatra vonatkozik, így a műtrágyára is. A termelői kör az árpolitikát tekintve védtelen, csak a gazdaságpolitika irányítói tudnának segítséget nyújtani.

Ugyanakkor, bár a belföldi árak alakításában van némi mozgástere a Nitrogénműveknek, a folyamatos import miatt csak bizonyos keretek között változtathatja az árait. Ráadásul a műtrágya felhasználás szezonális, így az év különböző szakaszaiban más és más árak érvényesek a keresleti-kínálati viszonyokhoz igazodva.

Magyarországon éves szinten mintegy 1 millió tonna műtrágyát használnak fel. A Nitrogénművek péti gyárának kapacitása 950 ezer – 1,1 millió tonna, míg a szolnoki gyáré éves szinten 120 ezer tonna.

A Nitrogénművek a magyar piacra éves szinten 500-600 ezer tonna nitrogénlapú és 80 ezer tonna nitrogén-foszfor-kálium alapú műtrágyát szállít, míg a többit exportálja.

A Nitrogénművek tavaly 48,2 milliárd forintos nettó árbevételt ért el, ebből 16,8 milliárd forint a külföldi, 31 milliárd forint pedig a belföldi eladásokból származott.

A társaság éves szinten mintegy fél milliárd köbméter földgázt használ, míg Magyarország éves igénye 14 milliárd köbméter körüli.

Forrás: MTI

Tovább olvasom
Hozzászólás küldése

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Agrárgazdaság

MVH: megkezdődött a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetése

Megkezdte pénteken a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetését.

Létrehozva:

|

Szerző:

Erre eredetileg a következő év első napjaiban került volna sor. De a termelők nehéz helyzetére való tekintettel, a támogatás kifizetésre az agrártárca az uniós szabályok által megengedett korábbi időpontot választotta.
    
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
   
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
   
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.

Forrás: MTI

Tovább olvasom

Agrárgazdaság

Egyetlen pályázat érkezett a balatoni halászat tógazdaságaira

Mindössze egyetlen pályázat érkezett a Balatoni Halászati Zrt. tógazdaságaira és halfeldolgozójára meghirdetett egyfordulós, nyilvános kiírásra – mondta Hegedűs Gyula, az állami tulajdonban lévő társaság vezérigazgatója az MTI-nek pénteken.

Létrehozva:

|

Szerző:

A pályázatok beadási határideje csütörtökön járt le.
    
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
   
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.

Forrás: MTI

Tovább olvasom

Agrárgazdaság

Lecsapott a szüretelőkre az APEH

Szabálytalanságokat talált minden ötödik szüreti ellenőrzés során az APEH Nyugat-dunántúli Igazgatósága, a leggyakoribbak az alkalmi munkavállalói könyv vezetésében tapasztalt hiányosságok voltak.

Létrehozva:

|

Szerző:

Az adóhatóság tájékoztatása szerint 17 településen összesen 226 ellenőrzést végeztek, s elsősorban a betakarítási munkák, a szüreti és borfesztiválok, valamint a kapcsolódó feldolgozóipari területeken tartottak razziát.

Forrás: VG

Tovább olvasom

Legtöbbet megtekintett

Copyright © 2023. agrotrend.hu | Minden jog fenntartva!