A kertek szépségét a változatos, egész évben virágot bontó növények adják. Vannak virágjukért becsben tartott fák, cserjék, hagymások, évelők, egynyáriak. A legegyszerűbben egynyáriakból alakíthatunk ki sziporkázó virágfoltokat. Mellettük szól, hogy a sikertelen próbálkozás hamar javítható.

Az egynyári növényekkel a kezdő kertészeknek is érdemes próbálkozni. Ültetési módozataikról, színvilágukról ötletet meríthetünk a kertészeti szakkönyvekből. A kert egynyári növénydíszeinek összeállítása az egyéni ízlést is tükrözi. Aki egyszínű virágot hozó, egyfajtájú növény mellett dönt, biztos, hogy nem hibázik. Már csak azért sem, mert ezeknek azonos a környezeti igényük is.

Akinek számítógépe és digitális fényképezőgépe van, egyszerű a helyzete. A kertről vagy a tervezett virágágyás helyéül szolgáló részről fényképet kell készíteni, és egy egyszerű rajzolóprogram segítségével lehet kipróbálni a különböző színeket és növényméreteket. Ha mindez megvan, akkor már csak meg kell találni a növényt.

Az ügyesebbek különböző fajtájú, egynyári palántákból öszsze tudnak állítani olyan kombinációkat, amelyek azonos talaj-, megvilágítás- és vízigényűek. De vannak olyan árudák, ahol már színek vagy fajok, fajták szerint előkészített növényanyagból lehet válogatni. Nem kell megijedni a növények idegen – latin, angol – neveitől, ezek általában ismert növények változatai, hibridjei.

Kissé bonyolítja a tervezést, hogy a tájolás, megvilágítás szempontjából háromféle kertrészlet létezik: az egész nap napos, a félig árnyékos és az árnyékos.

Lehet majd később palántát vásárolni. Ez drágább, és a tasakos magkínálatnál lényegesen kisebb a választék, de az eredmény biztos, ráadásul az üvegházban nevelt növény már a kiültetés pillanatától tetszetős formát mutat. Bőséges választékkal, és sok helyütt kínálják a tasakos vetőmagokat. A kevesebb növényismerettel rendelkezők számára ajánlható, hogy inkább a magyar származású magokat válasszák.

Ha a katalógusból vagy szakkönyvből kinézett tetszetős növény magja olyan országból (Hollandia, Olaszország, Spanyolország) származik, amelynek éghajlata eltér a magyarétól, akkor az ágyás valószínűleg csalódást fog okozni. A vetőmagtasakokon fontos használati utasítások vannak, ezért ezeket a vásárlás előtt érdemes alaposan tanulmányozni. Ne dobjuk ki a tasakot, mert a piktogramok segítenek a lakásban nevelt palánták kiültetésekor, és tanácsot adnak a további ápoláskor is.

Ha megvan a terv, lehet indulni magot keresni, ugyanis sok növénynél februárban már hozzá lehet kezdeni az otthoni palántaneveléshez. Ehhez is be kell szerezni vagy elő kell készíteni a kelléket. Mindenekelőtt szükség van valamilyen "tenyészedényre", ami lehet tejfölöspohár, duzzadótőzeg-cserép vagy bármilyen lapos, 5-10 centis falmagasságú tálca, esetleg levehető fedelű edény. Érdemes vetőföldet készíteni kétharmad rész virágföldből és egyharmad rész homokból. Ezt át kell szitálni, hogy laza legyen.

Ezután a magtasakok piktogramjainak utasításait betartva kezdődhet a vetés. Ajánlott jelzőtáblákat is használni, mert a kikelő, különböző fajú, fajtájú apró növénykéket nem könnyű megkülönböztetni egymástól. Érdemes figyelni az adott faj csírázási fényigényére, mert vannak olyanok, amelyek sötétben csíráznak. Ezeket mélyebbre kell vetni. A fényen csirázókat elég a talaj felszínére szórni.

Aki nem akar évente bíbelődni a magvetéssel, ültessen virágágyásába olyan növényeket, amelyek lehullott magjukról maguktól szaporodnak. Ezek közé tartozik a büdöske, klárika, körömvirág, tatárvirág, pipacs, vaddohány. Ilyeneknél tavasszal csak a felesleget kell eltávolítani.

A leendő virágágyások földjét most, ha a fagy felengedett, érdemes felásni, átforgatni. Nem kell elgereblyézni a nagyobb rögöket, a fagy tökéletesebben elvégzi a munkát, apróra morzsolja a nagyobb darabokat.

Téli határidőnapló

Az olvadás és a szélvihar után érdemes kertszemlét tartani, mennyire viselte meg eddig a tél a növényeinket. A tuják lehullott száraz leveleit jó összegereblyézni, a cserjék alatti felengedett talajt ásóvillával lazítani. Azokat az árvácskavirágokat, amelyek nem emelték fel a fejüket, le kell csípni. El kell távolítani a megbarnult dísztököket, ezek ugyanis már nem kelnek életre, csak megbüdösödve elrohadnak.

Az új telepítésű növények töve körüli földet, ha nincs földlabda, érdemes letaposni, mert a fagy fellazította. A gyepre még ne szórjanak ki semmilyen műtrágyát, nem használ a környezetnek, felesleges pénzkidobás, ugyanis a mai korszerű műtrágyákat elég tavasszal kijuttatni.

Forrás: Népszabadság – Czauner Péter