Ez még nem okozott volna problémát, ám a korábban kialakult szokásokhoz képest több nyomtatványbolt is extra azonosítókat követelt meg a vállalkozásoktól a számlatömb kiadásához. Az ide vonatkozó rendelet szerint a nyomtatványboltokban szigorú számadási nyomtatványon kell rögzíteni a vásárlást, vagyis a számlán szerepeltetni kell a vevő nevét, székhelyét és adószámát is.

Az adatok valóságtartalmát a jogszabály szerint hitelt érdemlően kell bizonyítani. A sokak szerint gumiszabálynak tartott rendelkezés szerint a vállalkozás a bélyegzőjével, az aláírási címpéldánnyal vagy a cégpapírokkal is igazolhatja magát. Ezzel nem is volt gond az elmúlt években (az ezt szabályozó rendeletet 1995-ben alkotta meg a Pénzügyminisztérium), az idén azonban sok esetben visszautasították a nyomtatványboltokban azokat, akik mindössze a cég bélyegzőjével felvértezve próbáltak új tömböt vásárolni, és arra kérték őket, hogy a teljes cégpapírköteget mutassák be.

Ez azért is nehezen érthető, mert az idén életbe lépő, 2006 októberében elfogadott jogszabályváltozásra már több mint fél éve készülnek az érintettek, sőt július óta csak az új típusú tömböket értékesíthetik a kereskedők. Arról nem is szólva, hogy a módosítás nem változtat a forgalomba hozatal szabályain, mindössze a nyomtatványbolt és az adóhatóság közti adatcserére vonatkozik.

A változás lényege, hogy a nyomtatványboltoknak előzetesen az adóhatóságtól kell kérniük egy kontingenst, amelyet a bolt korábbi forgalma alapján kalkulálnak ki. A dedikált sorszámú nyugtatömböket az Apeh gyártatja le a forgalmazó számára. Vagyis ha az adóhatóság bárhol gyanús számlára bukkan, akkor percek alatt kiderítheti, hol került forgalomba a tömb. Ennek kapcsán ugyanakkor érthetővé válik a nyomtatványboltok gyanakodása, annál is inkább, mert az adott bolthoz kirendelt sorszámokat az adóhatóság honlapján meg lehet tekinteni.

Forrás: Napi Gazdaság