– Zöld a Mikulás? – képed el egy négy év körüli osztrák kislány a hegyeshalmi határra guruló kocsi gyerekülésében, amikor meglátja a sorompónál zöld bársonytalárban felsorakozott pálinka lovagrend ajándékot osztogató tagjait. Többnyelvű prospektust és “napi” pálinkát kap tőlük minden hazánkba érkező vendég.

– Kereskedelmi forgalomba nem kerülő, kizárólag erre az alkalomra Békésben készült rózsabarack pálinkával köszönünk jó reggelt az utasoknak – mondja Barabás Attila, a győri likőrgyár vezérigazgatója. 

Pálinka Árkádia

Csütörtökön, a lepárlók védőszentjének, Miklósnak a napján két fideszes parlamenti képviselő, Császár Antal és Font Sándor benyújtotta az Országgyűlésben a pálinkatörvény tervezetét, amely négy országos szakmai szövetség támogatásával készült el. Az Európai Unióban is védett magyar termék így több évtizedes késedelem után ugyanolyan szigorú nemzeti szabályok (minőség- és eredetvédelem) közt készülhet, mint a francia konyak és a brit whisky.

Budapesten is folytatódik a Pálinka Árkádia, ma déltől este hétig a Kossuth tér sarkán az ország legjobb pálinkáit kínálják üvegekben és a Népszabadság által kiadott TOP-magazinban, egy látványfőzdében pedig azt is megmutatják, hogyan készülnek a világ legjobb párlatai.

A férfi- és hölgylovagok öltözékének hátán rendi címerük virít, benne stilizált, koccintásra emelkedő kezek, gyümölcsök, lepárlókészülék, valamint a Nap és a Hold, annak jelképeként, hogy a pálinka minden napszakban fogyasztható.

– Először a magyarokat szeretnénk visszatéríteni a tisztán gyümölcsalapú pálinkához, de most már annak is eljött az ideje, hogy a hazánkba érkező külföldiek figyelmét is felhívjuk erre a nemes hungaricumra – magyarázza a győri vezérigazgató.

Önálló szociológiai tanulmányt érdemelne az ajándékitalok fogadtatása. A németek mosollyal vagy harsány jókedvvel köszönik meg a pálinkát, sőt érdeklődnek készítési módja iránt. Az osztrákok mértéktartóbbak, néhányan intenek, hogy nem kérik a kortynyi italt.

Egy román rendszámú autóban ülő férfi azt kérdezi:

– Mi is kapunk, ez minden EU-tagnak jár?

Egy magyar kisbusz vezetője nézegeti a kis üveget, lecsavarja a kupakját, beleszimatol, majd elismerően csettint a nyelvével:

– Rá kellett volna írni a címkére, hogy egy ekkora slukkért hány büntetőpont jár – ad tanácsot, aztán megízleli az italt.

– Hugarische grappa? – szól ki a kocsiablakon egy fiatalokkal telezsúfolt olasz rendszámú autó sofőrje. Társai azonnal benyakalják a pálinkát. Ízlik nekik, még egyet kérnek, de ezt már zsebre vágják.

A pálinkafőzés rejtelmei

"A legjobb pálinkák" címmel megjelent a Népszabadság legújabb "Top-kiadványa", amelyben csak ízelítőt adhattunk a pálinkafőzés rejtelmeiről. A pálinka név használata védett az Európai Unióban. Készítéséhez csak Magyarországon termett és termesztett nemes vagy vadgyümölcs, szőlőtörköly használható fel. Infógrafikánkból megismerheti a pálinka készítésének folyamatát. Bemutatjuk az eszközöket, technológiákat és hogy miért a magyar gyümölcs a legideálisabb pálinka alapanyag.

– Tessék, újabb kaland! – mondja egy kifogástalanul öltözött holland férfi, aztán magyarázatképpen hozzáteszi: – Amikor először jártam Magyarországon, azt mondták, az igazi specialitás a gulyás meg a Hortobágy. A gulyás erős volt, órákig prüszköltem tőle, a Hortobágyon végigkocsikáztunk a családdal, késő ősz volt, a gyerek megfázott. Viszont a lányok szépek – kacsint az otthonról kiszabadult férjek könnyedségével, és zsebre teszi a pálinkát.

Két svájci hölgy a pálinkaprospektust böngészi, miközben az italra is vetnek egy-egy pillantást. Azt nem értik, hogy a szöveg szerint alkoholos gyümölcslét tartanak a kezükben – “de akkor az miért fehér?”

Barabás Attila szerint Magyarországon már kezdjük újra felfedezni azt, amit már régóta ismerünk. A hazai pálinkafogyasztók többsége még az idősebb, vidéki férfiak közül kerül ki, de felnőtt már egy olyan igényes nemzedék, amely kedveli a minőségi pálinkát.

Hogy a sör- és pálinkafőzők védőszentjének, Miklósnak a napján Hegyeshalomban elosztogatott pálinkák hány külföldivel kedveltetik meg ezt az italt, később derül ki. Az viszont biztos: jövőre már Ferihegyen is megjelennek a zöldtaláros pálinkalovagok, hogy hungaricummal fogadják a repülővel hozzánk érkezőket.

Az Országgyűlés előtt a pálinkatörvény terve

Több évtizednyi mulasztást kívánt orvosolni a Fidesz két képviselője, Font Sándor és Császár Antal, amikor az idén első alkalommal megrendezett "pálinka napján", Szent Miklósnak, a lepárlók védőszentjének ünnepén benyújtotta az Országgyűlésnek az Európai Unióban is védelemben részesített hungaricum, a pálinka törvényi szabályozását kezdeményező javaslatot.

A tervezetet támogatja a négy országos szakmai szövetség: a Szeszipari Szövetség, a Pálinka Céh, a Pálinkafőzők Országos Érdekképviselete és a Magyar Pálinka Lovagrend Egyesülete.

Az ezredforduló idején folyt tárgyalások nyomán az Európai Unió elfogadta a pálinkát mint hungaricum terméket. E törvény megalkotásával a pálinka előállítását, forgalmazását, minőségmegőrzését és eredetvédelmét kívánják biztosítani, hasonlóan a francia és a brit kódexekhez, amelyek szintén törvényi védettséget adnak a nemzeti italoknak a cognac-nak és a whisky-nek.

A javaslat úgy rendelkezik, hogy pálinkának csak azok a gyümölcspárlatok és szőlőtörköly-párlatok nevezhetők, amelyeket meghatározott eljárással Magyarországon állítottak elő, és amelyeknek az alapanyaga is Magyarországon termett, cefrézését, párlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végezték.

Forrás: Népszabadság