Az utóbbi hetekben az étkezési búza termelői ára mintegy öt százalékkal csökkent, ám még mindig komoly ingadozás tapasztalható a piacon. Ezt a csökkenő készletek mellett egyebek közt az eddigi időjárás alapján a jó hazai és nemzetközi terméskilátások magyarázzák, valamint az aratásig hátralévő időjárás okozta bizonytalanság. Ez a kettős hatás várhatóan az aratásig megmarad, azonban az már most bizonyosnak látszik, hogy az akkori árak nem érik el az év eleji csúcsokat. A BÉT árupiaci szekciójában már hetek óta csökkenésnek indult az étkezési búza augusztusi jegyzésű ára, május közepén mintegy húszezer forinttal alacsonyabb volt a termelői áraknál. Tegnap már csak tonnánként 43 300 forinton kötöttek kontraktust augusztusi határidőre. És ugyan a tőzsdei ár csak igazodási pontként szolgál a termelők számára, azért akadnak, akiket érzékenyebben érint majd. Főleg azokat, akik integrátorokon keresztül értékesítik a terményüket és szerződésük a beszállításkori tőzsdei árra szól.

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) szerint az eddigi terméskilátások alapján az idén mintegy 4-4,5 millió tonna búza betakarítására számíthatnak a termelők. Feltéve, hogy nem jön a következő hetekben hosszan tartó kánikula, mivel az a termés mennyisége mellett a minőséget is ronthatná – mondta lapunknak Vancsura József, a Magyar Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke. Ez akkor lesz különösen fontos, ha a környező országokban és a hagyományos exportpiacokon ugyancsak kiváló lesz a termés. Erre utaló jelek már most vannak: a francia, az ukrajnai és Fekete-tenger melléki termőterületek növekedése átrendezheti az európai és afrikai exportpiacokat is. A román malom- és pékipari szövetség tegnap jelentette be, hogy az új termésből származó búza előreláthatólag negyedével kevesebbe kerül majd a tavalyi gabonánál, ezért jövő hónaptól jó eséllyel csökkenhet a kenyér ára. A szomszédos országban a tavalyi aszály a gabonatermés mintegy 60 százalékát tette tönkre, így jó piaca volt a magyar exportnak.

Túltermelésre és emiatt az intervenciós árak alkalmazására persze nem kell számítani – állítják egybehangzóan a termelők és a kereskedők. Abban is egyezik a véleményük, hogy 40 ezer forint alá semmiképpen sem csökken az aratáskori ár, ám az év eleji 60-70 ezer forintos árakra se lehet számítani. Várakozásaink szerint tonnánként 40-50 ezer forint körül alakul az induló ár, azt azonban egyelőre lehetetlen megmondani, később hogyan változik – mondta Vancsura. Az bizonyos, hogy mivel az eddigi kereslet szinte kisöpörte a magyarországi raktárakat – jelenleg mintegy 16 millió tonna a raktárkapacitás – és az intervenciós készleteket is, a termelők többsége nem lesz rászorítva, hogy a "kombájn alól" adja el a termést, hanem megvárhatja a kedvezőbb ajánlatokat is. Az idén nem kell drasztikus búzaár-emelkedésre számítani – tonnánként 40-45 ezer forint körül mozoghatnak nyáron az árak -, ám komolyabb visszaigazodás sem lesz a korábbi árakhoz sem a búza-, sem a lisztárakban – állapítja meg Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és -kereskedők Szövetségének főtitkára. 

Hosszabb távon is maradnak a magas élelmiszerárak, igaz, már nem sokáig tartható az áremelkedések jelenlegi üteme, mivel a nagy agrártermelő országok várhatóan a termelés növelésével reagálnak majd, ez pedig a nagyobb kínálaton keresztül csökkenti az árakat – mondta a napokban Kiss Judit, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének kutatási igazgatója. Igaz, az egy-két éven belül stabilizálódó árak mindenképpen magasabbak lesznek a korábbiaknál. A drasztikus élelmiszerár-emelkedés egyrészt a kereslet és kínálat világméretekben megbomlott egyensúlyára, másrészt pedig a termelési költségek emelkedésére vezethető vissza. Az olajárak hosszabb távon is erősen befolyásolják az árak változását. A drágulási tendencia folytatódása idővel felértékelheti a magyar mezőgazdaságot, amely jelenleg becslések szerint csak a lehetőségei 60 százalékán teljesít – véli a szakember.

Forrás: Napi Gazdaság