Agrárgazdaság
A bizonytalanság nyomta le a forintot
Egyöntetű véleményre jutottak az elemzők az utóbbi napok forintgyengülésének okait illetően, szerintük azt a kockázatosnak tartott feltörekvő piaci eszközökből való tőkekivonás okozta. Az esés nem is bizonyult tartósnak, a hazai pénznem csütörtök délutánra újra erősödni kezdett.
A forint gyengülése Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő munkatársa szerint elsősorban a kedvezőtlen külső környezetnek tudható be és szervesen illeszkedik egy tavaly nyáron indult kumulatív folyamatba. A befektetők a globális piacokon igyekeznek menekülni a kockázatosnak tartott feltörekvő piaci eszközökből, de egyfajta differenciálás is megfigyelhető köreikben, elsősorban a forint és a román lej, illetve a dél-afrikai rand árfolyama szenvedte meg a törékenyebb, bizonytalan helyzetet. A forint értékvesztésében a gyenge növekedés és a magas infláció, illetve a javulási lehetőség hiánya is közrejátszott. Néhány nagyobb forintpozíció leépítésének hatására ráadásul az árfolyam áttört olyan szinteket, amelyek aktiváltak több stop-loss eladási megbízást is. Bebesy szerint az MNB, határozottságától függően, akár már a februári ülésén is a kamatemelés mellett dönthet. Ezt az infláció felfelé tolódó pályája már önmagában is indokolhatná, a forint további gyengülése pedig újabb muníciót szolgáltatna ehhez.
Zsoldos István, a Goldman Sachs londoni elemzője szerint a forintgyengülésnek nemzetközi okai vannak, fundamentális alapja nem igazán. Mint elmondta, az MNB – amennyiben a 260 forint feletti euróárfolyam tartósnak bizonyul – előbb-utóbb lépni fog, és az esés folytatódása esetén akár rövid távon is lehet számítani kamatemelésre.
Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője elmondta, szerinte nagybefektetők mozgása indította az esést, ezt készítette elő a szerdai, Gyurcsány és Veres lemondását pedzegető és még aznap cáfolt pletyka; ezzel majdnem egy időben egy nemzetközi nagybank árfolyamprognózisa is napvilágot látott, amelyben év végére 280 forintos eurót jósol. Egy esetleges kamatemelés hírére a kötvénypiacon is megindultak az eladások, szerinte azonban az emelésre nem kerül sor. Mint mondta, Magyarország kapcsán az utóbbi napokban a gazdaság sebezhetőségét emlegetik, a fundamentumok azonban szerinte nem indokolják a mostani hirtelen elmozdulást. Egy amerikai recesszió vagy európai visszaesés a hazai növekedés visszavetésén túl – a várhatóan csökkenő olajárak kapcsán – az inflációra pozitív hatással lehet. Hozzátette, pár napon belül kifulladhat a zuhanás, a jelenlegi árfolyamok és kötvényhozamok jó belépési szintet jelentenek, és az újonnan beszállók megfogják majd az esését. A forint esetében azonban a közeljövőben is számítani lehet hasonló jelentős ingadozásokra.
A CIB Bank elemzése alapján rövid távon nem kizárt, hogy a forint újabb melypontokat tesztel, hiszen a külső hangulat igen törékeny, és a következő hetekben a belpolitikai bizonytalanságok is felszínen maradhatnak a népszavazás miatt. Megítélésük szerint azonban hosszabb távon a 270 feletti kurzust már az MNB sem tolerálná. Rövid távon maradhat az ideges hangulat, a magas volatilitás a piacon, alapesetben azonban az év második felében már javuló globális klímával számolnak.
Forrás: Napi Gazdaság – Józsa Bernát
Agrárgazdaság
MVH: megkezdődött a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetése
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Egyetlen pályázat érkezett a balatoni halászat tógazdaságaira
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Lecsapott a szüretelőkre az APEH
Forrás: VG
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Drágulhat a gabonaimport
-
Hírek2 év telt el a létrehozás óta
Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken
-
Agrárgazdaság17 év telt el a létrehozás óta
Péntekig kell adóbevallást küldeni
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Gráf: Az erős forint nem segíti a magyar agráriumot
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
A vidékfejlesztési politika csak versenyképes agrárszektorral párosulva lehet eredményes!
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Folytatódik a demonstráció az áruházláncok árpolitikája ellen
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Kiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok