Agrárgazdaság
Végre elkezdődött az infláció mérséklődése
A Napi-konszenzusnak megfelelően 7,1 százalékkal növekedett a januári infláció az előző év azonos időszakához képest, s ezzel ismét mérséklődésnek indult az árindex, azonban a szerkezete több meglepetést is okozott – derült ki a tegnapi KSH-adatokból.
Minden évben nagy kérdés, hogy a háztartási energiában bekövetkező árváltozások melyik hónapban és milyen mértékben érintik a lakosságot. Az év eleji drágulások most január-február helyett február-márciusra tolódtak – mondta Lányi Bence, a Raiffeisen szakértője. Ugyancsak meglepetést okozott a ruházkodási cikkeknél a 4,6 százalékos csökkenés, ami lényegesen magasabb érték a szezonalitás által indokoltnál. Ugyan sejthető volt, hogy a vártnál jóval nagyobbak a leértékelések, ám mértékük meglepte az elemzőket.
A képet borússá teszi viszont, hogy a várakozásokkal ellentétben az élelmiszerárak mégsem mérséklődtek, sőt! Csak egytized százalékponton múlt, hogy nem érték el az októberi 2 százalékos növekedést, s így megszakadt a szeptemberi 2,2 százalékot követő mérséklődő ütem. Az adat megítélése azonban egyáltalán nem egyértelmű. A nyers élelmiszereknél októberben, míg a feldolgozott termékeknél decemberben tetőzött az áremelkedési ütem, s bár a mostani érték tényleg magasabb volt a vártnál (a hústermékeknél még be nem következett drágulás pedig felfelé mutató kockázatot jelent), lényegében nem téríti el a mérséklődő tendenciát.
Jóval szkeptikusabb forgatókönyvet lát Suppan Gergely, a Takarékbank szakértője. Szerinte több elkerülhetetlen drágulással kell még számolni. A gabonaárak 10 százalékkal növekedtek a budapesti árutőzsdén, s az energiaköltségek folyamatos emelései is alátámasztják, hogy a pékek további áremeléseket akarnak, bár ennek egyelőre a kiskereskedelem még ellenáll. A tejtermékeknél viszont már látszik, hogy a termelők gyakran exportra termelnek, mivel a hazai tejipar nem hajlandó kifizetni az általuk kért árakat. Hasonló a helyzet még például a gyümölcsleveknél, a mireliteknél vagy a konzerveknél is, azaz még jó pár területen számíthatunk drágulásra.
Vannak olyan vélekedések, hogy a hústermékeknél az év közepétől megszűnhet az import okozta nyomott árszint, és az sem biztató, hogy a tavaly inflációmérséklő cukorárak januárban szintén elkezdtek növekedni. Az élelmiszerekhez köthető szeszes italoknál (sör, bor, pálinka) a drágulás szintén várat magára. A mostani igen magas (1,7 százalékos) egyhavi drágulás csak a megnövelt jövedéki adóval terhelt termékek polcokra kerülésére vezethető vissza. A szolgáltatások is nagymértékben drágultak, ezeket azonban elsősorban a hatósági áras szolgáltatások (mint a helyi tömegközlekedés, a posta vagy a szemétszállítás) emelése eredményezte.
A várakozásokkal kapcsolatban: az, hogy az energiaárak nem januárban, hanem a következő hónapokban emelkednek, nem rontják, csak átütemezik az idénre az elemzők által várt 5,7 százalékos inflációt. Viszont még továbbra sem lehet tudni, hogy milyen mértékben drágítanak a gázon, s az említett élelmiszerár-emelkedések nagysága és időzítése is kiszámíthatatlan. A gázpiac liberalizációja és a lakosságra áthárított ipari energiaárak emelkedése szintén nem csökkenti a mutatót. A forint gyengülése már most megjelent a Mol üzemanyagárainak, valamint a tartós ipari cikkek árának emelkedésében (utóbbi az elmúlt egy évben csak egyszer növekedett), és bár az árfolyam némiképp stabilizálódni látszik, nem lehet kizárni a további gyengülés lehetőségét.
Forrás: Napi Gazdaság
Agrárgazdaság
MVH: megkezdődött a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetése
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Egyetlen pályázat érkezett a balatoni halászat tógazdaságaira
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Lecsapott a szüretelőkre az APEH
Forrás: VG
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Drágulhat a gabonaimport
-
Hírek2 év telt el a létrehozás óta
Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken
-
Agrárgazdaság17 év telt el a létrehozás óta
Péntekig kell adóbevallást küldeni
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Gráf: Az erős forint nem segíti a magyar agráriumot
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
A vidékfejlesztési politika csak versenyképes agrárszektorral párosulva lehet eredményes!
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Kiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Folytatódik a demonstráció az áruházláncok árpolitikája ellen