"Sajnálatos, hogy a kormány nem tette közzé az általuk becsült aszálykár összegét, ami sok szakértő szerint akár a 100 milliárd forintot is meghaladhatja, mert abban az esetben érzékelni lehetne, hogy a rendelkezésre álló 5 milliárd forint nagyon kevés a probléma kezeléséhez" – mondta a fideszes politikus.     
    
A Fidesz azt javasolja, hogy a földalapú támogatásoktól elvont 33 milliárd forintot csoportosítsák át a kárenyhítési alapba, és a kárenyhítési önrész befizetésének határidejét hosszabbítsák meg 2009. október 20-ig, az igények leadásának határidejéig, mivel sok gazdának csak az őszi betakarítás után lehet bevétele az eladott terményekből.
   
Font Sándor szerint az aszály különösen súlyosan érintette a Tisza vonala mentén lévő megyéket, ahol majdnem minden gazdálkodónak kárt okozott a szárazság.
   
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) pénteken azt közölte, hogy Magyarország teljes területére vis maiornak nyilvánítja a 2009. évi aszályt, így a gazdák a területileg illetékes Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnál igényelhetik az aszálykár enyhítését.
   
Az igényeket 2009. október 20-ig lehet beadni a hivatalokhoz – olvasható a közleményben, amelyben felhívták a figyelmet arra, hogy a közzététel önmagában nem jelenthet jogalapot a magánjogi szerződések vis maiorra hivatkozással történő egyoldalú megszüntetésére, vagy felbontására.
   
Az FVM szóvivője korábban azt közölte, hogy a tárca számításai szerint kárenyhítésre mintegy 5 milliárd forint áll rendelkezésre, de csak azok kaphatják, akik 2009. május 15-ig bejelentkeztek a kárenyhítési rendszerbe.
   
Az új nemzeti agrárkár-enyhítési törvény 2009. február 3-án lépett hatályba. A jogszabály csak a termőföldet – szántóföldet, szóló- és gyümölcsültetvényt – művelő mezőgazdasági termelőkre vonatkozik.
   
Az európai uniós szabályokkal összhangban a károsult a kiszámított hozamérték-csökkenés 80 százalékát kaphatja meg kárenyhítésként, vagyis 20 százalékot mindenképpen neki kell viselnie.

Forrás: MTI