Kapcsolatfelvétel

Agrárgazdaság

A magyar ugar

Megfeledkezhet-e egy miniszterelnök országa alapvető pénzügyi érdekeiről, amikor nagy nemzetközi nyilvánosság előtt nyilatkozik? Beszélhet-e független gondolkodóként, vagy akármit mond is, azt sosem lehet elválasztani kormányfői pozíciójától? Gyurcsány Ferenc davosi, az EU agrárpolitikájának radikális leépítését sugalló kijelentései vetik fel ezeket a kérdéseket.

Létrehozva:

|

Közgazdasági szempontból a miniszterelnöknek talán igaza lehetett, amikor arról beszélt Davosban, hogy az EU agrártermelői a globálisan emelkedő terményárak fényében egyre kevésbé fognak rászorulni az uniós támogatásokra. Ez is erősen vitatható azonban, hiszen 1. a hosszú távú árjóslatokban mindig nagy adag bizonytalanság rejlik, 2. az agrárpolitika a leginkább „közösségiesített” uniós szakpolitikák közé tartozik, ugyanakkor országspecifikus érdekek is létezhetnek, 3. a támogatási igény csökkenése csak akkor igaz, ha a világ más régióiban sincsenek szubvenciók. A fő kérdés azonban az, kijelenthet-e ilyesmiket egyszerű közgazdászként, felelősség nélkül (felelőtlenül?) egy miniszterelnök.

Az EU-ban elkezdődött a mezőgazdasági politika legújabb felülvizsgálata, amelynek deklarált célja a „finomhangolás”, a valóságban azonban nagyon is komoly változtatások várhatók tőle (a támogatási plafonok meghúzása, a vidékfejlesztési támogatások súlyának növelése, a tejkvóták felszámolása, az ugaroltatás végleges megszüntetése stb.). Ráadásul ez a vita időben egybeesik az uniós költségvetés félidős felülvizsgálatának a polémiájával. Gyurcsány kijelentései – jóindulattal tekintve – nyilván az utóbbi részét képezik. Csakhogy ez utóbbi téren még nincs is hivatalos magyar álláspont, azt április végére kell kialakítani – és mérget lehet rá venni, hogy éppen ellentétes lesz a kormányfő reformbajnok imázsának erősítését célzó davosi mondatokkal.

Nálunk a davosi Gyurcsány-kijelentés azonnal a napi politikai csatározások középpontjába sodródott, és ez egyúttal lehetetlenné is tette, hogy arról érdemi vitát lehessen folytatni. A fideszes vezetésű mezőgazdasági bizottság rendkívüli összehívása és az ellenzéki érdek-képviseleti nyilatkozatok jól látható célja az volt, hogy az ügy érdemi párbeszéd helyett az amúgy is népszerűtlen miniszterelnök további lejáratását szolgálja.

Az itthoni reakciókban a „magyar gazdálkodók arculcsapásáig” gyorsan eljutottunk, használható észérvekig viszont egyáltalán nem.

Első ránézésre érthető, ha az agrárszféra körömszakadtáig ragaszkodik az uniós forrásokhoz, mivel agrárszempontból e „talált pluszpénzek” adták az EU-csatlakozás értelmét. De ma már látni kell, hogy a nemzetközi árrobbanás nyomán a piaci viszonyok alapvetően megváltoztak, és e tendencia várhatóan hosszabb távon is fennmarad. Innen nézve inkább egyet lehet érteni azzal a megállapítással, hogy az általános drágulás lehetőséget adhat a támogatások (elsősorban a legnagyobb részarányt képviselő, hektárra vetített közvetlen kifizetések) csökkentésére, még ha a miniszterelnök a politikailag nehezen eladható kijelentést az MSZP belső nyomására később tompította is.

Még fontosabb a kormányfői nyilatkozat mögöttes értelme, amely rávilágít arra, hogy az agrárpiacra termelő gazdasági szereplőket igenis a versenyszféra részének kell tekinteni. A vállalkozások saját hosszú távú érdeke, hogy alapvetően ne a dotációs-intervenciós rendszer, hanem a versenyképes termelés tartsa őket életben. Ezért inkább a hatékonyságjavító beruházási támogatásoknak lenne létjogosultságuk, mint a gazdálkodáshoz (hektárhoz) kötött vagy átalányban (üzemsorosan) folyósított pénzeknek.

Fájdalmas következmény persze, hogy szubvenciók nélkül számos (kis)termelő végképp kiszorulna az agrárpiacról. Az egzisztenciavesztés nyilvánvalóan súlyos gondokat okozna, amelyeket azonban – mint ahogy ezt már az unió is felismerte – vidék- és területfejlesztési, illetve szociális beavatkozásokkal kellene kezelni. Szó sincs tehát arról, hogy a vidéken élőket magukra kellene hagyni. Éppen ellenkezőleg: olyan megoldásokat kellene találni, amelyekkel – legalább részben – az őket eltartani nem tudó agrárszférán kívül is megélhetést találhatnak-teremthetnek maguknak.

A szerzők a Világgazdaság munkatársai

Hazafi László–Urkuti György

 Forrás: Világgazdaság

Tovább olvasom
Hozzászólás küldése

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Agrárgazdaság

MVH: megkezdődött a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetése

Megkezdte pénteken a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetését.

Létrehozva:

|

Szerző:

Erre eredetileg a következő év első napjaiban került volna sor. De a termelők nehéz helyzetére való tekintettel, a támogatás kifizetésre az agrártárca az uniós szabályok által megengedett korábbi időpontot választotta.
    
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
   
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
   
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.

Forrás: MTI

Tovább olvasom

Agrárgazdaság

Egyetlen pályázat érkezett a balatoni halászat tógazdaságaira

Mindössze egyetlen pályázat érkezett a Balatoni Halászati Zrt. tógazdaságaira és halfeldolgozójára meghirdetett egyfordulós, nyilvános kiírásra – mondta Hegedűs Gyula, az állami tulajdonban lévő társaság vezérigazgatója az MTI-nek pénteken.

Létrehozva:

|

Szerző:

A pályázatok beadási határideje csütörtökön járt le.
    
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
   
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.

Forrás: MTI

Tovább olvasom

Agrárgazdaság

Lecsapott a szüretelőkre az APEH

Szabálytalanságokat talált minden ötödik szüreti ellenőrzés során az APEH Nyugat-dunántúli Igazgatósága, a leggyakoribbak az alkalmi munkavállalói könyv vezetésében tapasztalt hiányosságok voltak.

Létrehozva:

|

Szerző:

Az adóhatóság tájékoztatása szerint 17 településen összesen 226 ellenőrzést végeztek, s elsősorban a betakarítási munkák, a szüreti és borfesztiválok, valamint a kapcsolódó feldolgozóipari területeken tartottak razziát.

Forrás: VG

Tovább olvasom

Legtöbbet megtekintett

Copyright © 2023. agrotrend.hu | Minden jog fenntartva!