Egy év múlva debütálhat az Európai Unió borágazati reformja, amelyről szokatlanul elhúzódó, háromnapos vita után egyeztek meg szerdán a tagállamok. (A késés egyik oka a halászati kvóták – hazánkat kevéssé érintő – reformja volt, amelyet a soros portugál EU-elnökség a borreformmal párhuzamosan tárgyaltatott. Ezt a Greenpeace tüntetése is hátráltatta hétfőn az EU tanácsának brüsszeli székházánál.)

Sajtótájékoztatóján Gráf József szakminiszter magyar szempontból az idei év legnagyobb sikerének nevezte a megállapodást. Az EU elsősorban is letett arról, hogy az eddigi támogatásokat – a “történelmi alapot” – vegye kiindulópontnak a jövőre nézve. Ez egyértelműen az egyébként a bortúltermelésért is felelős nagyoknak, a franciáknak, az olaszoknak, a spanyoloknak kedvezett volna. (Hazánk – Románia januári uniós csatlakozásával – az EU hetedik legnagyobb bortermeloje. Az EU-ban 2,4 millió bortermelő gazdaság működik, a tagállamok észak-dél irányban földrajzilag, és termelési kultúrák szerint is megosztottak.) Az új uniós tagországok – így Magyarország – esetében a szőlő termőterülete és a termelés volumene számít majd. 2009-től hazánk 16,8 millió eurót (4,2 milliárd Ft), 2015-ben pedig 29,1 millió eurót (7,4 milliárd Ft) kaszírozhat a közös uniós büdzséből, nem számítva a tőkekivágási támogatásokat. Ez utóbbiakat tekintve a brüsszeli bizottság lejjebb adta a tervét: az eredeti 400 ezer kivágandó hektár helyett most már csak 175 ezerről van szó. A tagállamok saját hatáskörben az országos nyolc százaléknál leállíthatják a kivágási támogatásokat.

Magyar szempontból a másik fő eredmény, hogy – amint az északabbra fekvő bortermelő országok a németek vezetésével küzdöttek érte – megmaradhat a bor szárazcukrozással való feljavítása. Mégpedig majdnem úgy, mint eddig: a mostani két térfogatszázalékból másfél helyből maradhat, további felet pedig Brüsszellel lehet megtárgyalni. Az ún. nemzeti borítékokból lesz támogatható – legalább négy éven át – a krízislepárlás, és nem ítélték azonnali halálra az alkoholszint musttal való fokozását sem. A szőlőtelepítési jogok felszabadítása csak 2018-ban következik be végleg, az utóbbi két évben a tagállamok saját hatáskörben tarthatják meg a gyakorlatot.

A döntések jelentősen eltérnek Brüsszel eredeti tervétől. Mariann Fischer Boel mezőgazdasági EU-biztos – elismerve, hogy nem sikerült mindent elérnie – üdvözölte a kompromisszumot, amely szerinte növeli az unió versenyképességét. Jelenleg évi félmilliárd eurót – “borköltségvetésének” több mint a harmadát – költi az Európai Unió arra, hogy megszabaduljon a felesleges nedűtől, évi több mint 13 millió hektolitertől. Brüsszel számításai szerint az eladhatatlan felesleg 2010-11-re az uniós termelés tizenöt százalékát is elérné, ha semmi sem történne – miközben fokozatosan jön fel a hazánkban is népszerű borokat kínáló “Újvilág”, az Egyesült Államok (Kalifornia), Chile, Dél-Afrika, Ausztrália.

Forrás: Népszabadság