Agrárgazdaság
A lakosság nincs veszélyben a fuzárium-szennyezettség miatt
A magyar lakosság nincs veszélyben amiatt, hogy egyes gabonatermékeknél határérték feletti fuzárium-toxin szennyezettségre bukkantak – hangsúlyozta Szeitzné Szabó Mária, a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal (MÉBiH) főigazgatója.
A főigazgató kedden elmondta: az elmúlt napokban több olyan sajtóhír jelent meg, amely szerint Szegeden fuzárium-toxin fertőzés miatt kezelnek egy gyermeket, azonban ezt az orvos nem jelentette hivatalos úton. A hatályos jogszabályok szerint az élelmiszer eredetű megbetegedést, és annak alapos gyanúját is köteles az ezt észlelő orvos jelenteni, hogy az esetet ki lehessen vizsgálni, és feltárhassák az élelmiszerrel való összefüggést a további megbetegedések megelőzése érdekében.
Szeitzné Szabó Mária rámutatott: csak a sajtóból értesültek a Csongrád megyei esetről, így amennyiben kimutathatóan élelmiszer okozta a betegséget, az orvost arra kérik, jelentse be a megbetegedéseket az egészségügyi hatóságnak, és tájékoztatásul a hivatalnak.
Szűts Péter, a szegedi beteg kislány kezelőorvosa az MTI megkeresésére nem kívánt nyilatkozni az ügyről.
A MÉBiH hétfőn tanácskozást tartott az érintett hatóságok részvételével a fuzárium-fertőzéssel kapcsolatban, azonban a főigazgató szerint ennek nincsen köze a múlt héten megjelent sajtóhírekhez. Hangsúlyozta: a tanácskozást azért hívták össze, mert a hivatal kezdeményezésére a Mezőgazdasági Szakigazgatási
Hivatal (MGSZH) által végzett 2008 évi vizsgálatok során – amelyek keretében a fehérlisztből készült és az egészséges táplálkozásban szokásos termékek fuzárium-toxin tartalmát hasonlították össze – a vizsgált termékek 3 százalékában találtak határértéket meghaladó fuzárium-szennyeződést.
A vizsgálatok szerint a fuzárium-toxinok közül egyedül a dezoxinivalenol (DON) mennyisége haladta meg az Egészségügyi Világszervezet által megállapított eltűrhető beviteli szintet, ez a méreg azonban nem okoz hormonális elváltozást, és nem rákkeltő. A nagy mennyiségű DON-bevitel hányással, hasmenéssel járó panaszokat, állatoknál a takarmány visszautasítását váltja ki, és az állatkísérletekben fokozta a fertőzések iránti fogékonyságot. A szervezetből hamar kiürül, kis mennyiségű fogyasztásánál nem észleltek hosszú távú, késői hatást.
Szeitzné Szabó Mária kiemelte: az Egészségügyi Világszervezet az eltűrhető beviteli szintet a még nem hatásos szint századrészében állapította meg. Ez nagyon alacsony határérték, ezért fennáll a lehetősége, hogy a lakosság néhány százalékát érintheti az átlépése.
A vizsgálatok az egészséges táplálkozásban szokásos termékek (gabonapelyhek, korpák, csírák, teljes kiőrlésű liszt) sem mutattak ki hormonhatású, vagy daganatkeltő anyagot. A finomított gabonaipari termékekhez viszonyítva sem volt lényeges eltérés a kétféle terméktípus között.
A főigazgató hangsúlyozta: a vizsgálok eredménye alapján a magyar lakosság nincs veszélyben a fuzárium-fertőzés miatt, azonban mindenképpen megelőző lépéseket kell tenni a teljes élelmiszerláncban, hogy a lehető legalacsonyabb szintre szorítsák le a gabonatermékek mikotoxin szintjét.
Szeitzné Szabó Mária rámutatott: csak a sajtóból értesültek a Csongrád megyei esetről, így amennyiben kimutathatóan élelmiszer okozta a betegséget, az orvost arra kérik, jelentse be a megbetegedéseket az egészségügyi hatóságnak, és tájékoztatásul a hivatalnak.
Szűts Péter, a szegedi beteg kislány kezelőorvosa az MTI megkeresésére nem kívánt nyilatkozni az ügyről.
A MÉBiH hétfőn tanácskozást tartott az érintett hatóságok részvételével a fuzárium-fertőzéssel kapcsolatban, azonban a főigazgató szerint ennek nincsen köze a múlt héten megjelent sajtóhírekhez. Hangsúlyozta: a tanácskozást azért hívták össze, mert a hivatal kezdeményezésére a Mezőgazdasági Szakigazgatási
Hivatal (MGSZH) által végzett 2008 évi vizsgálatok során – amelyek keretében a fehérlisztből készült és az egészséges táplálkozásban szokásos termékek fuzárium-toxin tartalmát hasonlították össze – a vizsgált termékek 3 százalékában találtak határértéket meghaladó fuzárium-szennyeződést.
A vizsgálatok szerint a fuzárium-toxinok közül egyedül a dezoxinivalenol (DON) mennyisége haladta meg az Egészségügyi Világszervezet által megállapított eltűrhető beviteli szintet, ez a méreg azonban nem okoz hormonális elváltozást, és nem rákkeltő. A nagy mennyiségű DON-bevitel hányással, hasmenéssel járó panaszokat, állatoknál a takarmány visszautasítását váltja ki, és az állatkísérletekben fokozta a fertőzések iránti fogékonyságot. A szervezetből hamar kiürül, kis mennyiségű fogyasztásánál nem észleltek hosszú távú, késői hatást.
Szeitzné Szabó Mária kiemelte: az Egészségügyi Világszervezet az eltűrhető beviteli szintet a még nem hatásos szint századrészében állapította meg. Ez nagyon alacsony határérték, ezért fennáll a lehetősége, hogy a lakosság néhány százalékát érintheti az átlépése.
A vizsgálatok az egészséges táplálkozásban szokásos termékek (gabonapelyhek, korpák, csírák, teljes kiőrlésű liszt) sem mutattak ki hormonhatású, vagy daganatkeltő anyagot. A finomított gabonaipari termékekhez viszonyítva sem volt lényeges eltérés a kétféle terméktípus között.
A főigazgató hangsúlyozta: a vizsgálok eredménye alapján a magyar lakosság nincs veszélyben a fuzárium-fertőzés miatt, azonban mindenképpen megelőző lépéseket kell tenni a teljes élelmiszerláncban, hogy a lehető legalacsonyabb szintre szorítsák le a gabonatermékek mikotoxin szintjét.
Forrás: MTI
Tovább olvasom
Agrárgazdaság
MVH: megkezdődött a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetése
Megkezdte pénteken a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetését.
Erre eredetileg a következő év első napjaiban került volna sor. De a termelők nehéz helyzetére való tekintettel, a támogatás kifizetésre az agrártárca az uniós szabályok által megengedett korábbi időpontot választotta.
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Egyetlen pályázat érkezett a balatoni halászat tógazdaságaira
Mindössze egyetlen pályázat érkezett a Balatoni Halászati Zrt. tógazdaságaira és halfeldolgozójára meghirdetett egyfordulós, nyilvános kiírásra – mondta Hegedűs Gyula, az állami tulajdonban lévő társaság vezérigazgatója az MTI-nek pénteken.
A pályázatok beadási határideje csütörtökön járt le.
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Lecsapott a szüretelőkre az APEH
Szabálytalanságokat talált minden ötödik szüreti ellenőrzés során az APEH Nyugat-dunántúli Igazgatósága, a leggyakoribbak az alkalmi munkavállalói könyv vezetésében tapasztalt hiányosságok voltak.
Az adóhatóság tájékoztatása szerint 17 településen összesen 226 ellenőrzést végeztek, s elsősorban a betakarítási munkák, a szüreti és borfesztiválok, valamint a kapcsolódó feldolgozóipari területeken tartottak razziát.
Forrás: VG
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Drágulhat a gabonaimport
-
Hírek2 év telt el a létrehozás óta
Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken
-
Agrárgazdaság17 év telt el a létrehozás óta
Péntekig kell adóbevallást küldeni
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Gráf: Az erős forint nem segíti a magyar agráriumot
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
A vidékfejlesztési politika csak versenyképes agrárszektorral párosulva lehet eredményes!
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Kiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Folytatódik a demonstráció az áruházláncok árpolitikája ellen