Egy tisztességtelenül alacsony ár miatt is hiába fordul a panaszos a Gazdasági Versenyhivatalhoz, mert annak arra nincs hatásköre. Ilyen ok orvoslásáért a bírósághoz fordulhat. Ha azonban mondjuk a beszerzők összebeszélnek, hogy bizonyos felvásárlási árnál drágábban nem veszik át a gyümölcsöt, vagy például a termelők megállapodnak, hogy meghatározott ár alatt nem adnak el, akkor már érvényesülhetnek a versenyjogi szabályok.

A meggykrízis következményeként egy sajátságos, a GVH történetében gyakorlatilag egyedülálló konfliktus van kibontakozóban, nevezetesen: az ügy szenvedő alanya kartellgyanút kiáltott az ellenérdekű félre, majd – mintegy megtorlásként, almaháborúra számítva – maga állt a nagy nyilvánosság elé azzal, hogy kartellt csinál. Az egyik oldalon a vélelem, a másikon voltaképpen a tényszerűség viszi eljárási kényszerbe a hivatalt – fejtette ki Szolnoky Péter, a kartellcsoport vezetője.

Ismeretes: a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) július 2-án jelentette be a versenyhatóságnál, hogy szerinte a felvásárlók jogsértő módon összehangolták az árakat. A szövetség véleménye szerint a nyomott felvásárlási árak felvethetik az erőfölénnyel való visszaélés lehetőségét is. Ehhez csatlakozott néhány nap múlva a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Agrárkamara is. A vizsgálatot kezdő hivatal pedig hamarosan meglepődve konstatálhatta, hogy a várhatóan jó almatermés kapcsán az értékesítés elé aggodalommal tekintő „meggyes” bejelentők országnak-világ kijelentik, hogy bizonyos összeg alatt nem adják el a léalmát.

Szolnoky Péter nagy hibának látja, hogy a piac két – termelői és felhasználói – oldala „elbeszél” egymás mellett. Látni lehet: a termelői oldal kiszolgáltatott, mert évtizedek óta nem tesz semmit azért, hogy a maga érdekében megszervezze az értékesítést. A termelői értékesítő szövetkezetek (TÉSZ) lennének erre hivatottak. A TÉSZ mint konstrukció versenykorlátozó szerveződés, de ha több van belőle, úgy a versenyhelyzet továbbra is fennáll, ezért a versenyjog európai szinten is tolerálja. A baj az, hogy voltaképpen nem működnek igazán, s ebben a termelő is ludas, hiszen nem viseli el, hogy a szervezeten kívül másnak nem adhat el, így aztán a „háztáji” mentalitásának továbbvitelével, a kereslet-kínálat meg – úgymond – a nepperek hintájában rombolja tovább saját piaci pozícióját.

A GVH feladata azonban ezúttal annyi, hogy a Magosz-, valamint a kamarai bejelentést megvizsgálja és döntsön a versenyfelügyeleti eljárásról. Nem hagyhatja figyelmen kívül a léalmával kapcsolatos nagydobra vert ármegállapodást sem. Szolnoky Péter azt mondta: nem feltétlenül versenyügyet és bírságolást akarnak, hanem, hogy az érdekeltek megértsék, „mi a pálya”, melyek azok a határok, amelyeken belül tisztességes piaci szereplőtől elvárható magatartással működhetnek.

Elutasítás
Három éve a dinnyetermelők az Auchan és a Tesco eljárását kifogásolták. Szót emeltek a tisztességtelen, túlzottan alacsony ár miatt, de annak vizsgálata – mint a GVH leszögezte – a bíróság hatáskörébe tartozik. Nem találta megalapozottnak a versenyhatóság a termelőknek a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására vonatkozó kifogását sem. Kifejtette azt is, a bejelentők által vélelmezett versenykorlátozó megállapodás és összehangolt magatartás bizonyításához a szóvá tett árazási magatartás önmagában nem elegendő.

Forrás: Világgazdaság