Az agrárminiszter a XV. Szentlőrinci Gazdanapok megnyitóján mondott beszédében utalt rá: az agráriumnak tavaly 4,6-4,7 milliárd eurós exporttal és 3,2 milliárd euró értékű importtal minden idők legnagyobb pozitív kereskedelmi szaldóját sikerült elérnie. Úgy vélte, nincs még egy ágazata a gazdaságnak, amely ilyen mértékben tudna hozzájárulni az ország költségvetéséhez.

Szavai szerint ez is mutatja, hogy a mezőgazdaságot nem lehet leírni, Magyarország mindig is agrárország volt. Ráadásul adottak az ágazat továbbfejlődésének lehetőségei azzal, hogy 2013-ig 1300 milliárd forint európai uniós forrást használhat fel állattartó telepek rekonstrukciójához, vidékfejlesztéshez, s egyebek mellett kis- és középvállalkozók támogatásához.

Gráf József kiemelte, hogy a borászat, a pálinka-, valamint a gabonaszektor komoly sikereket ért el az elmúlt két évben, a cél az, hogy az állattenyésztés is megerősödjön. Az elmúlt időszakban, elsősorban az állategészségügy területén hozott döntéseknek köszönhetően sikerült stabilizálni a sertés- és marhaállományt, a tenyésztők pedig a közelmúltban 230 milliárd forint beruházási összeget igényeltek állattartó telepek modernizációjához, feldolgozók építéséhez.

Mindez óriási műszaki, technológiai váltást eredményez majd az ágazatban, az alacsonyabb önköltség és nagyobb termelékenység elérése versenyképessé tesz bennünket az európai vetélytársainkkal. Az automatizálás azonban a dolgozók számának csökkenésével járhat – hangsúlyozta a szaktárca vezetője.

Gráf József a gabonatermésről szólva extra évnek nevezte a tavalyit és az ideit. Emlékeztetett rá, hogy amíg tavaly az aszályból és a fagyból adódó áruhiány okozott nehézséget, addig az idén az árutöbbletből fakadó problémákkal kell megküzdeni. Elmondta, hogy 2008-ban gabonából 17 millió tonna termett, s mivel a környező országok termése is jónak mondható, személy szerint a termelőknek gazdasági megfontolásból a termény nagy részének tárolását és későbbi értékesítését javasolja.

A szakminiszter közölte: 9 millió tonnás kukoricatermést vár az idén, amely reményei szerint lezárja a kukorica ipari célú felhasználásával kapcsolatos vitát.

Ennek a vitának nincs értelme – fogalmazott. Magyarország mindig sokkal több alapanyagot fog előállítani, mint amire szüksége van. Erre az egyik megoldás az export, a másik az ipari felhasználás, hiszen ha az üzemanyag területén elérjük a 10 százalékos bekeverési arányt, lényegesen csökkentjük import függőségünket, a termelők pedig nem szenvednek el 25-30 százalékos árveszteséget az értékesítési gondok miatt – mutatott rá.

Gráf József szólt arról is, hogy a magyar agrárium számára a legújabb kihívás az Egységes Mezőgazdasági Támogatási Rendszerbe (SPS) való belépés. Hozzátette: az EU támogatási rendszere folyamatosan változik, "de az agrárdiplomácia dolga, hogy kőkeményen képviselje a magyar érdekeket".

Nem kell, hogy kisebbségi érzésünk legyen a régi tagországokkal szemben. Ha szakmailag jól felkészülünk, és megindokoljuk, mit miért akarunk, s ahhoz szövetségeseket is találunk, akkor a legfontosabb kérdésekben előre tudunk lépni – szögezte le az agrárminiszter.

Forrás: MTI